Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  
Zirc - Hagyományok


 
Településkép, utcaszerkezet 

     Zirc annak ellenére, hogy völgykatlan mélyén helyezkedik el, egészséges lakókörnyezetet biztosított és biztosít ma is lakóinak. Az apátság Historia Domusa (háztörténete) szerint az 1831. évi nagy kolera alatt aránylag kevesen haltak meg Zircen.
A település képe, amit az utcára merőlegesen épített házak mutattak egységes volt, a jellege még a régi hazából származott. Az utca felöli oldalon állt a lakóház, mögötte az istállók a pajtával.
Zirc településképe
A pajta az utcával párhuzamosan állt, és ez zárta le az udvart. A néha összeépített pajták így egy védőfalat képeztek a település köré. A ház mögött általában volt még egy veteményeskert és gyümölcsös. A házak kőből épültek, a fal meglehetősen vastag volt (60 cm), a tető szalmával fedett. 1870-től a jómódúak az építkezésnél már tetőcserepet használtak. Korábban minden helyiség a tornácról nyílt, később fejlődött ki egy másik építkezési mód, amelynél a konyhából jobbra illetve balra lehet a szobákba jutni.
Zirci Kossuth utca




Az utóbbi évtizedekben ez a korábban egységes kép (ház, udvar, utcák) meglehetősen megváltozott, sajnos nem mindig előnyére.
     A település központi magja a Rákóczi- tér, ahol az apátsági templom és monostor, a közintézmények és az egyesületek épületei helyezkedtek el és találhatók meg ma is. Itt tartották a hetivásárokat és két országos nagy-vásárt.
A település szerkezeti átalakulása nagyobb arányokban 1892-ben kezdődött el. Ekkor helyezték át a Nagyesztergári utat mai helyére, majd 1893-ban az apátság az Imre-kert melletti területet parcelláztatta fel új utcákat kialakítva ezzel.
1906-ban átnevezték az utcákat. Ekkor lett a Fő utcából Kossuth Lajos és Széchenyi Ferenc utca, a Hosszú-utcából Deák Ferenc utca, az Újlak utcából Reguly Antal utca, az Új utcából Kálvária út és a Kórházba vivő út Erzsébet utca.
      Zirc városias jellegét az 1950-ess évektől meginduló építkezéseknek köszönheti, amikor a település a dudari szénbányavidék központjává vált.  Zirc lakossága 1945-ben közel 3500 fő volt. A Dudar Szénbánya megnyitását követően a lakosság száma vártnál jóval gyorsabban növekedett. A bányaüzembe az országnak szinte minden pontjáról érkeztek munkások. Az üzem vezetőinek nagy gondot okozott a munkáscsaládok elhelyezése. Zirc rendelkezett alapfokú infrastruktúrával – kórház, iskola, óvoda, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások – így a bányászcsaládoknak itt építettek lakásokat: Köztársaság út (1952), Alkotmány utca (1956), Ikertelep(1957), később az Alkotmány utcai kockaházak (1970-72), folytatás … sajátos hitelkonstrukcióval épült több utca és lakótelep.
 

Szakrális környezet

A lakosság vallási hovatartozása

A második világháborúig a település szinte valamennyi lakója római katolikus volt. Ez a tény határozta meg a vallási ünnepeket, a hagyományokat. Az 1941-es népszámlálás alkalmával a Zircen 3062 személyből már csak 87% volt katolikus és 158 vallotta magát német nemzetiségűnek. A 20. század közepén, a lakosság egy részének kitelepítésével és a bevándorlással ez a helyzet megváltozott.
 
Templom

       A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Építése 1732–1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be.  
A templom belseje sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét. A szószék és a szentély faragott stallumaiigazi remekművek.
1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.

A zirci apátság templom
A zirci apátság templom belső tere

 
 











Kálvária

A kálvária mai területét már a 19. század elejétől Kálvária-dombnak nevezték, s rajta kereszt állt. Első írásos említése a zirci plébánia 1817. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvében található. A számba vett 5 kereszt közül az egyik az ún. Kálvária-hegyen volt, melynek alapítója ismeretlen, jogi személy nem gondoskodott róla.

A kálvárián álló fakereszt helyére 1895-ben építették fel a ma is meglévő keresztúti állomásokat és egy kis kápolnát. Az építkezést 1895. augusztus elején kezdték el és az új kálváriát már november végén felszentelhette Medits Nándor lazarista atya.
A század végén alapvetően megváltozott a keresztút környezete. A kálvária melletti - magántulajdonban lévő - területet megvásárolta a zirci járás közönsége az építendő kórház számára, ahol hamarosan (1900. március 1-én) már betegeket fogadott az Erzsébet-kórház. Új utcákat alakítottak ki, és a régiek elnevezését megújították. Ekkor lett az Új utcából Kálvária út, a kórházba vezető útból Erzsébet utca.
1901-ben a kápolna bővítésére került sor. Az új kápolna alapkőletételét 1901. április 22-én tartották. Az átalakítás során nyerte el a kápolna mai formáját. Ekkor toldották meg a meglévő épületet egy toronnyal, amelynek keleti oldalán kiugró szószéket, alatta Krisztus koporsójának sziklaüreget alakítottak ki. A szentsír mellett a falba mélyítve még két stációállomást is elhelyeztek.
A nagy gonddal és odafigyeléssel rendben tartott kálvária a szerzetesrendek meghurcolása és az államosítások után elhanyagolódott. A kálvária-kápolna külső tatarozását Dudás Ottó plébános ösztönzésére az 1960-as évek elején, a kápolna belső felújítását és a keresztúti képek kijavítását az 1970-es évek elején - Hegedűs József Amand plébános működése alatt - végezték.
 
