Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

 Bakonyjákó

 

 

       A település határának nagy része az Öreg-Bakony kistájba tartozik, keleti kis részlete a Bakonyi-kismedencék kistájba nyúlik át. Utóbbi az Öreg-Bakony hegyei közé zárt hét, egymástól elkülönült medencéből áll. Közülük a legnagyobb kiterjedésű a Bakonybéli-medence, melynek nyugati felébe nyúlik be Bakonyjákó határa. Területe 47,18 km2, a környező települések határának nagyságához viszonyítva feltűnően nagy. Ennek fő oka, hogy az egykor Bakonyjákótól északkeletre található és a bauxitbányászat miatt felszámolt kicsiny bakonyi település, Iharkút teljes közigazgatási területét (18,9 km2)Bakonyjákóhoz csatolták. Másrészt az Öreg-Bakony településsűrűsége kicsi, így egy-egy községhez nagy külterület tartozik. Környező települések: Nagytevel, Homokbödöge, Ugod, Bakonybél, Szentgál, Németbánya, Farkasgyepű, Magyarpolány, Ganna, Döbrönte, Pápa.

       A község észak-déli kiterjedése 8,2 km, a kelet-nyugati 11,8 km. Belterülete 260-280 m magasságban található. Legmagasabb pontja a határ nyugati felén a Pápavár 520 m-es csúcsa, a legalacsonyabb pedig a Köves- és a Bittva-patak összefolyásánál 235 m.

       Geológiai felépítése nagyon változatos. Felszíni kőzetei a művelési ágak alapján is jól elkülöníthetők. Ott, ahol a felszínalkotó kőzet negyedidőszaki lösz és harmadidőszaki (oligo-miocén, pliocén) törmelék, valamint a lejtési viszonyok megfelelőek, mezőgazdasági művelés (szántó- és rétgazdálkodás) folyik. Ahol a felszínt kemény mésztartalmú harmad- és negyedidőszaki kőzetek borítják, többnyire erdőket találunk. Ennek alapján a határ nyugati részének löszös és törmelékes felszínén gazdálkodnak, a keleti felét pedig erdők borítják. A földtörténeti középidő legidősebb – triász korú – kőzetei alkotják a Csalános-völgy két oldalának széles vonulatát. Bakonybél közelében, az Öreg-Gát-hegy tömbjében jura, Bakonyjákótól délnyugatra kréta rétegek érik el a felszínt. Végezetül a határ délnyugati részén, a Kőpad és a Somhát környékén eocén rétegeket tanulmányozhatunk. A lösz alatt zömében miocén és oligo-miocén törmelékes összlet bújik meg, az eocén kibúvások környékén ezek talpát lösz borítja.

       Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves típusú, az éves középhőmérséklet 8,5 ºC, az éves csapadékmennyiség 750-800 mm.

       Vízrajza változatos képet mutat. Északon a Pápai-Bakony-ér, a belterület környékén a Bittva-patak, délen a Bodas- és Köves-patak vezeti le vizeit a Marcalba.

       Potenciális növénytakarója szubmontán bükkös. Védett növényei közül figyelmet érdemel a tavaszi tőzike, mely atlantikus növényfaj csak a Bakonyvidék néhány pontján fordul elő. Helyileg a patakparti égeresek növénye.

       Közúton Pápa és Veszprém – Városlőd felől közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomása Városlődön 12, 6 km távolságra található.

   © 2009-2012 schwaben.hu