Földrajzi környezet

Területe 49,88 km², melynek háromnegyedét a Balaton vízfelülete foglalja el. A Balaton part átlag 1,5 km-es parti sávja a Dunántúli-dombság nagytáj Balaton-medence középtáj, balatoni-Riviéra kistájába tartozik. A közigazgatási határ többi része a Dunántúli-középhegység nagytáj, Bakonyvidék középtáj, Balaton-felvidék kistájcsoport, Balaton-felvidék és kismedencéi kistájába tartozik.

       Határának észak-déli kiterjedése 13,5, a kelet-nyugati 8,9 km. A város a tópartról felkúszik a környező hegyek lejtőire 105 méterről egészen 200 m-ig. Határának legmagasabb pontja a Megye-hegy csúcsa, 287 m. Legalacsonyabb pontja – tóparti település lévén – 104 m. Környező települések: Litér, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Alsóörs, Felsőörs, Szentkirályszabadja. A Balaton túlpartján Balatonvilágos és Siófok településekkel határos.

       Földtani felépítésében három geológiai idő kőzetei jelennek meg. Szárazföldi közigazgatási határának déli felét a földtörténeti óidő perm időszakának vörös homokköve uralja, mely Káptalanfüred környékén eléri a Balaton parti zónáját. Területén kis foltokban előbukkannak korábbi időszakok (ordovícium-szilur) átalakult kőzetei is. Északi részének keleti felét pannon homok, aleurit és agyag építi fel, míg nyugati felében a földtörténeti középidő triász időszakának mésztartalmú, üledékes kőzetei találhatók meg.

       Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Évi átlagos középhőmérséklete 10 ºC, a csapadék éves mennyisége 600 mm.

       A határában található három eróziós völgy közül kettő időszakos vízfolyással bír, de a Vörösberényi-séd alsó szakaszán gyakran kiszárad. Közigazgatási területén a Balatonon kívül egy kicsiny tavacska, a Köcsi-tó található, melynek lefolyástalan mélyedését csapadékvíz táplálja.

       Területén két klímazonális erdőtípus találkozott: a Mezőföld felől a Balaton parti sávjában behatoló tatárjuharos lösztölgyes és a szigetszerűen előforduló cseres-kocsánytalan tölgyes. A tatárjuharos lösztölgyesek ma már nyomokban sem lelhetők fel, míg a cseres-tölgyesek elsősorban a permi vörös homokkő hegyeken élnek.

       A település a Balaton északi partján futó 71-es út mentén fekszik. Jó közúti összeköttetése van az M7-es autópályával és a megyeszékhely Veszprémmel. Vasútállomása az északi Balaton-part vasútvonala mentén található.

Településtörténet

A település nevének eredete
 

Almádi magyar eredetű név, amely olyan helyet jelölt, ahol régi idő óta almafás tenyészett.

Almádi névvel már a középkor végén (1519: promontorium Almadi in possessione praedio Kys Berény) Kisberény helység, majd puszta szőlőhegyét nevezték. A 18. század vége felé, miután a nagy kiterjedésű szőlők és gyümölcsösök a prédium legfőbb jövedelmi forrásává váltak, a régi Kisberény név helyett az egész pusztát Almádinak keresztelték el. 1779-ben a veszprémi káptalan számadásaiban már ezen a néven szerepel.

A középkori Szárberény temploma

Régészeti leletek 
 

       8000 évvel ezelőtt, a kőkorszakban már lakott hely volt. Bizonyíték rá a vörösberényi új iskola alapozásakor előkerült kemence, agyagedények, kőbalta. A réz és bronzkorban is lakták. Több emlék maradt a 2000 évvel ezelőtt betelepült rómaiak korából. A majorgazdaságaikhoz vízvezetéken keresztül vezették a közeli források vizét.

Almádi birtoklástörténete a közép- és koraújkorban
 

       Almádit első alkalommal 1493-ban egy szőlő adás-vételéről szóló oklevél említi: („Szárberény helység szőlőhegyén, az Almádinak nevezett helyen”). Még két Mohács előtti oklevélben történik említés Almádiról, mindkettő szőlőbirtokról szól. A későbbi írások is folyamatosan szőlőhegyként, majd hegyközségként említik.

Almádi szüret

Földesura a Veszprémi Káptalan volt, akinek tizedet fizettek a szőlőbirtokosok. A szőlőket szabadon adhatták -vehették a birtokosok, természetesen a Káptalan tudtával, hiszen a földesúrnak tudnia kellett ki fizeti, netán ki nem fizeti a tizedet. 1696-ban 22 szőlőbirtokot, 259 kapás szőlőt írtak össze. l7l5-ben 22 szőlőbirtokot 86,5 kapás szőlővel. Az adás-vételeknél szereplő nevek: Barbel, Gerbácz, Polczer, Welledich az 1765-ös dézsmajegyzékben is előfordulnak. A terület 1785-ben és 1828-ban is puszta volt, egytlen lakóház sem állt rajta.

