Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

 

Úrkút

 

     Területe 20,13 km2. Környező települések: Kislőd, Szentgál, Tótvázsony, Nagyvázsony, Ajka. Határának tengelye északnyugat-délkeleti irányú, keskeny, hosszan megnyúlt sáv a Kabhegy észak-északkeleti előterében. A belterület a határ kissé kiszélesedő északnyugati felében található. Területe a Dunántúli-középhegység nagytáj, Bakonyvidék középtáj, Déli-Bakony kistájcsoportjának két kistájára terjed ki. Legnagyobb része a Kab-hegy–Agártető-csoportba tartozik , egyes részletei fűrészfogszerűen belenyúlnak a Veszprém–Nagyvázsonyi medence kistájba.

     Észak-déli kiterjedése 5,4, a kelet-nyugati 10,1 km. A Csárda-hegy nyugati lejtőjén elhelyezkedő belterület központja 410 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A határ legmagasabb pontja a Tűzkő-hegy csúcsa 485 m, a legalacsonyabb az északnyugatnak futó Csinger-völgy alján 366 m.

     Felszínét negyedidőszaki lösz borítja, mely alól nagy területeken bukkannak elő a földtörténeti közép- és harmadidő kőzetei. A határ északnyugati fele, a belterület és környéke geológiailag nagyon változatos: jura, kréta, eocén mészkövek és pliocén agyag rejtőzik a lösz alatt, s bukkan helyenként a felszínre. A belterület keleti szélén található az Úrkúti Őskarszt Természetvédelmi Terület, melyet 1951-ben nyilvánítottak védetté. Jelenlegi képe emberi tevékenység eredménye. A XX. század első felében, a több lépcsőben történő karsztosodással kialakult töbrökben felhalmozódott mangánércet kézi fejtéssel kibányászták, s így kialakult az egykori trópusi őskarszt tagolt felszíne. A határ délkeleti részén pliocén vulkáni kőzetek, de főleg triász mészkövek alkotják a felszínt, vagy bújnak meg a löszborítás alatt.

     Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, de közel áll a mérsékelten száraz típushoz. Éves középhőmérséklete 8,7-9 ºC, a csapadék éves mennyisége 750 mm.

     Határa felszíni vizekben szegény. Egyetlen jelentősebb vízfolyása a Csinger-patak, mely a település nyugati szélén indul, s vezeti le a vizeket a Csinger-völgyön keresztül.

     Eredeti növénytakarója főként a gyertyános tölgyes, kisebb részben bükkösök és cseres tölgyesek voltak. Jelentősebb erdők napjainkban a Csárda-hegy – Tűzkő-hegy vonulatában, a Jákó-hegy és a Gulya-hálás környékén vannak. A belterülettől nyugatra és Zsófiapuszta környékén szántóföldi gazdálkodás folyik.

     A 8-as számú főútról Herendnél letérve Szentgálon keresztül érhető el, azon az úton, mely Ajkára vezet. Dél felől a Veszprém – Nagyvázsony – Tapolca közötti útról Nagyvázsony előtt északnak fordulva jutunk a településre. A legközelebbi vasútállomás Ajka (9 km).

 

 

   © 2009-2012 schwaben.hu