Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

 

Pápa

 

       Területe 91,68 km2, mely magába foglalja a városhoz csatolt három, korábban önálló község – Borsosgyőr, Kéttornyúlak és Tapolcafő – egykori határát is. Városkörnyéki települései: Nemesgörzsöny, Marcaltő, Takácsi, Nagygyimót, Adásztevel, Nagytevel, Bakonyjákó, Döbrönte, Pápakovácsi, Nóráp, Dáka, Pápadereske, Nyárád, Mihályháza, Mezőlak, Nagyacsád. Városhatára három kistáj területéhez tartozik. Délkeleti nyúlványa az Öreg-Bakony része, felette a Pápai-Bakonyalja sávja húzódik, míg legnagyobb része a Pápa – Devecseri-sík kistájba sorolható. Utóbbi a Kisalföld nagytáj Marcal-medence középtájához tartozik, míg az előző kettő a Bakonyvidék középtáj két kistájcsoportjába sorolandó (Bakonyalja és Északi-Bakony). A város, valamint az egykori Borsosgyőr és Kéttornyúlak belterülete a Pápa-Devecseri síkon fekszik, míg Tapolcafőé már a Pápai-Bakonyalján.

       A pápai Fő tér tengerszint feletti magassága 151 m, a városhatár legalacsonyabb pontja 127 m, a legmagasabb az Öreg-Bakony területére esik: 296 m.

       Felszínét a vízfolyásokat kísérő, víz által lerakott üledékek kivételével zömében negyedkori kavics, degradált kavics, agyag és (futó) homok borítja. Idősebb kőzetek Tapolcafőtől délkeletre bukkannak kis területen a felszínre: oligo-miocén törmelékes összlet és felső-kréta mészkő. Utóbbit a bótakői kőbányában bányásszák. A felszínt borító negyedidőszaki üledéke alatt északnyugat-délkeleti irányba haladva pliocén homok, majd ugyanezen korú agyag borítja, melyek kevés és kis foltban a felszínen is megjelenhetnek. Tapolcafőtől délkeletre a már említett oligo-miocén törmelékes összlet és felső kréta mészkő bújik meg.

       Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves,, de közel áll a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz típushoz. Az évi középhőmérséklet 9,5-10 ºC, a csapadék éves mennyisége 670 – 700 mm.

       Vizei, a Darza- és aTapolca-patak, valamint a Kalapács-ér délkeletről – északnyugatnak tartanak, s a Marcal-folyó vízgyűjtőjéhez tartoznak. Utóbbi két vízfolyás a város határában ered.

       Eredeti növényzete a tatárjuharos- lösztölgyes, délkeleten a cseres tölgyes volt. Előbbit a szántóföldi mezőgazdálkodás tüntette el.

       Határában található a Tapolcafői-láprét Természetvédelmi Terület. Az 1950-es években felfedezett zergeboglár (Trollius europaeus) lelőhelyet 1990-ben nyilvánították védetté. A zergeboglár jégkorszaki maradványfaj, mely a Mogyoró-domb-alja patakkísérő égeresében és nedves rétjein maradt fenn. Helyi védettséget élvez a Belső-Várkert néven ismert park.

       A város a 8-as főközlekedési útvonal városlődi elágazásából induló, s Pápán keresztül Győrnek tartó 83-as főközlekedési úton érhető el. Fontos közlekedési csomópont, mivel a Kisbér –Veszprémvarsány – Celldömölk – Sárvár közút itt keresztezi a 83-as utat. Vasútállomása a Győr – Celldömölk Szombathely vonal fontos pontja.

 

 

   © 2009-2012 schwaben.hu