Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Programajánló  

 


 Veszprém - Wesprim

 

 

 



        Területe 126,90 km², beleértve a városhoz csatolt községek (Kádárta, Gyulafirátót ) területét is. Környező települések: Lókút, Eplény, Hajmáskér, Sóly, Királyszentistván, Litér, Szentkirályszabadja, Felsőörs, Veszprémfajsz, Nemesvámos, Bánd, Márkó, Hárskút. E nagy kiterjedésű városhatár a Bakonyvidék középtáj három kistájcsoportja féltucatnyi kistájának területére terjed ki. A belterület északnyugati része (Dózsaváros) az Északi Bakony kistájcsoport Veszprém–Devecseri-árok kistájához, felette az erdős hegyek az Öreg-Bakonyhoz tartozik, míg a határ egy északnyugati erdős nyúlványa már belenyúlik a Bakonyi kismedencék kistájba (Lókúti-kismedence). A belterület egy délnyugat-északkelet irányú sáv mentén a Déli-Bakony kistájcsoport Veszprém – Nagyvázsonyi-medence kistájba sorolt, de a Csatárhegyi erdős részek már ugyanezen kistájcsoport Kabhegy–Agártető-csoport kistájába esnek, annak legkeletibb nyúlványaként. A városhatár déli csücske – Szabadságpuszta környéke – már a Balaton-felvidék kistájcsoport Balaton-felvidék és kismedencéi kistájba tartozik. 

       Határának észak-déli kiterjedése 17,8, a kelet-nyugati 13 km. A változatos mikrodomborzatú belterület központja 250 m tengerszint feletti magasságban fekszik, legmagasabb pontja az Öreg-Bakonyban a Kávás-tető (531 m), legalacsonyabb a Veszprémi-séd kilépésénél 175 m. 

       Geológiai felépítésében a földtörténeti középidő triász időszakának tengeri üledékes kőzetei uralkodnak. Triász kőzetek alkotják északi részének hegyeit, a lepusztuló és lejtőiken felhalmozódott törmelékes összletet helyenként negyedidőszaki lösz borítja. A lösz elsősorban a Veszprém–Nagyvázsonyi-medence területén jellemző felszíni borítás. 

       Éghajlata átmenet a mérsékelten hűvös – mérsékelten meleg, illetve a mérsékelten nedves – mérsékelten száraz típusok között. Éves középhőmérséklete 9,0 – 9,5 ºC, a csapadék éves mennyisége 650 – 700 mm. 

       Fő vízfolyása a dolomitos felszínbe mélyen bevágódott, kanyargós medrű Veszprémi-séd.

       Eredeti növénytakarója illír jellegű molyhos tölgyes volt, melynek nagy részét leirtották, helyén másodlagos száraz gyepek alakultak ki. A Veszprémi-séd várost elhagyó szakaszán ártéri ligeterdők alakultak ki.

       A 8-as számú főközlekedési út mentén fekvő, vasútállomással is rendelkező megyeszékhely fontos utak kereszteződésében fekszik.

 

   © 2009-2012 schwaben.hu