Földrajzi környezet
Területe 10,79 km². Környező települések: Pápa, Bakonyjákó, Ganna, Pápakovácsi. Határa két kistáj területén fekszik. Nyugati fele a Pápai-Bakonyalja kistáj, keleti – erdős – fele az Öreg-Bakony kistájba tartozik. Előbbi a Bakonyalja, utóbbi az Északi-Bakony kistájcsoport része.
Észak-déli kiterjedése 5,5, a kelet-nyugati 4,2 km. A Bittva-patak feletti lejtőn elhelyezkedő falu központja 235 m magasan fekszik. A Szarvaskői-vár a Vár-domb 268 m magas északnyugati végén áll, a domb legmagasabb része 282 m. A Hangyálos területén található a határ legmagasabb pontja 291 m, a legalacsonyabb az északnyugati részen van, 185 m
Felszínét nagyrészt negyedidőszaki lösz borítja. Alatta északnyugat-délkeleti irányú sávokban oligo-miocén kavics, eocén és kréta mészkő helyezkedik el, melynek rétegei helyenként a lösz alól felszínre bukkanak.
Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves. Az évi középhőmérséklet 9,5 ºC, az éves csapadékmennyiség 700-750 mm.
Déli határát a Bittva patak, mely befogadja a Köves-patak vízét is, völgye alkotja, Határvonalának északi részén több délkelet-északnyugati irányú vízfolyás ered, melyeket – már a községhatáron kívül – a Gyulamajori-patak és a Kis-séd vesz fel.
Klímazonális növényzete a cseres tölgyes, a terület délkeleti fele az erdősültebb.
A zsákfalut a Pápa – Városlőd között 83-as számú útról letérve Gannán keresztül érhetjük el.
A legközelebbi vasútállomás Pápa (15 km).
Településtörténet
A település nevének eredete
Döbrönte neve a szláv Dobreta személynévből származik, melyet 1330-ban említ egy oklevél Debrethe (Csánki III. 227.) néven. A névforma alapján 11. századi település lehetett. Egy határjárás során 1240-ben említik, mint falut, de a régészeti leletek az bizonyítják, hogy a település már a római korban is lakott volt.
![]() |
| Döbrönte látképe a várból |
Döbrönte és Szarvaskő várának középkori birtokosai
Az első történeti feljegyzés az 1300-as évek elejétől való. A vidék, mint az Öregbakony majdnem teljes területe a Csák nemzetségé volt és az ugodi vár uradalmához tartozott. Az ugodi Csákok utolsó férfitagja – a szerzetessé lett Móricz – az 1320 előtti években sorra eladta birtokait, már amit Károly Róbert király, a család és Csák Máté ellenséges magatartása miatt meghagyott nekik. Döbrönte vidékét Tördemici Fehér Pál vette meg, de tovább adta a Szalók nemzetségből való Nempi Hym fiainak.
Az ősükről Himfynek nevezett család előkelő helyet foglalt el Veszprém megyében. A 11. század végén, Dunántúl megszállása után ez a terület Szalók apjának Ősbőnek szállásterülete lett, így emlékezik róla Anonymus. A honfoglaló nemzetséget azonban nagyon hamar, már a 10. században visszaszorította a fejedelmi nemzetség, és Veszprém környékével együtt az Árpádok kezére került. A szalókok leszorultak a Balaton mellé és nyugatra, a Bakony és a Marcal közötti síkságra, illetve egyes csoportok szerteszóródtak az akkori Magyarország minden részére. A 13–14. században a Balaton-parti Német Niveg-Neveg völgy, Tagyon, Szentantalfa, Szentjakabfa, Csicsó és Mencshely vidéke, a nyugati Szalók-földje és a Balaton keleti végénél Sóly, Litér vidéke volt a kiterjedt Szalók nemzetség kezében, de mindezekből a birtokokból részesek voltak a Tisza-vidéki és az Eger környéki Szalókok is. A Szalók-nemből számazó családok nem viseltek semmiféle magasabb tisztséget, legalábbis nem tudunk róla. Egykori hatalmukat csupán a Himfyek közelítették meg.