Balatonalmádi másik ősi településrésze Száberény, később Vörösberény község, amelynek legrégebbi okleveles említése az államalaoítás korából származik. Területét Szent István király adományozt a veszprémvölgyi monostorban lakó görög apácák részére. II. Ferdinánd 1625-ben a győri jezsuita kollégiumnak adományozta, amely azt feloszlatásáig birtokában tartotta. 

Németek megjelenése a szőlőhegyen
 

       A 18. század közepétől az almádi és berényi szőlőhegyen is megjelentek a német anyanyelvű telepesek, főként kézműves mesteremberek, kereskedők, akik közül többen Almádiban vásároltak szőlőbirtokokat. A német családok a század végére elérte a 110 főt. (Férfi 38 fő, nő 30 fő, gyermek 51 fő.) Nevüket illetően pl: Albert-Bauer, Scheller-Brenner, Sehmind-Hofmann, Sehrönig­Klein. A keresztneveket természetesen németül írták. Fő megélhetési forrásuk a kézművesség mellett a szőlőművelés lett,de a szőlőmunkák a hegy népes zsellérrétegének is biztosított megélhetést egész éven át.

A szőlőhegyek föledesurai külön hegytörvényekben, artikulusokban szabályozták a hegy életét, rendjét, igazgatását, aszlők adásvételét. A hegyközség vezetője a bíró, tagjai az esküdtek volltak. Kialakították a gyepüket, utakat, kapukat és ezek használati rendjét. A sszabályok megszegőit bírsággal (frang) sújtották. Ekkortól kezdték emlegetni az ún. „bajor” szőlő fajtát, amely tulajdonképpen egy finom csemegeszőlő, és jól lehetett értékesíteni a veszprémi piacon. Öreg-hegyen ekkor 214 szőlőbirtokot tartottak nyilván, ahol évi 3205 akó bor termett, ebből 148 szőlőbirtokon bajor szőlőt is termesztenek, évi 313 akóval. A termelt bort félévig a lakosok maguk mérhették ki, d e a18. század közepétől a bormérés jogát egész évre kibérelték. A bor mellett jövedelmet biztodított a balatoni halászat is.

Almádi 1848-ig önálló hegyközséget alkotott- 1849-től önállóságát elveszítette, Szentkirályszabadjához csatolta az akkori osztrák közigazgatás. Ugyan a szőlőhegy az 1869. július 15-én kiadott megyegyűlési határozat szerint önkormányzati képviseleti jogát visszakapta, de adózás tekintetében csak 1877–től lett önálló.

A filoxéra hatása
 

       1881-ben a filoxéra pusztítása az itteni szőlőtelepítéseket is elérte. A Veszprémi Független Hírlap szerint nagyon visszaesett a termés, 50–100 akó helyett csak 3–6 akóra. Zár alá helyezték az almádi szőlőhegyet is és megkezdték a szőlők kivágását. A hegyközségi elöljárók még tanulmányútra is elmentek az újra telepítések előtt. 1885-ben 15 ezer amerikai szőlővesszőt hoztak be és kezdték meg telepítését a káptalani réten.

Ezzel egyidejűleg felerősödött a szőlőbeli épületek nyaralóként való használata, illetve hasznosításának tendenciája. Ez a folyamat nem állt le az új szőlőtelepítések után sem. Az esetenként több katasztrális hold nagyságú szőlőbirtokon - gyakran a régi pince-présház átalakításával - téli használatra is alkalmas nyaraló épületet építettek. A birtokok több parcellára történt felosztását ennek az igénynek a megjelenése indukálta.

A fürdőkultúra meghonosítása Almádiban
 

       Az írásos források szerint a fürdőélet 1874-ben indult meg Almádiban, ugyanis ez volt az első hivatalosan megnyitott szezon. Brenner Lőrinc veszprémi építőmester, egyben almádi szőlőbirtokos 1877-ben építette meg az első nyolc fürdőkabint, a veszprémi káptalantól bérelt, - az örökmécses közelében - a kikötő felé eső területen. Az öt öl hosszú és ugyanilyen széles fürdőbódékhoz levezető híd is kapcsolódott. Évről-évre bővítették, szépítették.

