Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

Olaszfalu

 
Területe 42,8 km². Környező települések: Nagyesztergár, Bakonynána, Tés, Öskü, Hajmáskér, Eplény, Lókút, Zirc. Közigazgatási határán a Dunántúli-középhegység nagytáj Bakonyvidék középtáj Északi-Bakony kistájcsoportjának három kistája osztozik: Zirctől DK-i irányban nyúlik be a Bakonyi kismedencék mozaikos kistáj Zirci-medence mozaikja. A határ DK-i részén a Keleti-Bakony kistáj foglal helyet, a fennmaradó rész a település belterületével együtt az Öreg-Bakony kistájhoz tartozik.
 
Észak-déli kiterjedése 8,1 km, míg K-Ny-i szélessége 10,1 km. Legmagasabb pontja a határ DK-i részén a Tunyok-hegy csúcsa 505 m, a legalacsonyabb a Malomvölgyi-patak kilépésénél 258 m. Belterületének legmagasabb pontja 433 m, a legalacsonyabb 382 m.
            
           A települést és közvetlen környezetét nagyrészt elfedi a pleisztocén korú lösz (Paksi Lösz Formáció). Néhány helyen ­– ahol a lösz lepusztult – idősebb kőzeteket is tanulmányozhatunk. Ilyen például a falu ÉNy-i határában előbukkanó alsó-felső oligocén kavicsüledék (Csatkai Kavics Formáció), a falutól Ny-ra – a 82-es út és a falu között fél úton – középső-eocén mészkő (Szőci Mészkő Formáció), illetve a falutól DNy-i irányban található Eperjes-hegy, ahol a földtörténeti középidőből származó felső-triász (Dachsteini Mészkő F.), jura (Szentivánhegyi Mészkő F., Hierlatz Mészkő F., Pálihálási Mészkő F., Kardosréti Mészkő F.) és kréta (Tatai Mészkő F., Zirci Mészkő F) mészkövek.
         
           A térség éghajlata – köszönhetően az Öreg-Bakonynak – mérsékelten hűvös–nedves, az évi középhőmérséklet 8,5–9°C, A napsütéses órák száma átlagosan 1950–2000 óra évente, jellemző széliránya ÉNy-i és É-i, a csapadék éves mennyisége általában 800mm.
 
         A falu K-i oldalán számos kis ágból ered a Malom-völgyi-patak, melyet több karsztforrás táplál, míg Ny-i határában az Északi-Bakony legjelentősebb vízfolyásának, a Cuha-pataknak a forrásvidéke található.
 
           A csökkenő csapadékmennyiség és a mészkő alapkőzet hatására molyhos tölgyes karszterdők és cseres-tölgyesek jelennek meg a hűvösebb völgyekben előforduló szubmontán bükkös maradványfoltjai mellett. A környék jellegzetessége a sziklás termőhelyekhez kötődő törmeléklejtő-erdő. A medence jellegű részeken a kaszálás, szántóföldi művelés és az állattartás a múltban jelentős szerepet játszott a település életében. Az egykori fás-legelő famatuzsálemekkel tarkított képe ma is felismerhető az Eperjes-hegy nagy részén. A zömében szántóföldek által körülvett község határában található az Eperjes-hegyi Tanösvény, mely az Olaszfalui fás legelő helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület része. Földtani értékei mellett, száraz tölgyesekhez kötődő védett növényfajokkal (fehér madársisak – Cephalanthera damasonium, pikkelypáfrány – Asplenium ceterach) is rendelkezik.
 
A település közúton a Veszprém-Győr közötti 82-es főútról közelíthető meg (Veszprém irányból érkezve Zirc előtt ~1 km-rel letérve érhető el). A legközelebbi vasútállomás Zircen található (Olaszfalu-emlékműtől 5 km).
 
   © 2009-2012 schwaben.hu