Felemelkedésük az Anjouk idejében kezdődött. Nemfi Hym fiai nagybirtokot kaptak Temes és Krassó megyében, majd ők vették meg Csák Mórictól Döbrönte környékét.
![]() |
| Szarvaskő vára, rekonstrukciós elképzelés-Ferenc Tamás grafikája |
A Hym-fiak közül László, Károly Róbert bakonyi ispánja Holgykő és Csesznek várak királyi várnagya. Testvérének, Pálnak fia, Benedek alapozta meg azután véglegesen a család tekintélyét. Feltehetően kora ifjúságától a királyi udvarban nevelkedett és hamar feltűnt kiváló katonai érzékével. Nagy Lajos király trónralépésétől kezdve a legnehezebb – és egyben kitüntető – katonai feladatokkal látta el és bőséges birokadományokkal jutalmazta. Ekkor kapta a királytól a Döbrönte melletti Jákótelket.
Régi középkori várának falai ma is láthatóak, valóban jelentősebb szerepet a török időben sem játszott.
Döbörönte betelepítése
A 17. század második felétől a prédiumot több család birtokolta: a Nicky, Vajda, Kisfaludi, Somogyi és Hőgyész família. Az 1760-as években a Devecser melletti középkori Meggyes faluból származó meggyesi nemesi előnevű Somogyi család lett a környék legnagyobb földesura. A család birtokán 1756-ban deszkametsző és szűrkalló malom állt.
Somogyi Miklós 1761-ben kezdte meg a német zsellérek betelepítését. Azonban nem a régi falu helyén (a mai Ódöbröntén) osztotta ki a házhelyeket, hanem a mai falu helyén. Döbröntét a 18. század végén népes pusztaként tartották számon, német nyelvű zsellérlakossággal, amely az uraságtól földet és rétet kapott és a földbér fejében robottal adózótt. 1785-ben 261 személyt irtak itt össze, a lakóházak száma 142 volt (ma az üdülőtelep ingatlanaival együtt is csak 141 lakóingatlan van), amelyhez Ilkapuszta is hozzátartozott. A lakosság római katolikus vallású, nyelve német.
Megélhetési lehetőségek a 19. 20. században
Fényes Elek 1851-ben határát, amelyet a Bitva patak szel át, termékenynek nevezte. Területe Ganna és Bakonyjákó községek közé beékelődve 1868 hold volt. Területátcsatolással 1935-ig 2000 holdra egészült ki. A közlekedéstől távol – Pápa vasúton 16 km, műútja sokáig nem volt – nem tudott nagyobb településsé fejlődni.
![]() |
| Döbröntei utcakép 1940-ből |
Lakossága a 20. század elején is több mint 90%-ban szegény és középparaszt volt. 1935-ben a bencés rendnek 1212 hold birtoka volt a községben. 20 holdon felüli gazdaság 1941-ben mindössze egy volt a községben. A nagybirtok nyomása alatt a lakosok állatállománya szegényes volt, csak az uradalom juhászata volt jelentősebb a 19. század végén. A falu lélekszáma 1941-ig emelkedett, ekkor érte el a maximumot: 549 lakosából 64 magyar, 485 német anyanyelvű.
Kitelepítés
1941-ben 549 fős lakosságából 485 (88%) vallotta német anyanyelvűnek magát. A II. világháború után kollektív bűnössé nyilvánították a magyarországi németek százezreit.
![]() |
| Döbröntei fiatalok 1945. |
A kitelepítés során Döböröntéről 390 személynek kellett elhagynia az országot, Drezda és Karlsruhe környékére kerültek és minden vagyonukat elkobozták. A falu törzslakossága jelentősen megfogyatkozott. Helyükre az ország több településéről érkeztek új lakosok.