Balatonalmádi fürdőház

Az 1880-as években 40 szobás fürdőház is épült. Almádiban a 19. század elején még nem volt semmi néven nevezhető fürdőkultúra. Többnyire halászásra, az állatok fürdetésére használták a Balaton vizét, fürdőzésre viszont nem. Valószínűleg a füredi példa hatott, mert ott már az 1830-as évek végétől vannak nyaraló és fürdőházak, valamint a Kisfaludy gőzős 1846-os megjelenésétől Garay János szavaival élve: „A veszteglő tó ... ekkor haladásnak eredt.” Gr. Széchényi István 14 hajókikötőt építtetett a Balaton körül, köztük Almádiban is. 

 1883. november 28-án meg alakult az Almádi Fürdő Részvénytársaság. A vállalkozás időtartama 50 év, alaptőkéje tízezer forint, 100 darab névre, és egyenként 100 forintról szóló részvényekre elosztva. Megalakulásakor az Rt. Igazgatósága 15 tagból állt: Brenner Lőrinc elnök, Krausz József, Kindl Béla, Czollenstein Ferenc, Fischer Béla, Kurcz Rudolf, Nay Jakab többek között – valamennyien szőlőbirtokosként – mindnyájan Almádihoz szorosan kötődő személyek voltak. 45§-ban rögzítették az Rt. Alapszabályát. A 3. § így szól: „Minden idegen, (aki Almádiban, Vörösberényben vagy Szent-Király-Szabadján nem épülettulajdonos), ki az 1.§-ban körülírt helyeken, a 2.§-ban körülírt időben 3 napnál tovább lakik, fürdővendégnek tekintetik, köteles gyógy és zenedijat fizetni, s ezen szabályzat rendelkezéseinek alá van vetve.

A részvénytársaságot még jóformán be sem jegyezték a cégbíróságon, máris megkezdte működését. Megvették a Huber-féle szőlőbirtokot, s a rajta lévő épületet a következő 1884-es idényre kibővítették, amely Hattyú vendéglő néven működött sok-sok éven át. A Zsák vendéglő 1898. évi megnyitásáig minden esemény, legyen az színielőadás, hangverseny, tombola estély, bál, színhelye az Rt. Hattyú vendéglője volt. Megvalósult a fürdőkönyvtár és hat szobával, gyönyörű verandával Almádi első szállodája. Az Rt. rendkívül sokat tett a fürdőhely felvirágoztatásáért: nyári műsorok szervezése, a Balaton part rendezése és a Kneipp féle gyógyintézet létrehozása. Almádiban nem volt gyógyforrása, de mégis gyógyfürdőnek tekintették a Kneipp és később a Rickli-kúra bevezetéséveI. A Gregersen-féle budapesti csoport mérnökei felmérték a terepet és elkészítették a terveket Almádiban.

Kneipp kúra: lényegében vízkúrát jelent, amelyet Sebastian Kneipp dolgozott ki részletesen. Öntések, gőzfürdők, pakolások, a vendég mezítláb járt a vizes fűben egész nap, és tornázás. Tornaeszközök, teniszpályák, csónakok álltak a vendégek rendelkezésére.

Rickli kúra: levegőn való tartózkodást, tornát, napfürdőt jelentett, aminek Rickli nevű orvos volt a kidolgozója. Légsátort építettek, amely tulajdonképpen olyan volt mint egy szoba, csak az egyik oldala nyitott léckerítés, hogy a levegő éjjel és nappal szabadon áramolhasson. A légfürdőt a vendégek külön e célra kialakított erdős hegyen végezték. Ez abból állt, hogy az ember járás közben fokozatosan eltávolít magáról minden ruhát, úgy, hogy végül csak egy vászon kötény van a testén, mint ahogy a gőzfürdőben szokott lenni. A hegytetőre tehát már mezítelenül jut fel, ahol aztán tornázással, fafűrészeléssel, favágással tölti el az időt. Ha kifárad, szalmazsákon pihen, és betakarja magát.

Napkúra: Délelőtt 10 és délután 2 óra közötti időben a Balaton víztükre felett emelt, felülről nyitott épületben mezítelenül kifeküdtek ki a napra, úgy, hogy csak a fejük volt a nap sugaraitói védve. Mikor a nap jól megsütötte, pokrócba burkolták magukat. Olyan volt ez, mint a gőzfürdő. Izzadás után hideg vizes lepedőben ledörzsölés, majd úszás következett.

E két kúrát kiegészítette a Lahmann-féle egészséges táplálkozási rendszer. Az egészséges konyhavezetésre különösen nagy gondot fordítottak. ( Korpás kenyér, zöldségek, gyümölcsök, aludttej stb.) Gyógytornával és gyenge fizikumú gyermekek és fiatalok kúrájával is foglalkoztak.

