Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

Pápa - Források

 

Irodalom
 
A város levéltáráról:
Molnár István: Pápa megyei város levéltára. Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat, Pápa, 1942: 57 + 6 oldal.
 
Forráskiadványok:
Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke és emlékirata, 1555, 1585. A kézirat hasonmása és betűhű átirata. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1986.
 Martonfalvay Imre deák emlékirata. Kezdődik Szécsényben, Vas vármegyében, végződik Pápán, 1585. november 29-én. […] kiadta […]: Szopori Nagy Imre 1881-ben. (Hasonmás kiadás.) Jókai Mór Városi Könyvtár (JMVK) Pápa, 2000.
A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete, 1597–1997. Összeáll.: Pálffy Géza. (Benne: okmánytár.) JMVK, Pápa, 1997.
Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlásért a XVIII. század elején. (Forrásközlés.) Pápai Református Gyűjtemények, Pápa, 2005.
Hermann István, ifj., Szentmiklósi és óvári Pongrácz Gáspár pápai plébános városleírása a XVIII. század elejéről (1733). Forráskiadás. JMVK, Pápa, 1999.
Források a 250 éves pápai kórház múltjából, 1757–2007. Vál., szerk., bevezető: Mezei Zsolt. Esterházy Kórház, Pápa, 2007.
Mezei Zsolt, Az 1831. évi kolerajárvány története Pápán. (Forrásközléssel.) Pápa, 2001.
Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték. Vál., sajtó alá rend.: Vörös Károly Budapest 1973. Források Pápa város 1848/49. évi történetéből. Vál., szerk., tanulm.:
Hudi József. Pápai Református Gyűjtemények, 2001. [A közölt első 40 szöveg forradalom előtti, (1831–)1838–1848!]
Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból. A Dunántúli Református Egyházkerület 1774-ben. Pápa, 2002.
A Pápai Református Kollégium diákjai 1585–1861. Pápa, 2006.
Memoriae Commendamus, emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból. Szerkesztette: Petrik Iván. Pápa, 2010. 184
 
 
Képes források:
Rózsa György, Öt évszázad pápai látképei/Ansichten von Pápa aus fünf Jahrhunderten. JMVK, Pápa, 2000. Pápa. (Képes album.) Szerk.: Sz. Farkas Aranka. Bev. szöveg (tanulmányok): Ilon Gábor, Nádasdy Lajos, Heitler László. Fotó: Szelényi Károly. Budapest, 2000.
Pápa-ábrázolások a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Előszó: Hermann István. JMVK, Pápa, 2006.
 
 
Összefoglaló jellegű várostörténeti kötetek:
Pápa város egyetemes leirása. Összeállította: Kapossy Lucián Pápa, 1905. Újra: JMVK, Pápa, 1989.
Tanulmányok Pápa város történetéből. [1. köt.] A kezdetektől 1970-ig. Főszerk.: Kubinyi András. Pápa, 1994. Tanulmányok Pápa város történetéből. 2. köt. Szerk.: Hermann István–Somfai Balázs. Pápa. 1996.
Horváth Elek–Tóth Endre: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke. Pápa ismertető leirása. Szerk.: Tóth Lajos. Pápa, 1936.
Kovács Eszter: Pápa. Földrajzi tanulmány. Szeged,
Bognár Imre Ede: Pápa településföldrajza. Pápa, 1943. Újra: JMVK, Pápa, 1997.
Gerő László–Sedlmayr János: Pápa. Budapest, 1959.
Bőhm Antal–Táll Éva: Pápa, a rezisztens város. Budapest, 1992.
korszak várostörténetére:]
Hudi József: Pápa város önkormányzata a későfeudalizmus időszakában (1730–1847). Pápa, 1995.
 
Önálló művek a vallásfelekezetek történetéről:
Kiss István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908. Újra: JMVK, Pápa, 1996.
Molnár István: A zirci apátság elfelejtett pápai otthonában. Pápa, 1941.
Molnár István: A fehér barátok Pápán. Pápa, 1942.
Tóth Endre: A pápai református egyház története. Pápa, 1941.
Orosz Adrienn: Pápa város reformációja és ellenreformációja, 1520–1662. Szeged.
Tóth Béla: …Emlékezzél meg az egész útról… (A pápai evangélikus egyház történetéről.) Pápa, 2004.
 Láng Jehuda-Gyula: A pápai zsidóság emlékkönyve.Haifa, 1972.
Szalai Antal: A pápai zsidóság története és a hitközség szerepe a város társadalmi életében. JMVK, Pápa.
Szalai Antal: A pápai zsidóság asszimilációs törekvései és polgárosodása, 1600–1944. JMVK, Pápa, 2003.
 