Intézményrendszer
Körjegyzőség, önkormányzat
Ganna és Döbrönte település 1990. szeptember 30.-ával külön-külön önálló önkormányzati testületet hoztak létre. Az igazgatási ügyek intézésére Gannán körjegyzőséget létesítettek.
A körjegyzőséghez 2007. szeptember 1-ével Bakonypölöske község csatlakozott. Jelenlegi lakosságszám: 262 fő Lakóingatlanok száma: 92 db
![]() |
| Döbrönte címere |
Német Kisebbségi Önkormányzat
A faluban 1998 óta Német Kisebbségi Önkormányzat is működik, mely évente megrendezi a Nemzetiségi Találkozót valamint nyáron 4–14 éves korú gyermekek részére a nemzetiségi és kézműves táborát. A rendezvény célja, hogy a német kisebbség kultúráját, hagyományait és nyelvét továbbadják. Eleinte csak a faluban lakó gyerekek vettek részt a nyári táborokban, az utóbbi években megnövekedett a településen kívülről érkező gyerekek száma.
Minden évben megrendezésre kerül a német nemzetiségi nap. A rendezvényen a zene, a tánc és a dalok állnak a középpontban. A műsor után szokássá vált a falu lakosainak megvendégelése.
A Német Kisebbségi Önkormányzat szervezésében a falu nyugdíjasai minden évben egyszer közös kiránduláson vesznek részt. A tanulmányutakon lehetőségük nyílt már megtekinteni a Parlamentet, az Esterházy kastélyt, de eljutottak Ausztriába is. A kirándulások jó alkalmat teremtenek a baráti kapcsolatok kialakítására és ápolására.
Infrastuktúrális ellátottság
A településen az infrastruktúra teljes körű.
- Az autóbusz közlekedés 1958 óta megoldott. A tömegközlekedést a menetrendszerű autóbusz járatok biztosítják
- Döbrönte község teljes belterületén, valamint a külterületen lévő üdülőtelepen biztosított a vezetékes vízzel történő ellátás. A község 2003-tól kiépített szennyvízhálózattal rendelkezik. A szennyvíz- és az ivóvízhálózatot a Pápai Víz- és Csatornamű Rt. üzemelteti.
- Kiépült a gázellátást szolgáló infrastruktúra, a bekötések a helyi igényektől függnek.
- A telefonellátás szintén zavartalan, igény szerint rendelkezésre áll, azonban a napjainkban egyre elterjedtebb mobilkészülékek miatt egyre több háztartásban mondják vissza a hálózati telefont.
- A közoktatás intézményei 2008-as évtől Pápakovácsiban találhatók, mivel a Ganna-Döbrönte Közösen Fenntartott Német Nemzetiségi Óvoda a gyermeklétszám csökkenése miatt megszűnt. Az általános iskolás gyermekek nagy része a Pápakovácsi Kastély Oktatási Központban tanul. Középiskolás tanulmányaikat zömmel a pápai középiskolákban folytatják.
- A faluban háziorvosi szolgálat működik, az itt élők gyógyszereiket a háziorvosnál is meg tudják vásárolni
- A településen vezetékes kábeltelevíziós rendszer és internet szolgáltatás van kiépítve.
- Kéthetente történik a hulladéktároló edények kiürítése.
- A településnek művelõdési háza és egy kis könyvtára is van.
- Döbröntén mobil postaszolgáltatás működik.
- A faluban egy élelmiszerbolt működik
- Igény szerint hétköznap lehetőség nyílik a meleg ebéd házhoz szállítására.
- A kikapcsolódást, szórakozást segíti a sportpálya, a játszótér illetve kulturális szempontból nagy hangsúlyt kap a szabadtéri színpad.
- A falu fölött magasodó „várhegy” oldalán az 1980-as években sípályát alakítottak ki. Az elsősorban kezdőknek ajánlható rövid pályához egyszerű felvonó is tartozik
- A településre érkező vendégeket és a turistákat a Szarvaskő Csárda és a Hasik Hotel várja
Hagyományok
Döbrönte – Szakrális környezet
A lakosság vallási hovatartozása:
A falu ma élő lakosainak 80%-a római katolikus vallású, emellett kisszámú reformátust és evangelikust is találunk.