A Kneippeanum létesítésére 5000 négyszögöl rétet béreltek a veszprémi káptalantói a mai Széchenyi sétány mentén. Felépült egy 30 méter hosszú, 8 méter széles fedett sétány, melynek végén 3–3 nagy szoba épült öntözések, kád és gyógyfürdők részére és Kneipp orvosi rendelője.

Az almádi Kneipp gyógyintézet

A napfürdőt a Balaton vizén a régi fürdő mellett állították fel. A Rickli kúra szabályai szerint a hegytetőn két nagy légsátort építettek. A terv 3 hónap alatt megvalósult, 1899. július lO-én nyitották meg, este nagy bállal. A következő 1900-as évben még 15 légsátor épült fel, egy másik napfürdő, a Kneipp fürdő pedig állandóan telt házzal működött. A Hattyú vendéglő egy nagy 200 terítékre alkalmas új étteremmel bővült, Kneipp pedig a regényes szép Remete­-völgyben a Kompolthy telken épített éttermet, úri és női légfürdőket. Következő évben a Kneipp kúrához közelebb, a mai Árnyas panzió körül újabb 20 légsátor épült fel. 

1891-ben megalakult Budapesten az Országos Magyar Kneipp Egyesület, amely hivatalos lapot adott ki KNEIPP- ÚJSÁG címen. Részletesen beszámol "Víz. lég és napkúra Almádiban" címmel: „E hely a kies fekvésű Almádi a Balaton partján. A Bakony balzsamos erdei és hegyi levegője vegyül itt össze a Balaton pormentes üdítő vízi levegőjével. A vidék talaja köves, sziklás, tehát a lehető legegészségesebb. Maga a fürdőtelep, habár árnyékos helyei is vannak, de úgy agyonfásítva még nincs, hogy a fák túl sokasága a légmozgást gátolná, és hogy az éltető naptól és levegőtől a fürdőtelepet elzárná. Ezek a rendkívüli előnyök idézték elő azt, hogy Almádit már nemcsak magyarok, hanem külföldiek is sokan keresik fel, sőt néhány bécsi család már nyaralókat is épített ott. Almádiba legcélszerűbb úgy utazni, hogy az ember vasúton megy Siófokra, onnan pedig a Balatonon át másfél órát gőzhajón. Aki azonban a vízi utat el akarja kerülni, az utazzék vasúton Veszprémbe, onnét pedig kocsin egy óra alatt le lehet jutni, mert a kocsiút igen jó. A vasútállomásnál 4ft-ért jó bérkocsik állnak rendelkezésre. Az Almádi-Fürdő-Részvénytársaság intézkedett, hogy a vendégek mindenféle zsarolásoktól meg legyenek kímélve. Ezen okból megállapította, hogy minden vendég hetenként 20ft-ot fizet a kúráért, melyben bennfoglaltatik a napi háromszori étkezés, lakás, egyszeri orvosi vizsgálat, gyógy és zenedíj, víz, lég és napfürdő használata.”

A gyógy és zenealap díjat Almádi sétaútjainak és parkjának fenntartására, a zenészek díjazására, a fürdőhely kivilágítására, a vendégek szórakozására és kényelmére használták fel.

A fürdő ügyeit a fürdőbizottság intézte. Tagjai: fürdőbiztos, fürdő igazgató, fürdőorvos, a fürdőtulajdonos egy megbízottja, a Kneipp Egyesület egy küldöttje, az almádi birtokosok közül 5 tag, a fürdő vendégek közül 5 tag. A fürdőbizottság feladata: „ ... gondoskodni arról, hogy a fürdővendégek igényei lehetőleg kielégíttessenek, hogy a fürdőhely azon eszközei, melyek azt előnyössé és kellemessé teszik, hogy ellenőrizze, hogy a gyógy és zenedíjak a meghatározott célra fordíttassanak és hogy a hozott határozatok és rendelkezések kellőképpen véwehajtassanak. " Az Almádi gyógyfürdő szabályzata az általános rendelkezéseken kívül szólt még a gyógyfiirdő vendégeinek bejelentéséről, rendőri intézkedésekről, közegészségi és gyógyászati intézkedésekről és a büntető határozatokról. Szigorúan tilos volt bármit is tenni, ami a fiirdővendégek nyugalmát, gyógyulását, vagy üdülését zavarná. Az összes étkező-, ivó- vagy mulatóhelyiségek éjjel 11 órától reggeli 5 óráig zárva tartandók. Nyugodtan kijelenthető, hogy az Almádi Fürdő Rt. nélkül Almádi nem lett volna olyan neves és kedvelt fürdőhely a 20. század elején, mint amilyen lett. S ebben nagy érdemei voltak az itteni német nemzetiségi szőlőbirtokosoknak is.

