Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

Pápa – Látnivalók




 
      Történelmi hangulatot árasztó városaink sorában az egyik legszebb a barokk kort idéző Pápa. Az Esterházy család birtokközpontjaként az 1700-as években élte fénykorát. Ekkor épültek a Fő tér, a környező kis utcák és a közlék lakóházai, valamint a késő barokk Esterházy-kastély. Az épületek a sikeres városrendezés és a műemlékvédelem eredményeként ma újra hajdani szépségükben pompáznak, méltó hátteret adva az évente megrendezésre kerülő barokk vigasságoknak, és a Szent-György napi Agrár-expónak, a Nemzetközi Játékfesztiválnak, a Történelmi Lovasjátékoknak, valamint a Somlói Borfesztiválnak.

 
Pápa főtere



Pápa templomai

Tizenhárom épület, melyek nemcsak méretüknél fogva emelkednek a barokk kisváros lakóházai fölé. Ha az utazó messziről nézi a város sziluettjét, először is tornyokat pillant meg – templomok tornyait.
 

Katolikus nagytemplom 

Gróf Esterházy Károly egri püspök egyházi és művészeti szempontból is egyedülálló elképzeléseit váltotta valóra Fellner Jakab a katolikus templom terveinek készítésekor. A pápai öregtemplom 1774-től 1786-ig épült. A monumentális épület korának legkiemelkedőbb művészeti alkotásaként ismert. A hatalmas tornyok és a küldő díszítés legalább annyira figyelemre méltó, mint a kiváló mesterek által készített belső szobrok és Maulberts (osztrák festő) mennyezetfreskója.
 



Református ótemplom 


A református ótemplom azon a helyen áll, ahol 1718–1752 között egy félszer szolgált az istentisztelet helyéül. II. József türelmi rendelete alapján a protestánsok Pápára is visszatértek, és 1783–84-ben építették fel templomukat egy soproni építész tervei alapján. A rendeletben előírtak betartásával azonban nem az utca homlokzatvonalában, hanem zárt udvaron és torony nélkül. A késő barokk- kora klasszicista stílusú református nagy templomok legkorábbi, művészi képviselője
 
A református ótemplom belső tere




Református nagytemplom

A Március 15. tér legszembeszökőbb épülete a reformátusok új temploma, az 1931–1934 közötti években készült az egykori – Jókai verses köszöntőjével avatott – kőszínház helyébe. Feltűnőségéhez mérten művészi értékei szerények, késői szecessziós stílusú épület inkább méreteivel és a város-sziluetten is markánsan megjelenő két tornyával tűnik ki a környezetéből. A templom előtti téren, középen karcsú oszlop emlékeztet az 1849. június 27-én, Pápa közelében Ihászon lezajlott csatára és a magyar szabadságharcra. Az emlékművet Petőfi Sándor és Jókai Mór oszlopon nyugvó mellszobra – Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotásai - fogja közre. Mindketten a pápai főiskola diákjai voltak 1841–1842-ben.
 



Bencés/pálos templom

A Fő utca és a város ékessége a gimnázium és a volt rendház (ma Városháza) között meghúzódó pálos, majd a rend feloszlatása után bencés templom. A pálos szerzetesek 1638-ból való kis temploma helyére épült 1737–1742 között a pápai származású Acsády Ádám veszprémi püspök megbízásából barokk stílusban. A város protestáns centrummá alakulásának megfékezésére telepítette Pápára gróf Csáky László a „fehér barátokat”, az 1263-ban alapított egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet. A templom kriptájában nyugszik maga az építtető Acsády Ádám püspök, mellette pálos és bencés szerzetesek, nemes urak és asszonyok kaptak itt végső nyughelyet. A kripta nem hétköznapi, számos holttest épségben maradt meg benne a mai napig – mumifikálás nélkül.
 



