Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

 

Városlőd

 

       Területe 22,27 km². Környező települések: Csehbánya, Szentgál, Kislőd. Városlőd nagy része mintegy 300 m tengerszint feletti magasságban, az Északi- és Déli-Bakonyt elválasztó, az első kistájcsoporthoz tartozó Veszprém–Devecseri-árok enyhén hullámos felszínű, töréses süllyedékén helyezkedik el. Ettől északra az ugyancsak az Északi-Bakony kistájcsoportba tartozó Öreg-Bakony, délre a Déli-Bakony kistájcsoport egy tagja, a Kab-hegy–Agártető-csoport részét képezi. Az 52 km hossztengelyű árok keleti és nyugati fele eltérő adottságú. Városlőd környéke a hűvösebb, csapadékosabb nyugati részhez tartozik.

       Határának észak-déli kiterjedése 8,3, a kelet-nyugati 4,7 km. Belterületének központja 293 m tengerszint feletti magasságban található, határának legkiemelkedőbb pontja 453 m, míg a legalacsonyabb 280 m.

       A terület északi részét borító negyedidőszaki lösz tette lehetővé a település körüli területek művelését. A falutól délre meredeken emelkednek ki a Kab-hegy – Agártető-csoport északi hegyei, melyeket északi-déli irányú melléktörésvonalak tagolnak. A délre emelkedő hegycsoport magassága 400 m körüli (Üveghegy: 382 m; Fokhagyma-tető 402 m), geológiai felépítése rendkívül változatos. Legidősebb felszíni kőzete a triász fődolomit, mely a Fokhagyma-tető nagy részét alkotja. A délről beékelődő eocén mészkő határvonalában kréta időszaki bauxitlencsét tártak fel és bányásztak ki. Az Üveg-hegy hegylábfelszíne felett eocén mészkő alkotja az alapkőzetet, melyet kelet felől lösszel takart oligo-miocén törmelékes összlet határol. A határ délkeleti részén jura rétegek is kibukkannak a lösz alól.

       A terület éghajlata mérsékelten hűvös, éves átlaghőmérséklete 9,0 ◦C, éves csapadékmennyisége 750 mm körül alakul. 

       Fő vízfolyása a Torna-patak, mely Csehbányától észak-nyugatra a Töredék-árok felső harmadában ered. Egyes térképek Vámos-patak néven jelzik. A töréses árok törmelékében számos forrás fakad, melyek a vízgyűjtőn lehullott csapadékot gyűjtik össze. A Torna-patak Ajkánál átlagosan 0,25 m3 vizet szállít másodpercenként, melyet a Marcalba továbbít. A vízfolyásokat gyakran használják víztárolók feltöltésére.

       Városlőd környékének klímazonális növénytársulása a középhegységi bükkös volt. A patakvölgyeket égeresek kísérték. Az emberi tevékenységnek köszönhetően mára a növényzet jelentősen megváltozott, csak a patakvölgyek alján maradtak fenn kisebb erdőfoltok. A területen többnyire szántóföldi művelés folyik, de jelentős a kaszálók és legelők aránya is. Az állattenyésztés visszaszorulásával megfigyelhető a legelők fokozatos, spontán beerdősülése.

       A település a 8-as főközlekedési út mellet, attól délre helyezkedik el. Észak felől itt éri el a 83-as számú út a 8-as főutat. Vasúti megállóhellyel rendelkező község.

 

 

 

   © 2009-2012 schwaben.hu