Az 1883 novemberében alapított részvénytársaság 1918. november lO-én megtartott közgyűlésén elhatározta felszámolását. (Minden valószínűség szerint a történelem viharai, a vesztes világháború is ott szerepel a döntés mögött.) Ugyanebben az évben létrejött a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. 1922-ben nagyszabású korszerű fövenyfürdő építését kezdte meg, ami az 1926-os szezonra épült ki teljesen, több mint 500 kabinnal az északi part legnagyobb strandja lett. 1926-ban bontották le az utolsó régi kabinokat, melyek száma ekkor 130 volt.

Almádiban jelentős sportélet zajlott már az 1880-as évek elejétől. Legkorábbi adat galamblövészetről tudósít. A későbbiekben szezon nem múlhatott el úszó és atlétikai versenyek nélkül. Igazi teniszélet főleg a 1930-as évektől zajlott. 1913-ban megalakult a Balatoni Yacht Klub Almádiban, bár itt a vitorlás sport nem volt olyan meghatározó, mint Füreden, vagy Siófokon. A háborús körülmények miatt sajnos 1939-ben a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. is felszámolásra került.


Németek névmagyarosítása
 

       A 20. században több almádi német család is magyarosította a nevét. Például: Müllert - Molnárnak, Barthlt-Betának, Büttelt-Piedlnek és így tovább.

Intézményrendszer

Közigazgatás

Balatonalmádi Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala (Széchenyi sétány 1.) Tagja a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társaságának és egyben székhelye is.

Balatonalmádi Német Kisebbségi Önkormányzat (Balatonalmádi, Rákóczi Ferenc u. 43.) Email címe:nemetkisebbseg@balatonalmadi.hu 
Híreink, programjaink megtalálhatók: www.balatonalmadi.hu

 

Balatonalmádi Német Kisebbségi Önkormányzat tagjai

Oktatási intézmények:

Napköziotthonos Óvodák: Bajcsy-Zsilinszky u. 30. és Mogyoró u. 1.

Györgyi Dénes Általános Iskola Bajcsy-Zsilinszky u. 31.

Vörösberényi Általános Iskola Táncsics Mihály u. 1.

Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium Rákóczi u. 39. (megyei fenntartásban)

Civilszervezetek:

Polgári Olvasókör Vörösberény

Káptalanfüredi Fürdő Egyesület

Fábián József Kertbarát Kör

Társalgó Kör

Galambász Egyesület

Hagyományőrző Lovas Egyesület Vörösberény

Nők a Balatonért Egyesület

Nagycsaládosok Egyesülete

Természetjárók Egyesülete

Sporthorgász Egyesület

Művészetbarátok Egyesülete

Honismereti Kör

Népdal Kör

Néptánc Kör

Nyugdíjasok Egyesülete

Cimbora Klub gyermekeknek

Német Nemzetiségi Kerekasztal

Hagyományok

Településkép, utcaszerkezet
 

A mai város négy településrész: Vörösberény, Almádi, Káptalanrured és Budatava összefonódásából fejlődött ki.

Vörösberény: a falu már a honfoglaláskori években létezett. Szent István király adományozta - 48 füsttel, 6 halásszal Szárberény néven - a veszprémvölgyi görög apácáknak az első magyar helyneveket is tartalmazó, görög oklevél szerint.

Almádi: önálló települési rangot 1869-ben kapott, majd 1901-től lett a hivatalos neve Balatonalmádi. 1889-ben kapcsolódott be a rendszeres balatoni hajóforgalomba, 1909-ben a vasúti közlekedés is megindult. 1902-ben épült a ligetben a Zenepavilon. Elkészült sok emeletes Auróra nevű szállodája, melyet a 2000-es évek elején újjáépítettek és jelenleg Ramada szálló néven üzemeltetnek. A múlt század elején épült jellegzetesen almádi stílusú Tulipán szálloda átépítése napjainkban zajlik.

Káptalanrured: Balatonalmádi nyugati településrésze, üdülőterület. Kialakulása 1930-tól kísérhető figyelemmel, amikor a tulajdonos Veszprémi Székeskáptalan a mintegy 101 katasztrális hold nagyságú egybefüggő fenyves és csertölgy erdőség parcellázását elhatározta. A terület alapkőzete a mintegy 240 millió évesre tehető ún. felső permi vörös homokkő, amely a település nagyrészén a felszínen van, így az építkezések fontos alapanyagát képezte. A közigazgatásilag Alsóörshöz tartozó fürdőtelep gyorsan fejlődött. Elnevezései voltak: Alsóörs-Szentmihályfürdő, Balatonkáptalan-telep, Káptalantelep-fürdő, majd 1935-től Káptalanfüred. 1935-ben kapott vasútállomást a Budapest-Tapolca, és a Győr-Veszprém­-Alsóörs vonalak csomópontjánál. A szomszédos vasúti hidat 1940-ben építették meg, a keresztező 71-es számú műút korszerűsítésekor. A híd a II. világháború során megrongálódott, újjáépítésére 1949-ben került sor, majd a veszprémi vasútvonal megszüntetésekor (1969). 1973 decemberében bontották le végleg. Üdültetésre itt épültek nagy sátortáborok az 1960-as években, majd korszerűbb faházak a Köcsi-tó környékén.