![]() |
| Döbröntei utcakép 1940-ből |
Templom:
Döbörönte középkori, Szent Margit tisztletée szentelt templomáról 1388-ból és 1499-ből van adatunk.
Mai temploma 1815-ben épült a Somogyi család jóvoltából. A Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt mai klasszicista plébániatemplom tervezője Charles Moreau volt, építésze pedig a bécsi Kornhausel József. A főutcán álló centrális elrendezésű, kör alaprajzú kistemplom főoltára egyetlen tömb márványból van faragva. A kupola kazettás osztásaiban és az oldalfalakon klasszicista festés látható.
Keresztek
A templom bejárata előtt emlékkeresztet találunk, melyet az „amerikába kivándoroltak keresztjének” is nevezik Kőből készült és kőlábazaton áll, melyet vaskerítés vesz körül.
Szokások:
Bár a Német Kisebbségi Önkormányzat mindent megtesz a hagyományőrzés érdekében, Döbröntén a legtöbb hagyomány és szokás mára már teljesen elfelejtődött. A német népdalok utolsó őrzői a gannai és döbröntei asszonyokból alakult Gannai Asszonykórus, akik dalaikkal, zenei tehetségükkel mára „sváb berkekben” országosan ismertek lettek.
Látnivalók
Veszprém megye nyugati szélén Pápától délkeleti irányban, az Észak-Bakony lankás dombvidékén, a Bittva-patak völgyében Gannával határosan, Pápakovácsitól és Tapolcafőtől mintegy 6 km-re települt az alig 280 lakosú kis falu.
![]() |
| Döbrönte látképe |
Látnivalók Döbröntén
Római Katolikus Templom (Fájdalmas Szűz)
A Somogyi család leszármazottja, gróf Somogyi János özvegye, Győri Krisztina építtette 1815-ben. A körtemplom a gannai templom és mauzóleum kicsinyített másaként épült Charles de Moreau tervei alapján Kornhausel József bécsi építésszelkivitelezésében.
Kerek klasszicista stílusú, centrális elrendezésű, kör alaprajzú kis templom kupola lefedéssel. Szentélye egyenes záródású. A kupola kazettás osztásaiban és az oldalfalakon klasszicista jellegű festés látható.
![]() |
| A döbröntei katolikus templom |
Klasszicista stílusú az oszlopos főoltár is, amelyet empire stílusban egy darab márványból faragtak. A templom oldalfalain Jézus szenvedésének 12 állomását szemléltető képeket találunk. A bejárat felett medgyesi Somogyi család címerét és a templom alapításának német nyelvű leírását találjuk, melynek magyar fordítása a következő:
„A középkori község a Bakonyjákó és Ó-Döbrönte felőli dombon állt. A XVIII. század közepén a német telepesek népesítik be, melyet ’Urak laka’ néven is említenek okiratok. Kriptájában a Somogyi család halottai nyugszanak.”
A templom kirptájában a Somogyi család halottai nyugszanak. Kilenc síremlék található itt: Medgyesi gróf Somogyi József, Regéczi Bretzenheim Karolina csillagkeresztes hölgy, Medgyesi gróf Somogyi Karolin, Radványi gróf Győry Krisztina, Medgyesi gróf Somogyi József Károly, gróf Wallis Gyula kamarás, gróf Wallis Gyuláné született Somogyi Ilona valamint gróf Somogyi Nep.
A döbröntei vár
A falu felett magasodó gerincen épült a romjaiban is impozáns Szarvaskő vára. Építtetõje Himfy Benedek bán Nagy Lajos király kedvenc hadvezére. Az építés idejét 1373–1374 évekre jegyzi a krónika. Amikor elkészült, 1367-ben új adományul kapta meg a királytól, aki Szarvaskőnek nevezte. Ez a név azonban később feledésbe merült.
