Földrajzi környezet Településtörténet Hagyományok Intézmény-rendszer Látnivalók Források Hírek  

Bakonyoszlop - Látnivalók


 
 
 
Ördögárok

Bakonyoszloptól délre, a Dudari-erdő és az Alsó-erdő között alakult ki a vízfolyások rombolása és néhány barlang beszakadása révén a szurdok. A felette összezáródó lomboktól félhomályos, kanyargós szurdokban csak nagy esők vagy hóolvadás után folyik patak.

 Bakonyoszlopi ördögárok
Rómer Flóris 1860-ban ezt írta róla: Az „Ördög-árok, a víz és tán a földrengések borzasztó remekműve... vihartól felizgatott kőtenger. Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosulnak - itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik.” A numulliteszes mészkőbe vájódott árok egyik legszebb pontja az Ördög-gát, vagy Gizella-átjáró.

 Az Ördögárok környékén közel félszáz barlang nyílik
A szűk szoros alján, a sziklafalak közé beszorulva egy hatalmas, fentről leszakadt sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyílást hagy. A 4–5 méternyi leereszkedést egy vaslétra segíti. A völgyet határoló sziklafalban csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, közöttük a Bakony legnagyobb barlangja, az Ördöglik. A kb. 2 km hosszú, természetvédelem alatt álló szurdok Bakonyoszlopról a piros , Dudarról a piros sáv, Nagyesztergárról a zöld és a piros sáv jelzésű turistaútvonalakon közelíthető meg. (A szurdok a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet része) Szabadon látogatható.
 
A bakonyoszlopi római katolikus templom

Esterházy Ferenc építtette a kőből készült fatornyos templomot, melyet 1746. június 24-én szenteltek fel. A templom alatti kriptában az Esterházy család tagjai nyugszanak. 
 
 A bakonyoszlopi római katolikus templom


Esterházy-kastély és kertje

 A bakonyoszlopi Eszterházy-kastély
Bakonyoszlopon a község főutcája mentén, szép park vén fái között búvik meg a 18. században épült barokk stílusú Esterházy-kastély, amely ma iskola, illetve gyermekotthon. Az épülettel szemben lévő parkban áll a környék egyetlen tulipánfája (Liriodendron).Az emeletes épület falán, a főbejárat mellett fehérmárvány táblán emlékezett meg az utókor Esterházy Lászlóról. A kastély mai képe a 19. század végén alakult ki.  
A népi épitészetet képviseli több szép régi, mellvéd nélküli, tornácos parasztház. Az ismert népdalgyűjtő, Békefi Antal szülőházát egy emléktábla jelzi.
   © 2009-2012 schwaben.hu