Budatava: Elsősorban nyaralóházas település, 1945 után kezdett kiépülni. Ipari üzemek üdülői, később szállodái jellemzik a városrészt.

A négy településrész mára egybeforrott.

Régi utcaszerkezetet már csak a berényi városrészben találunk, elsősorban a központban ­falusias utcákat, házakat. Háromosztatú parasztház elvétve akad, többnyire modernizáltan, cseréppel fedve, füstös konyhákat pedig nem is találunk. A náddal fedett házak az utóbbi években váltak ismét divatossá, teljesen új tervezésben. A vöröskő lábazatok továbbra is divatosak, nemrégen egy felújított régi épület nívó díjat kapott.

Igazi helyi érdekességek a század elejéről megmaradt facsipkés, zöld zsalugáteres, fa­verandás almádi villák a város számos helyén. 


Balatonalmádi – Szakrális környezet
 

A lakosság vallási hovatartozása:

Vallási hovatartozás szerint megosztott a lakosság, többsége római katolikus, valamivel kevesebb a református.

Templom:

        A berényi városrészben található a Balaton-felvidéken egyedülálló, kőfallal erődített református temploma, a település legrégibb épülete. A város címerében is szereplő 11–12. századi román-gótikus stílusban épült templomot 1290-ben említik először, 1789-ben barokk stílusú toronysüveget kapott. Jelenleg helyreállításáért jótékonysági hangversenyek szervezése folyik, még Bécsben is rendeztek ilyen hangversenyt az Almádiból elszármazottak.

        Vörösberény másik meghatározó épülete a 1779-ben felszentelt barokk stílusú Szent Ignác katolikus templom. Freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. Nyaranta komolyzenei koncertek (régi zene fesztivál) helyszíne. A templom mellett a 18. század közepén barokk stílusban épített egykori jezsuita kolostor épülete áll. Pillanatnyilag üresen, előtte a Balaton Akadémia működött itt.

Az almádi városrészben 1930-ban épült a Szent Imre katolikus templom, anyaga permi vöröskő. Mellette a Szent Jobb Kápolnában található a budai várból a II. világháború után idemenekített Szent Istvánt ábrázoló aranymozaik. A templom egyedülálló ereklyékkel rendelkezik: a Szent Jobb egy fragmentumával, Szent Imre és Boldog Gizella ereklyéivel.

Az 1884-ben felszentelt Szent Margit kápolnája a tavalyi évben újult meg a Veszprémi út sarkán.

A Baross utcában található református templom szintén felújítva, nyári idényben már nem is tudja a megnövekedett igényeket befogadni.

Keresztek

Az Öreghegyi úton a Szűzanya tiszteletére helyreállították a vörös kőkeresztet. Scháner János egykori szőlőjében, 1898-ban állított kereszt ma is áll a Bajcsy -Zsilinszky u. 22. sz. alatti kertben. Annak idején „országúti keresztnek” hívták. Egyik legnagyobb vallási és egyben városi ünnep is minden év augusztus 20-árÍ az államalapítás, Szent István és az újkenyér ünnepe a Szent Jobb kápolnánál.

Balatonalmádi – Szokások:

Sajnálatos módon Almádi és Vörösberény nem rendelkezik német nemzetiségi hagyományokkal. Az itt maradt német ajkú családok nagyon kevesen voltak és vannak, leszármazottaik viszont véglegesen megvetették lábukat településünkön. Azonban egyre több németajku vásárol itt nyaralót, elmondásuk szerint szeretnek itt élni, jól érzik magukat nálunk, ezért sokat dolgozunk a hagyományaik megteremtéséért, bízva abban, hogy sikerrel járunk. Így tehát nem beszélhetünk hagyományőrzésről és kultúráról sem sajnálatos módon.

Polgári ünnepek:
 

Téltemető: Farsang utolsó vasárnapján a Balatonjegén Kisze bábut égetnek, tavasztündér és a tél megszemélyesítője jelenlétében. Rendszerint jeges fürdőzést is vesz néhány bátor ember. Forralt bor, tea fogyasztható a Liget kávéházban. A néptáncos és népdalkör színes műsorát élvezhetjük. Jellemző rigmus:

„Kice, kice villő

Majd kivisszük kice-vicét villő,

Majd behozzuk a zöld ágat villő.”

