Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

Pápa – Intézmény-rendszer

 

Közigazgatás

Pápa, mint mezőváros tisztviselőit maga választhatta, illetve ajánlhatta meg, de a tisztviselő hivatalba lépését földesura hagyta jóvá. Bírói határozataival szemben az úriszékhez lehetett fellebbezni.
Pápa magva a Belsőváros, de korán kialakul a városrészt körülzáró sáncon kívül a Külsőváros. Ebből jött létre a 17. században a Felsőújváros és az Alsó-, ill. Újváros, ahol a pápai németség lakott.
Pápa Főtere a 18. század közepén, a Nádor-terem festményén
1696-ban mind a három részt említik, 1828-ban a hármas beosztás volt önálló igazgatással. 1842. április 30-án határozta el a tanácsülés, hogy 1842. június 12-ei hatállyal Pápa Belső-, Alsó- és Felsőváros egyesül.
Pápán tehát mindhárom városrészben önálló tanács működött. Megvolt a külsőtanács intézménye is. (Pápa Alsóvárosában két külső tanácsos működött, a belvárosi tanácsüléseken pedig állandóan jelen volt a külső tanács vezetője és közvetítője: a népszóló.)
Mint legjelentősebb városrésznek Pápa Belvárosnak volt legteljesebb tisztikara. A következőkből állott: városbíró, kapitány, népszószóló, adóvevő, ellenőr, alapítványpénztárnok, pénztárellenőr, gyámatya és pénztárnok, gyámatya és ellenőr, tókerti felügyelő, hadnagy, mezőbírók, vásárbírók.
Pápán 1839-ben létezett nemesi bíróság, tehát nemesi communitas, mely az 1848-as törvények alapján szűnt meg.
Az 1848:23. tc. értelmében szűnt meg a „választott polgárság” (külső tanács) intézménye, helyette alakult a képviselőtestület a város lakosságának számától függően (polgármester, főbíró, mezei rendőrség, 12 tagú tanács, 3 jegyzőszék, számvevői hivatal). 
Az abszolutizmus korában a közgyűlés intézménye természetszerűleg nem működött, és a kialakított katonai-közigazgatási rendszernek megfelelően Pápa város élére is kinevezés útján kerültek a tisztviselők. A pápai járási császári és királyi főbíró 1849. november 11-én az alábbi tisztviselőket nevezte ki: városbíró, aki a polgármesteri hivatalt is viseli, 7 rendes és 4 tiszteletbeli tanácsnok, főjegyző, aljegyző, kapitány, pénztáros, árvagyámatyák, adószedő, 3 írnok, 6 hajdú. 
1857-ben a város közigazgatása új arculatot nyert. A tisztikar a következőképpen módosult: polgármester, 2 tanácsos, titkár, pénztárnok, pénztári tiszt, biztos, 2 írnok.
Pápa címere
1859-ben állították fel az Árva Bizottmányt, melynek hatásköre az egész járás területére kiterjedt. 1861-ben a részben visszaállított 1848-as törvények alapján választották meg a tisztviselőket.
A Városi Törvényszéket (melynek elnöke a városi bíró, tisztségviselői: 2 törvényszéki tanácsos, 1 írnok és 1 napi díjnok) 1862. május 31én állították fel, azonban csak 1865. december 2-ig működött, amikor megszűntették. 1872-ben Királyi Törvényszéke állítottak fel járásbírósággal, telekkönyvi hatósággal, melyet 1876-ban ismét megszűntettek.
Miután Pápa városában 1872. július 24-én az 1871:18.tc. szellemében újjáalakult a városi tanács a város elnyerte a rendezett tanácsú város címet. Közigazgatási fórumai a következők voltak: I. képviselőtestület (142 taggal), II. a tanács (12 vezető tisztségviselő), III. árvaszék, IV. az iskolaszék, V. egyes szakszolgálati tisztviselők. Tisztviselői: polgármester, tanácsosok, jegyzők, rendőrkapitány, ügyész, fő- és városi orvos, pénztárnok, közgyám és számvevő (6 évre választva). A képviselőtestület mellett működött a 3 évenként megújított állandó választmány, mely szakvéleményezést tehetett. (Elnöke a polgármester, 20 választott tag és az 5 szakbizottság elnöke, és jegyzői).
Pápa Alsóváros pecsétje
Ugyancsak 3 évenként választotta meg a képviselőtestület a szakbizottságok nem hivatalból résztvevő tagjait. A bizottságok a következők voltak: jogi (7 taggal), pénzügyi és gazdasági (7 taggal), közegészségi (24 taggal), építészeti és szépészeti (7 taggal). A tanügyi bizottságot a városi iskolaszék képezte (16 taggal). 
Az 1900-as évek elején kezdődött meg a közigazgatásban a szakszolgálatok államosítása, ennek során bontakozik ki e korban a városi igazgatásra annyira jellemző ügyosztályrendszer.
Az 1929. évi 30. tc. a rendezett tanácsot megszüntette, s a rendezett tanácsú város neve megyei város lett. A városi tanácsok megszűntével annak feladatkörét – amely nem a polgármester feladatkörébe ment át –, az említett törvénnyel létesített kisgyűlés intézménye vette át. Pápa város 1929. évi jegyzőkönyve hiányzik, városi kisgyűlési jegyzőkönyvek pedig nem maradtak fenn, ezért nem tudjuk, hogy Pápán 1929. és 1945. között létezett-e kisgyűlés.
Pápa város levéltárának töredékes volta miatt (1922. és 1941. közötti időszakból egyetlen jegyzőkönyv nem maradt fenn) közigazgatási helyzetére csak következtetni tudunk.
Pápa Felső-majorok pecsétje
Az említett időközben a közigazgatás rendszerében gyökeres változások nem történtek, csak a polgármesteri hivatal és a kisgyűlés intézménye mellett létesült a szakfeladatok ellátására egyre nagyobb számú bizottság.
1944. április 25-ei közgyűlési jegyzőkönyvben történik említés vízügyi bizottságról és pénztárvizsgáló bizottságról. 1945. május 5-én az alábbi bizottságok működtek Pápa város közgyűlése mellett. Pénzügyi Bizottság (7 taggal), Jogügyi Bizottság (5 taggal), Üzemi Bizottság (7 taggal), Közélelmezési Bizottság (7 taggal), Árvaszéki Becslő Bizottság (3 taggal), Árvaszéki Teljesülési Bizottság (7 taggal), Pénztárvizsgáló Bizottság (3 taggal), Képviselőválasztók Névjegyzékét Összeíró Bizottság (5 taggal), Mezőgazdasági Bizottság (9 taggal), Kulturális Bizottság (9 taggal), Igazolóválasztmány (3 taggal), Kijelölő-választmány (3 taggal), Építési és Városrendező Bizottság (7 taggal).
1945. június 2-án 1030/1945. M. E. sz. rendelet visszaállította a városi tanács intézményét az 1886. XXII. tc.-ben megállapított hatáskörrel.
A tanácsi rendszer hivatali szervezete 1950. augusztus 15-én alakult, és 1954. november 1-ig irányítását a járási tanács látta el. Hozzá tartozott Tapolcafő, valamint Borsosgyőr és Kéttornyúlak kisközségek. 1981 december 31-i hatállyal további városkörnyéki társközségek csatlakoztak a városhoz, így Pápakovácsi, Döbrönte, Ganna, Kup, Nóráp.
 
