Földrajzi környzet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

Béb – Intézmény-rendszer

 


Közigazgatás
 
Gróf Esterházy Ferenc már közvetlenül a betelepítés után megszervezte a falu közigazgatását. A falu élén álló bíró összekötőként szerepelt a földesúr és a lakosság között és számos olyan feladatot is ellátott, amely a földesúri szolgáltatások zavartalanságát biztosította.
Béb címere
Felelős volt a jobbágyok gazdálkodásáért és a különféle adók és járandóságok behajtásáért. Általában a legtekintélyesebb gazdák közül került ki a falu vezetősége. Idősebb Koch János például 4 egymást követő éven át (1781–1985) viselte Bében a bírói hivatalt.
A faluban a bíró mellett jegyző is működött, aki az írásos munkákat végezte, a számadásokat vezette. A 19. század közepéig ezt a feladatot a kántortanító látta el, csak utána választották szét a tanítói és jegyzői hivatalt.
 
A jobbágyfelszabadítás után (1848) megszűnt a községi önkormányzat függése is a földesúrtól. A falu elöljárósága és képviselőtestülete a megyei törvényhatóság felügyelete alá került. És ez 1945-ig érvényben volt. A képviselőtestület tagjainak felét a lakosok maguk közül választották, míg a másik fele a legtöbb adót fizetők, az ún. virilisták közül kerültek ki.
Az 1871-ben kibocsátott községi törvény szerint a kisközségeket körjegyzőségekbe szervezték, amelyek élén egy-egy körjegyző állt és intézte a hozzá tartozó falvak ügyeit. Béb a szűcsi körjegyzőség része lett, osztozva Fenyőfő és Koppány kisközségek lakosaival együtt.
 
Béb kisközséget 1945. január 1.–1950. október 21-ig Csót nagyközséghez osztották be, majd 1950–1966-ig a községben önálló tanács és hivatali szervezet működött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1966. február 1-i hatállyal Csót székhellyel Béb és Csót községek területén községi közös tanács szervezését határozta el, amelyhez 1970. július 1-vel Nagygyimót és Vanyola is csatlakozott.
 
Az 1990. szeptember 30-án és október 14-én két fordulóban lezajlott helyhatósági választásokon került sor a községek polgármestereinek megválasztására. Béb közég ismét önálló lett.

 
 
 
Béb községi tanács Végrehajtó Bizottságának elnökei voltak:
Szabó György                  1950. október 22. - 1953. augusztus 31.
Kiss Géza                        1953. szeptember 1. - 1956. június 15.
Mehringer Kálmán             1956. december 16. - 1966. január 31.
 
Happ Mihály                     1966. február 1.–
 
 
 
Béb polgármesterei:
Mehringer Lászlóné          1990
Hauber János                  1991–
 
Oktatás
 
Az iskola 1748-ban már biztosan működött, az első ismert bébi iskolamester Heidler Jakab volt, akit 1754 és 1760 között több ízben említ az Ugodon vezetett anyakönyv: gyereke született, illetve keresztszülőként szerepelt. Az iskola egészen 1974-ig működött Bében, attól kezdve Csótra jártak át a gyerekek, majd 1992-ben ismét megnyitották.
 
 
 
Közművelődés, egyesületek
 
Béb Községi Német Nemzetiségi Egyesülete (Veren der Ungarndeutschen in Wieb) 1999. február 8-án alakult Hauber János elnök és Völgyesi Henrik egyesületi titkár vezetésével. Az egyesület feladatának tartja Béb német nemzetiségi kultúrájának ápolását, hagyományaik, szokásaik feltárását, megőrzését, továbbfejlesztését, megismerését. További célja a német nemzetiségi anyanyelv elsajátítása, az identitás megőrzése. Mindezen célok érdekében művészeti együtteseket és nemzetiségi klubbot működtet és szakmai baráti kapcsolatokat tart fenn hazai és külföldi hagyományőrző szervezetekkel.
 
Nemzetiségi falunap 2011.


Béb Községségért Közalapítvány
 
Az 1996-ban alakult közalapítvány célja, hogy a községet érintő kulturális eseményeket finanszírozza, a község oktatási intézményeit és a német nemzetiségi hagyományápoló körök működését támogassa. További célja a község polgárainak egészségvédelme és a szabadidősportjuk ösztönzése.
 
   © 2009-2012 schwaben.hu