Sváb-bál: október közepén a Balatonalmádi Német Kisebbségi Önkormányzat szervezésében hagyományőrzés céljából.

Horgász Pünkösd: A testvérvárosok részvételével a pünkösdi hétvégén horgászverseny, természetesen halászlével, amolyan korai szezonnyitó.

Kovácstalálkozó: június első hétvégéjén rendezik Koppa György, almádi kovácsmester tiszteletére. Az egész országból érkeznek kovácsok és bemutatják mesterségük csínját-bínját. A nézők is megpróbáikozhatnak a kovácsolással. Rendszerint a gazdafogatok versenyét is ekkor tartják. A hagyományőrző lovas egyesület szervezi, különböző ügyességi feladatokkal, pl. zabos zsákok fel és lerakása, ölfagurítás, szénabálák közötti szlalomozás stb.

Péter-Pál napi vígasságok: népművészeti kirakodóvásár és bemutató az almádi Öreg-parkban. Kerámia, csuhé, kosárfonás, mézeskalácsosok, gyertyaöntők és a Gránátalma hímzőkör bemutatója.

Malomvölgyi juniális: A berényi városrészben tartják, a majálisokhoz hasonlítható rendezvény a festői szépségű Malom-völgyben, batyus összejövetel.

Almádi Promenád: Hagyományőrzők felvonulása század eleji korhű ruhákban a balatoni szezonnyitó táján.

Hattyú bál: Az előbbi rendezvényhez kapcsolódóan, tulajdonképpen a Hattyú vendéglő szezonnyitójára emlékezve, rendszerint hajóra is szállnak a résztvevők.

Káptalanfüredi búcsú: öszejövetel Káptalanfüreden az erdei kápolnánál, este igényes zenei és irodalmi műsorral.

Borhetek: augusztus 10. és 20-a között, a Német Kisebbségi Önkormányzat rendezésében „Nemzetiségi Est”-tel nemzetiségi tánc és dalénekesek, valamint a testvérvárosok részvételével, igényes kulturális műsorokkal.

Államalapításunk és az új kenyér ünnepe: augusztus 20-án a Szent-Jobb kápolnánál, kenyérszenteléssel, amelyet az ünneplők borral fogyasztanak el. Az otthon lévő betegeknek is visznek a szentelvényből.

Káposztáskertek ünnepe: a berényi városrészben, szeptember közepén a Fábián József Kertbarát Kör szervezésében, hagyományos káposztás ételek kínálata, hagyományőrző lovas versenyekkel egybekötve.

Szüreti felvonulás: szeptember végén, október elején, a berényi városrészből induló menet végig vonul a városon lovasokkal, szőlővel feldíszített lovaskocsikkal, kisbíróval, aki a kikiáltó szerepét tölti be. A bírót és bírónét hintó viszi, kínálják a bort, táncosok, mazsorettek bemutatója teszi feledhetetlenné a hangulatot. Este bál van a berényi kultúrotthonban.

Tökfesztivál: hagyományos tökös ételek bemutatója és kínálata, töklámpás készítés, tökfaragás a Nők a Balatonért Egyesület szervezésében a Pannónia Művelődési Központban.

Októberi Teafeszt: október közepén rendezik meg a Balatonalmádi Német Kisebbségi Önkormányzat szervezésében. Bemutatják a németek teázási szokásait, összehasonlítva más nemzetiségek szokásaival.

Adventi játszóház: gyermekek és felnőttek közösen készítenek adventi koszorúkat, karácsonyi díszeket.

Karácsonyi betlehemes: Berényben és Almádiban a karácsonyfaállítás mellett újra felelevenítettük a hagyományos betlehemes játékot
 

Rigmus:

Eljött a Karácsony

Bodor szakállával,

Fenyegetnek engem

Kétágú korbáccsal,

Nem kell nekem korbács,

Csak egy fonyott kalács,

Rétes ide, rongyos!

Kalács ide funtos!

Látom az ablakon,

Mi van az asztalon:

Megsült a malachús,

Jól érzem a szagát,

Bárcsak nékem adnák

 A hátulsó combját. "

Óév búcsúztató: hagyományos polgármesteri újév köszöntő a Pannónia Művelődési Központ előtti téren éjfélkor, melyen a város apraja-nagyja részt vesz. 
 

Rigmus:

„Itt az újév, íme itt van

Beköszöntött reggele,

Új remény száll millióknak keblébe.

Milliókkal, hű kebellel

Én is mondok szent imát:

Adjon Isten minden jót ez éven át.”

"Adjon Isten minden jót,

Csörgő-börgő mogyorót.