Iskola és művelődéstörténeti munkák:
Bakonyvári Ildefonz: A pápai katolikus gimnázium története a pálosok és a bencések idejében, 1638–1898. (Két korabeli mű reprint kiadása.) JMVK, Pápa, 1998.
Mészáros István: A pápai bencés gimnázium (története). Pannonhalma, 1988.
A pápai (református) kollégium története. Szerk.: Trócsányi Zsolt. Budapest, 1981.
Tóth Lajos: A pápai főiskolai nyomda története. Pápa, 1939.
Horváth József: Fejezetek a pápai nyomdászat történetéből. Veszprém, 1986.
Nádasdy Lajos: A pápai kőszínház története, 1817–1931. MTVB Művelődésügyi Osztálya Veszprém, 1981: 268 oldal + 27 lap képmell.
 
Jelentős pápai személyek, családok története:
Sebestyén Béla: Enyingi Török Bálint mint Pápa város földesura, 1535–1550. Főiskolai Könyvnyomda, Pápa, 1911: XV + 72 oldal. Újra: JMVK, Pápa, 1998: XV + 72 oldal.
Pálffy Géza: Egy különleges nemesi karrier a 16–17. században: Hatosi Bálint pápai vicekapitány és családja története. JMVK, Pápa, 2005: 116 oldal.
Tóth Endre: Mándi Márton István élete. Főiskolai Könyvnyomda, Pápa, 1931: 208 oldal.
Kerpel Péter: A Gáty család története. Gyöngyszemek a magyar nyelvészet, zene és természettudomány múltjából. Pápai Jókai Kör, Pápa, 2000: 127 oldal.
Szénássy Árpád: Heténytől Pápáig. Tarczy Lajos életútja. Nemzeti Bizottság, Hetény, 1983: 94 oldal.
Ürmös Lóránt: Elfelejtett zeneszerzőnk. Szabadi Frank Ignác élete, 1824–1897. JMVK, Pápa, 2006: 129 oldal.
 
További önálló címajánlatok:
Horváth Elek: Pápa város múltja és jelene. Főiskolai Könyvnyomda, Pápa, 1933: 16 oldal.
Molnár István: Pápa város múltjából és jelenéből. Szerzői kiad., Pápa, 1941: 37 sztl. oldal.
Fejes Sándor: Pápa város katonatörténete, 1400–1867. Pápai Huszáregyesület, Pápa, 2002: 65 oldal.
Tóth Endre: Pápa a kuruc-világban. Főiskolai Könyvnyomda, Pápa, 1936: 20 oldal.
Cs. Dobrovits Dorottya: Építkezés a 18. századi Magyarországon. (Az uradalmak építészete.) [Jórészt a pápai uradalom anyagából!]Bp, 1983: 150 oldal + 91 kép.
Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Bp., 1922: 87 oldal + képmell. Újra: JMVK, Pápa, 1998: 87 oldal + képmell.
Domonkos Ottó: A pápai Kluge-féle kékfestő üzem 200 éves jubileumára. Bp., 1983: 51 oldal.
Domonkos, Ottó: 1783—1983, Kluge. Zum zweihundertjaehrigen Jubilaeum der Blaudruck-Werkstatt von Kluge in Pápa / Ont he bicentennial of the Kluge indigo printing workshop in Pápa. Textilipari Múzeum, Bp., 1983: 48 oldal.
Domonkos, Ottó: Indigo dyeing in Hungary 2., bőv. kiad. Pápa, 2007: 125 oldal.
Koncz Pál: Pápa XVIII. századi papírmalma. Bp., 1986: 29 oldal.
Koncz Pál: Igal (Pápa) XIX. századi papírmalma. Bp., 1987: 31 oldal.
Wöller István: A Tapolca vízimalmai Pápán és környékén. Pápa, 1994: 182 oldal.
Rácz István–Szalai Antal: Emléktáblák, emlékművek, síremlékek Pápán és a pápai járásban. Pápa, 1974: 115 lap soksz.
Hermann István, ifjú: A pápai temetők története. Pápa, 1995: 103 oldal.
Helytörténeti tanulmányok. Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból. Szerkesztette: Petrik Iván Pápa, 2011.
 