A Himfyek állandó rablásaikkal tartották rémületben a környék lakosságát, sőt 1464-ben Debrentei Tamás testvéreivel megrohanta és kirabolta még a pannonhalmi apátságot is.
![]() |
| A döbröntei vár látképe |
A hírre Mátyás király minden birtokaikat elvette, és Döbröntét más birtokokkal együtt Kanizsai Lászlónak adta. Rövidesen azonban ismét a Himfyek szerezték meg. 1467-ben már ők adták zálogba 1100 aranyért Szentgróti Jánosnak és Hagymássy Miklósnak. II. Ulászló király 1496-ban Himfy Imrének és leányának Orsolyának adta új adományul a várat és tartozékait, majd amikor Orsolya Essegvári Ferenchez ment feleségül, Döbrönte várát összes uradalmával együtt zálog címén adta vejének. Nádasdy Tamás, a későbbi nádor, amikor 1555-ben összeíratta a dunántúli várakat, Döbrönte még épségben állt. További sorsa azonban ismeretlen, a végvári rendszerben nem szerepelt. Talán egy török támadás során pusztulhatott el. A 18. század közepétől lakatlan rom.
![]() |
| A döbröntei Csurgókút |
Szarvaskő várából egy szabálytalan alaprajzú belsőtorony és egy nagyobb udvar körüli külső és belső vár maradványai maradtak meg. A belső várból a meredek domb északnyugati sziklás oldalán egy kétemeletes épület egyik fala áll, benne ablakok maradványaival, sarkán hatalmas támpillérrel. Talán a palota és a lakóépület lehetett. Döbrönte várromjának falait a 21. század elején részben restaurálták, de még sok részletét a föld mélye rejti.
Természeti szépségek
Döbrönte kiváló kiindulópontja a bakonyi gyalogtúráknak. A falutól kb. egy óra sétányira található az Ödön-forrás. Kb. 3 órányi gyaloglással el lehet érni Magyarpolányba. Kb. fél napos út vezet az ún. Csurgókúthoz, amely egy szép erdei vízesés.
Idegenforgalom
Hotel
A Himfy vár lábánál, a falu közepén épült fel az egyszerre elegáns és otthonos, 38 szobás, wellness-konferencia hotel. A hotel, mind stílusában, mind vendéglátásában harmonikusan ötvözi a nemzetközi tapasztalatokat, a nyugati komfortot és a hagyományos magyar vendégszeretetet.
![]() |
| A döbröntei Hasik Hotel |
Falusi turizmus
Az elmúlt években többen felfedezték a kis községben rejlő lehetőségeket és itt is egyre jelentősebbé válik a falusi turizmus. Több falusi vendégház várja a községbe látogató, pihenni, nyaralni, szabadságukat eltölteni szándékozó turistákat.
A községben 1965-ben egy romos lakóházból történt átalakítással turistaház létesült, melyet először a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal, majd a pápai Acsády Ignác Ipari Szakmunkásképző Intézet vett kézbe. Az épületet 1989/90-ben korszerűsítették, bővítették.
![]() |
| Pihenőhely Döbröntén |
A Himfy Benedek építette „Szarvaskő” várának 600 éves évfordulóján a turistaház falán emléktáblát alattak. A turistaház jelenleg új külsőt kapott és Szarvasház néven várja a községbe látogatókat.
Az 1970-es évek elején üdülőtelep létesült, mely napjainkra egyre jobban kiépült, s ezzel Pápa város és környékének egyik turisztikai központjává vált. Egyre többen élvezik e táj szépségét, az egészséges levegőt a szemet gyönyörködtető környezetet. Itt található Pápa város turista háza is, mely közkedvelt a pápai és Pápa környéki iskolák körében. Évente visszajáró vendégeink vannak, akik nyári táborokat, rendezvényeket szerveznek ide.
Rendezvények, kikapcsolódási lehetőségek
1963 szeptembere óta évente megrendezésre kerül a Döbröntei Várünnepség és Ifjúsági Találkozó, amelyen 5–10 ezer ember vesz részt. Ez a nap sokáig a fegyveres erők napjának ünnepe volt, melyen kulturális és sportműsorok szórakoztatták a résztvevőket.