Ferencesek temploma

A barátok templomának is nevezett ferences templom kolostorral egészül ki. Assisi Szent Ferenc követőit a Gara-család telepítette a városba az 1400-as évek végén, de bármilyen békések, alázatosak és szorgalmatosak is voltak a szerzetesek, sok viszontagságon át építették, és őrizték meg pápai otthonukat. 1559-ben a protestáns Török Ferenc földesúr üldözte el őket, 1707-ben és 1747-ben tűzvész pusztította hajlékaikat. Újjáépítését Esterházy Károly segítette. A templom 1678–1680-ban épült fel a kolostor nagyobb részével együtt.
Szép barokk munka a templom mind a térformálását, mind berendezését illetően. A templom homlokzatán, a fülkékben Szent Ferenc és Szent Katalin szobra áll, a kapu fölött pedig kőbe faragva az Esterházy és a Thököly család egyesített címere látható.
 



Szent Anna templom

Az Anna tér dombján áll a Szent Anna-kápolna. Tornyában helyezkedett el a városi tűzoltóság őrhelye. A téren temető volt, s a mai templom helyén állt a reformátusok temetői fatemploma. Ennek lebontásával építették fel 1752–1756 között a Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnát, szintén temetőkápolnaként. Az Alsóváros kiépülésével a kápolna szűknek bizonyult, így került sor egy nagyobb templom építésére. 1875-ben épült fel az egyhajós, neoromán stílusú templom, amely Ranolder János megyéspüspök adományából valósulhatott meg. A szentélyben lévő főoltárkép a névadó szentet ábrázolja.
A templom előtti kőkeresztet az 1712. évi kolerajárvány elmúlásának emlékére állították. A téren látható kovácsoltvas kereszt a napóleoni háború francia halottainak tömegsírja felett áll.
 



Zsinagóga

Az izraelita zsinagóga hatalmas épülete 1846-ban épült. A zsidók legrégebbi temploma 1714-ből származó adat szerint a várban állt. A zsinagóga négyzetes alaprajzú külseje nélkülöz minden feltűnő építészeti vagy plasztikai ékességet. A belépőt kellemes térbenyomás lepi meg. A templom tóradíszei és szertartási tárgyai között sok műértékkel bíró darab- ezüst templomi serleg, tóratekercs-korona, toronydísz, melldíszek - van, amelyeket részben a templom, részben a hitközségi hivatal őriz.
 



Evangélikus templom

Az evangélikusok régi imaháza a mai Fő-téren (valószínűleg a Griff- szálloda helyén) állott 1703–1714 között. Vallásszabadságukat a türelmi rendelet idején megnyervén, templomukat torony és harang nélkül építették fel mai helyén 1786-ban, 1884-ben megnagyobbították s tornyot is építettek eléje. Az egyszerű gótikus stílű templom belseje megkapó szépségű. A templom tágas, parkírozott udvar közepén áll, melynek két oldalán az utca vonalában helyezkedik el a paplakás és az iskola egyik épülete. A templom előtt áll Gyurátz Ferenc volt pápai lelkész s a dunántúli evangélikus egyház egyházkerület püspökének Lux Elek által alkotott bronz mellszobra.
 



Kastélykápolna 

A kápolna fő értéke a mennyezetfreskó, melyet Johann I. Mildorfer, a bécsi akadémia tanára készített 1750 körül az Esterházy Ferenc által meghatározott témára, Krisztus mennybemenetelét megörökítve. Az Esterházy-kastély kápolnáját 1988–89-ben restaurálta Král Éva és Felhősi István. A művészek munkájukért Europa Nostra-díjat kaptak. Az egykori kápolnában alakították ki a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermét.



 
Esterházy kastély és parkja

A középkori vár alapfalainak felhasználásával, Grossmann József tervei alapján kezdték el az Esterházy család kastélyának építését 1783–84-ben. Az épület felujítása 1913-ban fejeződik be.
A kastély mögött az Esterházyak 100 hektáros angolparkja, közismert nevén a Várkert terül el. Bár régi szépségét még nem kapta vissza, a hangulatos játszótér és a sétautak kedvelt pihenőhellyé teszik.
 



Kluge-féle Kékfestő üzem

A mai Kékfestő Múzeum helyén Carl Fridrich Kluge alapította meg műhelyét 1786-ban. Az 1860-as években a család bővítette a műhelyt, többek között új szárítót építettek. A kékfestés rendkívül vízigényes mesterség. A szükséges ipari vizet a Tapolca patak biztosította, amely a műhely telekhatárán folyt.




   © 2009-2012 schwaben.hu