Dr. Fejér Dezső ügyvéd lakóházának terve, 1876.
 


Iskola

Türr István Gimnázium

Elődjének, a Szent Benedek Rend pápai Szent Mór Gimnáziumának alapját gróf Csáky László vetette meg, aki 1686-ban a pálosok számára székházat és iskolát létesített. E gimnázium 1721-ben négy, 1761-ben hat osztállyal működött. Amikor II. József feloszlatta a pálos rendet, a gimnázium a város tulajdonába került, majd az 1806/07. iskolai évtől a bencések intézete lett. Tanítványaik között olyan kiemelkedő személyiségeket találunk, mint Deák Ferenc, a „haza bölcse” (1812/13), gróf Esterházy Móric miniszterelnök, Horváth János, Szabó Imre, Hanauer Árpád püspökök, Villax Ferdinánd zirci cisztercita apát, Maár Bonifác, Concha Győző, Lukcsics József, Pethő Sándor, Rada István, Tauber Sándor tudósok és írók. Pápa és a környék legjelentősebb katolikus iskolájába íratták gyermekeiket a pápai német iparosok és a város meghatározó német családjai.
Tudós tanáraik közül csak néhányat emelünk ki: Füssy Tamás, Sörös Pongrác történetírók, Bánovich Szulpic a „Szulpic-egylet” alapítója, Vaszary Kolos Magyarország későbbi bíboros hercegprímása.
A pápai volt bencés gimnázium az államosítások után 1948-tól Pápai Állami Gimnázium, 1950-től Türr István Gimnázium néven működött tovább.



 
Református Gimnázium 

Pápa református főiskoláját 1531-ben alapították és folyamatosan működött egészen 1752-ig, amikor a református vallásgyakorlatot betiltották és a gyülekezettel együtt az iskola is Adásztevelre költözött. 32 évig működött „számüzetésben” az intézmény. A mostani épületet 1895-ben emeltette a dunántúli egyházkerület. Az épületben nyolcosztályú gimnázium, jogakadémia és tanítóképző működött.

A pápai Református Gimnázium és Főiskola



Civil szervezetek:

A Pápán működő 80 civil szervezet közül a Német Nemzetiségi Önkormányzatot emeljük ki:

 
Pápai Német Nemzetiségi Önkormányzat 

2002 óta működik a településen német nemzetiségi önkormányzat. Megalakulása óta programját négy fő témakörhöz csoportosította:
1.Német nyelvi képzés fejlesztése és támogatása, amelyet az iskolai oktatás területén valósít meg. Támogatják a Vajda Péter Lakótelepi Óvoda és a Munkácsy Mihály Általános Iskola német nyelvi oktatását és külföldi kapcsolatainak ápolását.
2.Német hagyományok és kultúra ápolását, amelyben elsősorban az önkormányzat civil szervezete, a Hagyományápoló Egyesület játszik nagy szerepet. Az évenként megrendezésre kerülő Német Nemzetiségi Nap rendezvényein az érdeklődők megismerhetik a környék megőrzött német hagyományait és kultúráját.
3.Nemzetközi kapcsolatok ápolása, amely érinti Pápa-Leinefeld testvérvárosi kapcsolatát.
4.Jó kapcsolat kialakítása és fenntartása a helyi intézményekkel, a civil szervezetekkel és a lakossággal.
 
Német Nemzetiséági Nap a Petőfi aulájában




Összeállította: Márkusné Vörös Hajnalka
 
   © 2009-2012 schwaben.hu