![]() |
| Hintózás Döbröntén |
A napjainkban is évente, szeptember utolsó vasárnapján megrendezésre kerülő várünnepségen, a nemzetiségi programok mellett többek között várjátékok, lovasverseny szórakoztatja a résztvevőket.
A téli idegenforgalom is elterjedt, különösen 1984 óta, mivel egy sípályát és sífelvonót is üzembe helyeztek ebben az időben.
Évente megrendezésre kerül a falunap, gyermeknap, farsang, karácsonyi műsor.
A Hasik Hotel képzett lovászai, nyugodt és kiegyensúlyozott, lovai kitűnően alkalmasak arra, hogy bárki megismerkedhessen a lovaglás szépségeivel. Kezdőtől a profi lovasig, kicsiktől a nagyokig, egyéniektől a csoportokig mindenki találhat magának megfelelő programot. Aki mégsem kíván lóra ülni, lovaskocsival is bejárhatja a vidéket.
Források
Irodalom:
Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Veszprém, 1989. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 6. Döbrönte leírása: 28, 119.
H. Szabó Lajos:A döbröntei várünnepségek négy évtizede, 1963-2002. Pápa, 2002. 211p
Lichtneckert András: Veszprém megye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései. 1690–1836. Veszprém, 2009. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 21. Döbröntére vonatkozó források: 171–173.
Márkusné Vörös Hajnalka: A Veszprém megyei németek történetének levéltári forrásai. In: A magyarországi németek történetének levéltári forrásai 1670–1950. Szerk: Apró Erzsébet–Tóth Ágnes. Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximilians-Universität, Munchen – MTA Etnikai.nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest 2010. 930–1025.
Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye.
Pápa, 2000.
Rácz István: Döbörönte 1367–1967. Pápa, 1967. 23p
Döbrönte és Ganna életének alakulása a 19. és 20. században. Pápa, 1993. (Jókai füzetek 7.)
Rácz István: A döbröntei napok krónikája. Veszprém, 1987. 30p
Rácz István: Bittva menti krónika. Pápa 1988.
Rácz István: Jeles dátumok, emlékek Ganna és Döbrönte történetéből. Pápa, 1991.
Rácz István: Bakony alján, erdő szélén...Döbrönte és Ganna életének alakulása a 19. és 20. században. Pápa, 1993. (Jókai füzetek 7.)
Varjú Dezső: Döbörönte vára. In. Honismereti Tanulmányok 1970. 97–102.
Levéltári források:
Döbrönte kisközség Veszprémi Megyei Levéltárba került polgári kori anyaga (VeML V. 335.b) kizárólag kataszteri iratokból áll. Egyrészt a telekjegyzőkönyvek sorozatából (az 185–60-as évekből), másrészt a kataszteri birtokívek sorozataiból (1880-as–1900-as évek). Kutatásukat a korabeli segédletek segítik. A Pápai Levéltárban kutatható.
Döbrönte telekkönyvi iratai a Veszprém Megyei Levéltárban A Pápai Járásbíróság telekkönyvi irataiban (VeML VII. 5. b) találhatók. A telekkönyvi iratok vezetése (az 1868:54. tc. 19. §-a szerint) a törvényszékek hatáskörébe tartoztak, s a kezelést a telekkönyvi hivatal végezte. E jogszabályi rendelkezések jelentettek kiindulópontot az 1855-ben keletkezett és 1967-ig működő, s a magyar igazságszolgáltatásra épülő telekkönyvezésnek. Így alakult ki a telekkönyv és lett az ingatlanok tulajdonjogának és az ehhez kapcsolódó egyes jogok (például jelzálog, haszonélvezet stb.) tárháza. Magyar- és Németbarnag telekkönyvi iratainak vezetése a Balatonfüredi Járásbíróság hatáskörébe tartozott. Itt vezették a telekkönyvi alapiratokat, melyekben adás-vételi szerződések, hagyatéki határozatok, jelzálog kivetések, az 1920-as évek földreformjának végrehajtására vonatkozó iratok találhatók, kiváló hely-, birtoklás- és családtörténeti források.
