Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

 

Kup

 

       Területe 24,78 km2 . Környező települések: Nóráp, Pápakovácsi, Ganna, Bakonypölöske, Doba, Pápasalamon, Dáka. Határa két nagytáj, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál fekszik. Nyugati – nagyobb – része a Marcal-medence középtáj Pápa–Devecseri-sík kistájába tartozik, míg keleti, kisebb fele a Bakonyvidék középtáj Bakonyalja kistájcsoport Pápai-Bakonyalja kistájának része.

       Észak-déli szélessége 6,1, kelet-nyugati kiterjedése 6,2 km. A belterület központjának magassága 185 m, legmagasabb pontja délkeleten 215 m, a legalacsonyabb 165 m.

       Felszínét negyedkori homok, kavics és kavicsos agyag borítja, alatta keletről nyugatra haladva oligo-miocén kavics, pannon agyagmárga és homok található.

       Mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatát a Kisalföld hatásai tompítják, s tolják a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz irányba. Éves középhőmérséklete 9,5-10 ºC, éves csapadékmennyisége 670-700 mm.

       Vizeit délen a Kőrös-, északon a Bittva-patak gyűjti össze.

       Eredeti növényzete részben cseres tölgyes, részben már tatárjuharos lösztölgyes volt. Ma a határ déli felének kavicsos, agyagos, homokos talaján találunk összefüggő erdőborítást. A Kőrös-patak menti gyertyános tölgyesekben helyi védettséget élvező terület található: a halvány sáfrány (Crocus vittatus) élőhelye. A növény pontos faji hovatartozását csak néhány évvel ezelőtt ismerték fel. Felfedezése, az 1950-es évek óta kárpáti sáfránynak vélték, s csak nemrégiben derült ki, hogy a halvány sáfrány egyetlen hazai előfordulása. Szülői feltehetőleg a korábban elterjedt fehér és a kárpáti sáfrány fajok voltak, a szülőfajok visszahúzódásával a halvány sáfrány egyetlen hazai termőhelye maradt ránk.

       A település a Pápa – Devecser közötti úton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Pápa (12 km).

 

   © 2009-2012 schwaben.hu