Teli pincét, kamurát,

Isten minden áldását

Ez új esztendőben.” 

Balatonalmádi – Viselet

 Nyaranta jómódú polgári családok népesítették be a partot. Az egykori képeslapokról hosszúruhás, napemyős, kalapos, csipkekesztyűs hölgyek mosolyognak ránk kemény kalapos, kamáslis gavallérok sétálnak a parti sétányon. Megelevenedik az almádi promenád.

A fürdőruhák divatja a század elején: hölgyeknek hosszú ujjú, nyakig érő, buggyos nadrágos zárt fürdőalkalmasság, kalappal; uraknak: hosszú ujjú, hosszúszárú, trikószerű anyagból készült rendszerint övvel ellátott fürdőruha.

Étkezési szokások

A napi étkezés háromtagú szerkezete, azaz a felkelés után a reggeli, dél körül az ebéd és az esti vacsora még a 20. század elején is csak a nyári időszakra vonatkozott. A téli hónapokban csak kétszer, reggel 9–10 órakörül és délután 3–4 órakörül ettek. A kéttagú étkezés nem annyira a szegénység, mint inkább a paraszti munkarend miatt alakult ki.

A levesek sorában a legrangosabb a húsleves volt, főleg tyúkból. A levesbe szárított tésztát főztek, első helyen állt a lúdgége tészta, melynek készítése ügyességet, aprólékos munkát igényelt. A levesben főtt húsokat reszelt tormával tálalva fogyasztották. A csirke aprólékából készült a tejfőlös paprikás csirke galuskával.

A növényi táplálékok mindig csak kiegészítő jellegűek voltak. A kásanövények közül a köles, tönköly, hajdina és kevésbé a kukorica. A húsos kását és a ludaskását ünnepi alkalmakkor készítették el, oly módon, hogy a kását húslében főzték, borssal, sóval, paprikával ízesítették. Mielőtt elforrt a leve, beletették a húsdarabokat, s a tetejére hagymás zsírt öntöttek. Lakodalomban ezt az ételt utoljára tálalták fel, kitolókása néven, jelezve, hogy a mulatság befejeződött, a vendégek hazamehetnek.

Főtt tészták közül különösen kedvelték a gombócféléket.

Vízparthoz közel élve sok halételt fogyasztottak, így a paprikás lisztbe forgatott keszeget, fokhagymás mártással, halászlét balatoni módon, sok paradicsommal, paprikával, tészta nélkül.

Nyáron kedvelt volt a hideg aludttej, a szőlőben termett metélő hagymával, télen a sült krumpli, liba vagy kacsa zsírral és tejfölös túróval.

Látnivalók

Vörösberényi református templom
Vörösberény ismert, értékes műemléke a középkori eredetű református templom, amelynek elődjét 1297-ben említik először.

Óvári kilátó: 1899-ben épült, faszerkezetes, gyönyörű rálátás a Balatonra

Csere-hegyi kilátó: (volt Horthy Miklós kilátó) , a rendszerváltás után újították fel, egy kis építéstörténeti kiállítással, a Balaton-környék legszebb panorámáját nyújtja, Kenesétől a Hegyestűig tiszta időben.

Zenepavilon a ligetben

Batthyány örökmécses

Vízi Múzeum a Pannónia Kulturális Központ alatt

Korszerű strandjai: Wesselényi, Budatavai, Káptalanfiiredi

Szálláslehetőségei: panziók és magánszállások, melyeket szívesen látogatnak a németek és németül beszélő emberek.

Források

Összeállította: Winkler Istvánné a Balatonalmádi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke,Dr. Kardos Józsefné Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője és Rásky Mihályné közoktatási szakértő

Irodalom:

Horváth József: Vörösberény története. Veszprém, 2001.
Hudi József (szerk.): Előadások a veszprém megyei németek történetéről, 1946-1948. Veszprém : Veszprém Megyei Német Önkormányzatok és Elektorok Közössége, 1997. - 95 p.
Kredics László és Lichtneckert András: Balatonalmádi és Vörösberény története. Balatonalmádi, 1995.
Magasmarti Anikó: Balatonalmádi művelődéstörténete napjainkig. [Veszprém] : Kézirat, 1990. - 42, [5] fol. 

Schildmayer Ferenc: A Hattyú Vendéglő története.  Balatonalmádi, 2003.  30 p.

Schildmayer Ferenc: Balatonalmádi gyógyfürdő. Balatonalmádi, 2003. 

Schildmayer Ferenc: Balatonalmádi anno... : képek a régi Balatonalmádiról. Veszprém, 2008.

Vajkai Aurél: Balatonalmádi és környéke. Balatonalmádi 19??. - 61 p