A Veszprém Megyei Földhivatal Birtokrendezési Osztályának irataiban (VeML. 201. b) településenként csoportosítva megtalálhatók a földbirtokreform végrehajtásának iratain kívül az tótvázsonyi németek kitelepítésének és cseh-magyar lakosságcsere lebonyolításának iratai: kimutatások és leltárak a kitelepített német családok által visszahagyott állatokról, bútorokról, használati eszközökről, vegyes- és gazdasági felszerelésekről, a birtokok összeírási ívek, házértékesítési kimutatások, levelezések, a kiosztott csereingatlanok iratai.
A Telepítési Osztály irataiban (VeML. 201. c), községi csoportosításban kutathatók a Németországba kitelepítettek névjegyzékei: az I. névjegyzék, tartalmazza az áttelepülni köteles (német nemzetiségű, Volksbund-tag, SS önkéntes, magyaros nevet visszanémetesítő) személyeket és családtagjaikat, a II-III-IV. névjegyzék a kitelepítés alól mentesített személyeket, az V. névjegyzék az 1941. évi népszámlálásban német anyanyelvűnek vallott, kitelepített személyek jegyzékét. A telepítési osztály irataiban maradtak meg a svábok visszahagyott javairól készült leltárak, táblázatos kimutatások a terményekről, állatokról, a gazdasági eszközökről, használati tárgyakról, a hátrahagyott ingatlanok és a telek pontos felmérési rajzaival.
A Döbröntei Községi Tanács irataiban (VeML XXIII. 766) a Tanács és VB ülési jegyzőkönyvek és a tanácsi iratok 1950–1962 közötti időszakból kutathatók.
A település iskoláinak iratai ugyancsak a Veszprém Megyei Levéltárbantalálhatók. Az 1838–1849 közötti időszak helyi iskolájáról, a tanulók létszámáról, a tanítókról, a nevelés állapotáról (a tanítás nyelvéről) készült kimutatások Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének nevelésügyi irataiban (VeML IV. 1. r) vannak.
Veszprém vármegye Tanfelügyelőjének irataiban (VeML VI. 501) található az a törzskönyv, amely az 1884–1887 közötti időszak több mint 300 megyei elemi iskolájának állapotát rögzíti. Az I. törzskönyv adataiban megtalálható a tótvázsonyi iskola alapításának éve, fenntartója, a tanító adatai, a tanulók száma, az iskola épületének és taneszközeinek pontos leírása. A II. törzskönyv az iskolák vagyoni állapotát és kiadásait rögzítette.
Döbröntei római katolikus elemi népiskolájának iratai 1933–1948-ig (VeML VIII. 484.), a Döbröntei Állami Általános Iskola iratai 1948–1975-ig (VeML XXVI. 328.) kerültek levéltárba.
Tótvázsony katolikus híveit a gannai plébánia gondozta és gondozza ma is. A döbröntei katolikus lakosságot ezért Gannán anyakönyvezték 1771-től. 1828-ig az anyakönyveket egy példányban vezették ezek a plébániai iratokkal együtt Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban találhatók. 1828 után két példányban anyakönyveztek. A felekezeti anyakönyvek másodpéldányai (1828–1895) a Veszprém Megyei Levéltárban kutathatók (VeML IV. 482). Az állami anyakönyvezés bevezetése után (1895) ugyancsak két példányban vezették az anyakönyveket. Az állami anyakönyvi másodpéldányok(1895–1980) szintén a Veszprém Megyei Levéltárban (VeML XXXI.1.) kutathatók.
Készítette: Márkusné Vörös Hajnalka, levéltáros, Veszprém Megyei Levéltár




















