Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

 Magyarpolány - Földrajzi környezet

Magyarpolány - Polan

 

 
 

      Határa 26,97 km2. ÉK-i része az Északi-Bakony kistájcsoport Öreg-Bakony kistájába, míg többi része már a Bakonyalja kistájcsoport Pápai-Bakonyalja kistájába tartozik. Szomszédos települések: Ganna, Bakonyjákó, Farkasgyepű, Kislőd, Ajka (Bakonygyepes), Devecser, Noszlop, Bakonypölöske. Közigazgatási területének kiterjedése É – D-i irányban 7,3 km, K- Ny-i irányban 6,49 km. Legalacsonyabb pontja D-en található: 233 m, legmagasabb pontja a falutól északra, a szőlők felett 394 m. A Kálvária(-hegy) magassága 335 m, belterületének központja 280 m-en fekszik.

      Felszínen levő leggyakoribb kőzete a negyedidőszaki lösz, mely D-en és a településtől ÉK-re kizárólagos. Északon a lösz alól idősebb kőzetek is felszínre bukkannak. Legidősebb kőzete a kréta mészmárga a Bükki-kertek felett. Nagy foltokban fordul elő az eocén mészkő és az oligo-miocén kavics, míg a miocén mészkő kisebb foltokat képez. A Kálvária-hegy eocén korú nummuliteszes mészkőből épül fel, ennek jellemző ősmaradványa a Nummulites perforatus egysejtű (Szent László-pénze).

      Éghajlata mérsékelten nedves, mérsékelten hűvös. Éves középhőmérséklete 9,5 ºC, az éves csapadék mennyisége 700 mm.

      Vizeit az É-i erdős-hegyes vidéken a Kőrös-patak, D-en a Csigere-patak vezeti le. Előbbi a Bitva-, utóbbi a Torna patakba torkollik.

      Eredeti növénytakaróját az Öreg-Bakony területén bükkösök, a bakonyalji részeken cseres tölgyesek alkották. Utóbbi összefüggően lösszel borított térszínein ma szántóföldi gazdálkodást folytatnak. A hegyvidéki részeken napjainkban a cseres tölgyesek és a telepített erdeifenyvesek gyakoriak.

      Közlekedési szempontból zsákfalu, melyet a 8-as útról Ajka-Bakonygyepesen keresztül lehet megközelíteni. Legközelebbi vasútállomás Ajka: 8 km.

 

   © 2009-2012 schwaben.hu