Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

Pápateszér

 
Területe: 30,74 km2. Környező települések: Bakonyszentiván, Bakonyság, Bakonytamási, Bakonyszücs, Csót, Nagydém, Gic, Bakonyszentlászló, Fenyőfő. Határának Ny-i egyharmadán – ideértve belterületét is – a Kisalföld nagytáj, Marcal-medence középtáj Pápa-Devecseri-sík kistája található, míg fennmaradó része a Dunántúli-középhegység nagytáj, Bakonyvidék középtáj, Bakonyalja kistájcsoport, Pápai-Bakonyalja kistáj része.
 
Észak-déli kiterjedése 8,7 km, míg K-Ny-i szélessége 9,2 km. Legmagasabb pontja a határ keleti részén 239 m, míg a legalacsonyabb a Szikegy-ér kilépésénél 150 m. A belterület központi részének tengerszint feletti magassága 175 m.
 
          A települést és tágabb környezetét fiatal pannóniai (késő-miocén) és holocén üledékek fedik. Pápateszér nyugati és keleti oldalán nagyobb foltokban tanulmányozhatjuk a felszínen a környékre jellemző késő-miocén kőzetet, ami főként homokból és agyagos-homokból áll (Somlói Formáció). Ezekben jellemzően 8-9 millió éves puhatestű ősmaradványokat találhatunk (kagylók, csigák). Ezt az üledéket pleisztocén és holocén üledékek fedik el, melyek északról pusztultak le és a környékbeli – akkori – patakok hordták ide. Ilyen holocén üledékeket találhatunk a község keleti, északi és a településtől délre eső részén (Deluviális üledék). Deluviális üledék az, amikor a lejtőn lerakódott törmelék lassú ütemű gravitációs csúszással összekeveredik a lejtő lábi törmelékkel és a talajjal. A településtől északra nagyobb foltokban – a patak medrét követve felső-pleisztocén fluvioeolikus homok található. A fluvioeolikus homok olyan áthalmozott homokos üledék, amit részben a szél, részben pedig a víz szállított a pleisztocénben és a holocénben. A településtől délre felső-pleisztocén–holocén korú futóhomok fedia környéket.
 
          A térség éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, az évi középhőmérséklet 10°C. A napsütéses órák száma 1900 óra felett alakul évente, jellemző széliránya É-i, a csapadék éves mennyisége 650-700 mm.
 
          Felszíni vizei közül a falut kettészeli az ÉÉNy-DDK csapású Csonka-ér, keleten pedig szegélyezi a hasonló folyásirányú Szikegy- és Bánya-ér (Burics-patak). A falutól délre a Sárosi- és Görgő-ér található. Utóbbi ér alsó szakaszán a Szakács-érben folytatódik, melyen egy kisebb horgásztó található.
 
          A kavicsos-homokos dombokon homokpuszták, homoki tölgyesek és cseres-tölgyesek uralnák a térség jelentős részét. A telepítés hatására, illetve természetes úton létrejött erdeifenyveseket találhatunk a községhatár déli felében, ezek egy része akácos foltokkal érintkezik. A mezőgazdasági művelés alatt álló kultúrterületek mellett értékes védett homoki gyepek terülnek el. A homokpuszták védett növényfaja, a homoki vértő (Onosma arenaria) mellett számos természetvédelmi szempontból oltalmat élvező sajátos szárazgyepi faj megtalálható.
 
Közúton Pápa felől (Nagygyimót-Csót érintésével) vagy a Győr-Veszprém közötti 82-es közlekedési útról (Veszprémvarsány irányából Gic-Bakonytamási érintésével) érhető el legkönnyebben. A legközelebbi vasútállomások Veszprémvarsány (12 km) és Pápa (23 km).
   © 2009-2012 schwaben.hu