Keresztek
1.      Zircen az első keresztet 1721-ben a romokban heverő falusi templomnál a mai kistemplom mellett állították fel.
2.      A Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradtságos nehéz keresztjét, melynek tiszteletére 1750-ben az újra éledő apátság, útra néző keresztet állított, a régi templom imakórusa, főoltára helyén, a Győr felé vezető út mentén, a mai Arborétum falában.

3.      A Jámbor alapítvány 1760-ban új kőkeresztet állított a megyei út melletti magaslatra, a mai Kossuth Lajos utcában.
4.      A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.
5.      A Borzavárra vezető út melletti téren 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet. A keresztet utoljára 1977-ben az ÁFÉSZ újíttatta fel, rossz állapota miatt azonban ismét felújításra szorulna.
6.      1873-ban Wittmann Mihály és neje kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpád-kori romtemplom területén. 1933-ban Bittmann János zirci kőfaragó restaurálta, 1982-ben a romtemplom feltárásakor áthelyezték a keresztet a kistemplom sekrestyéje mellé.
7.      A vörös márvány keresztet 1890-ben a felsőtemetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.
8.      A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. A keresztalapítványra, fenntartás céljából 50 Ft-ot tettek. 1992-ben Jezsó Béla alsóörsi lakos a tönkrement keresztet kijavíttatta és új öntött feszületet készíttetett a keresztre. Lázár Kelemen atya 1992. májusában szentelte fel.
9.      A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban fakereszt állt.
10. A kőkeresztet a veszprémi út mentén a kakas-hegyi bejáratnál egy tönkrement fakereszt helyén állíttatta 1908-ban 100 korona alapítványi tőkével Vajda Ödön apát úr. Anyaga: zirci vörös márvány, felirata: Isten dicsőségére 1908.
11. A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910 tavaszán a Kossuth Lajos utcai házának utcafrontján, a 4 hónap alatt meghalt 3 gyermekének az emlékére állíttatta zirci márványból. Felirata: „Oh ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzétek és lássátok, ha van-e fájdalom, mint az az én fájdalmam.
12. Már csak a maradványai láthatók a Bakonybéli úton a Három-hegy utca kijáratánál, annak a kőkeresztnek, melyet 1917-ben Rommer József és neje állíttatott.
13. Az apátsági templom jobb oldali harangtorony bejárati falán 1919-ben helyeztek el egy keresztet.
14. Az apátság folyosóján elhelyezett kereszt 1919, 1990.
15. A kereszt a felső temetőben található. Ájtatos alapítványát a hívek már 1907-ben létrehozták 275 koronás tőkével, a kereszt felállításához szükséges pénz azonban csak 1926-ra gyűlt össze. A kereszt Ádámi János zirci kőfaragó munkája. Felirata: „Szent és üdvösséges gondolat a megholtakért imádkozni 1926.” A keresztet 1986-ban egy nagy vihar ledöntötte, helyreállítására a hívek összefogásával, helyi vállalatok segítségével került sor.
16. A kereszt Bittmann János kőfaragó munkája, az alsó temetőben látható. 1935-ben a zirci gazdaközösség állíttatta. Felirata: „Isten dicsőségére és a szenvedő lelkek tiszteletére 1935.”
17. Az apátsági sírkert főkeresztjét 1990-ben Liska Szilveszter atya állíttatta. Feszülete a feltámadó Krisztust ábrázolja.
18. Deutsch Mór sírköve az Izraelita temetőben, a II. világháború után állíttatták.
19. Wittmann János állított keresztet a mai Reguly utcában, a keresztkút környékén.
20.   Eszlinger János állított keresztet az Új utcában (mai Kálvária utca).
(In: Dombi Ferenc: Zirc keresztjeinek története. In.: Zirc és Vidéke, 2001. 3, 4, 5, 7, 9, 12. szám, 2002. 2. szám)           

 
Szokások

       A 18. században a községbe érkező németek másik kultúrát, szakrális hagyományt hoztak magukkal. Ez részben feledésbe merült, vagy asszimilálódott, részben összefonódott a magyar kultúrával, részben pedig tovább él. Az emberek mindennapi életét, gondolkodásmódját, ünnepeit a vallásosság határozta meg, illetve jellemezte, amit az óhazából hoztak a csaknem kizárólagosan római katolikus betelepülők.
 


Összeállította:
Márkusné Vörös Hajnalka, levéltáros (Veszprém Megyei Levéltár)
   © 2009-2012 schwaben.hu