Rövidítések:
JMVK = Jókai Mór Városi Könyvtár
MTVB = A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága
PMtT = Pápai Művelődéstörténeti Társaság
 
Levéltári források
        Pápa földesúri mezőváros levéltára nagyon hiányosan maradt korunkra. Középkori iratanyagát az 1594. évi török megszállás előtt Vasvárra szállították, az ottani káptalan gondjaira bízva, ám az onnét nem jött többé vissza. Később is sok károsodás érte az anyagot, 1751-ben pl. a bíró házát ért tűzvészben protokollumok, számadások, testamentumok, egyéb iratok semmisültek meg. A levéltárat a nótárius őrizte, de nem tudta kellő rendben tartani. Először 1793-ban rendezték a levéltárnak egy részét, bizonyára az értékesebb anyagot, amelyet a város „titkos ládájában” őriztek. Az iratokat számba vették 1808-ban, 1865-ben, 1872-ben, de leginkább csak az okleveleket vették figyelembe. Megjegyzendő, a város 1842-ig a tulajdonképpeni Pápából (a Belsővárosból) és két külső városrészből (Alsóváros, Felsőváros) állt, melyek akkor egyesültek. Ezen kívül a városbeli nemességnek is volt tanácsa, jegyzőkönyvet is vezetett.
        A város levéltára az I. világháború utánig viszonylagos épségben megvolt: a jegyzőkönyvek sora egy 1640-től 1660-ig vezetett kötet és az 1738-tól 1755-ig vezetett újabb két kötet után 1761-től korszakunk végéig folyamatos volt, a kiváltságlevelek vagy átirataik 1439-től 1839-ig megtalálhatók voltak, aztán egyéb jegyzőkönyvek, kurrenskönyvek, összeírások, térképek, szerződések, számadások, úrbéri iratok, hagyatéki, peres iratok stb. még fellelhetők voltak a Városházban. A közgyűlési és tanácsülési iratok meglétéről azonban nincs adatunk. Ha ezek megérték a XX. századot, akkor legkésőbb az 1920-as években semmisültek meg, mikor is a padláson, pincében és hivatali helyiségekben felhalmozódott, szükségtelennek és haszontalannak tartott iratok tömegét papírként eladták.
        A végső csapást a II. világháború mérte a levéltárra. 1945-ben a város levéltárát és irattárát különféle helyekre menekítették, leginkább Pápakovácsiba, ahol a háborús események következtében az iratok teljesen megsemmisültek. Az, amit Molnár István hittanár Pápa megyei város levéltára című, kevéssé szakszerű, de elfogadható részletességű művében jegyzékelt és 1942-ben kiadott, csaknem maradéktalanul elenyészett. Nagy szerencse, hogy az Esterházy-kastélyhoz tartozó váristálló egyik ablaknyílásában a háború alatt elfalazott némely jegyzőkönyvek majdnem másfél évtizednyi lappangás után előkerültek, a levéltár 1964-ben vette át őket. Az eredeti sorozatnak így egyharmada megkerült; jellemző, hogy 1794-től 1847-ig most úgy van meg 16 év egy-egy kötete, hogy mindössze 1820-1823-ból maradt fenn 2 egymás utáni évnél hosszabb időszakról jegyzőkönyv. Kisebb töredékek pedig a régi Városház padlásáról bukkantak elő még az 1970-es években a Veszprém Megyei Levéltárba.
 
        A város (Belsőváros) tanácsának iratai (1732—1848 /--1861/; 0,72 ifm). Közelebbről: a városi bíró könyve (kurrensek könyve, levélmásolati könyv) (1743--)1761/62—1780/81; tanácsülési jegyzőkönyvek (1794—1847; 0,55 ifm), nagyon hiányos sorozat, 16 kötet, hosszabb hiányok: 1796—1801, 1827—1833, 1836—1840; gr. Esterházy Ferenc kontraktusa a Belsőváros polgáraival (1732); az Esterházy-uradalom és a Belsőváros szerződése (1782); a Belsőváros tisztségviselőinek kötelességéről és fizetéséről szóló jegyzőkönyv (1793—1824); kereskedőbejegyzések könyve (1841—1861); egyéb töredékek (1800—1836); szóbeli bírósági jegyzőkönyvek (1837—1848; 0,06 ifm); csődperek jegyzőkönyve (1841—1844; 0,01 ifm).
        Pápa-Alsóváros tanácsának iratai (1730—1828; 0,06 ifm). Azaz: tanácsülési jegyzőkönyvek (1816—1828; 0,04 ifm), 3 kötet, nem folyamatos; vegyes számadások töredéke (1730--1779).
 
        Pápára vonatkozó jelentős anyagot őriz Veszprém vármegye levéltárán kívül az Esterházy-család levéltára a Magyar Országos Levéltárban (MOL) is. Bizonyos városi eredetű töredékek találhatók a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum (Pápa) adattárában és a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei (Pápai Református Gyűjtemények) Nagykönyvtárának kézirattárában. További pápai vonatkozású iratok, céhes, hegyközségi, egyesületi eredetű és egyéb töredékek találhatók a Laczkó Dezső Múzeumban (Veszprém), a Gr. Esterházy K. Kastély- és Tájmúzeumban, a Pápai Ref. Gyűjteményekben.
 
Összeállította Somfai Balázs és Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltárosok, a Veszprém Megyei Levéltár munkatársai
   © 2009-2012 schwaben.hu