A weboldal Google Analytics webstatisztika sütiket használ. Ezáltal tudjuk felmérni, hogy mennyire népszerűek az egyes tartalmaink, és hogy honnét érkeznek a látogatóink. Ennek a használatához az Ön beleegyezése szükséges.

Schwaben • Deutsche Wurzeln im Komitat Wesprim

Pápakovácsi

Földrajzi környezet

Területe 13,92 km2. Környező települések: Pápa, Döbrönte, Ganna, Kup, Nóráp. Határa két nagytáj, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál fekszik. Északnyugati része a Marcal-medence középtáj Pápa–Devecseri-sík kistájába tartozik, míg délkeleti fele a Bakonyvidék középtáj Bakonyalja kistájcsoport Pápai-Bakonyalja kistájának része.

       Észak-déli szélessége 5,8, kelet-nyugati kiterjedése 4,8 km. A belterület központjának magassága 165 m, legmagasabb pontja 232 m, a legalacsonyabb 149 m.

       Felszínét a vízfolyásokat kísérő jelenkori üledékek kivételével nagyrészt negyedidőszaki kavics, homok és löszös homok építi fel. Attyapusztától délkeletre két apró foltban oligo-miocén törmelékes összlet és felső-kréta mészkő bukkan elő. A negyedkori üledékek alatt a terület nagy részén pliocén agyag található, kivétel ez alól Attyapuszta környéke, ahol a már említett oligo-miocén törmeléket és kréta mészkövet takarta le a negyedidőszaki üledék.

       Mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatát a Kisalföld hatásai tompítják, s tolják a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz irányba. Éves középhőmérséklete 9,5-10 ºC, a csapadék éves mennyisége 670-700 mm.

       Vizeit északnyugatról délkeleti irányba haladva a Gyulamajori-patak és a Kis-séd vezeti le.

       Eredeti növénytakarója részben a tatárjuharos lösztölgyes, részben a cseres tölgyes volt. Előbbi a szántóföldi gazdálkodás következtében teljesen eltűnt, míg utóbbi kisebb foltokban ma is megfigyelhető olyan helyeken, melyek a szántóföldi és a rétgazdálkodásra nem voltak alkalmasak.

       A határ délkeleti részén, Attyapuszta közelében található az Attyai-láprét Természetvédelmi Terület, melyet 1993-ban létesítettek. Területe 14,8 ha. Feladata a lápréti növénytársulások és a hozzájuk kötődő ritka lepkefajok (lápi tarkalepke, vérfű boglárka lepke) állományainak megőrzése. A terület a taposási károk miatt csak korlátozottan (kutatási, oktatási céllal) látogatható.

       A Pápától délre fekvő településen a Pápa – Devecser közötti közút halad át. A legközelebbi vasútállomás Pápa (9 km).


Településtörténet

A település nevének eredete
 

A település első említését 1352-ből ismerjük, egy oklevélben Koachy, majd 1488-tól Kowachy néven szerepel. Magyar falunév a „kovács” szó -i (ma -é) képzőjű származéka. Jelentése alapján a faluban iparral foglalkozó népesség élhetett. Ez a helységnév típus 1200 előtt volt divatban, tehát a falu már régebbi település lehet. A 16. század végén Kis és Nagykovácsi néven szerepel, majd megkülönböztetésül a Pápa előtagot kapja.

 



 

Kovácsi a középkorban
 

A középkori Kovácsi falu a mai helyén lehetett. A helyi hagyomány szerint a falu régi temetője a belterület dél-keleti sarkán volt, itt embercsontokat is találtak. A későbbiekben a Kovácsi család által birtokolt falu volt, majd birtokot szereznek a Somogyiak és az Esterházy-család is. 

1535-ben Enyingi Török Bálint királyi adományként megkapta Pápa várát és a hozzá tartozó községeket így Kovácsit is. A törökök alatt sem néptelenedett el, 1563–66-ban török hűbérbirtok volt.

Az Esterházy család 1642-ben Esterházy Miklós és Nyári Krisztina házassága révén szerezte meg a pápai várkastély uradalmát, ezzel Gannát, Kupot és Kovácsi egy részét is, mert a másik részt a Somogyi grófok birtokolták.

1698-ban református, magyar lakosságát írták össze, csupán egyetlen lakosa volt katolikus. A 18. század közepére lakóinak többsége már katolikus, köszönhetően az Esterházy-család tudatos telepítési politikájának.

 

 

Pápakovácsi 1786. évi pecsétje



 

Németek betelepítése
 

Esterházy Ferenc 1748–52 körül katolikus vallású dél-bajor és stájer hospeseket telepített birtokaira, így kerültek németek Kovácsiba is. Jelenlétüket bizonyítja Szent Vendel tisztelete, akinek képe van a templomban és szobra a faluban.

Szent Vendel szobor Pápakovácsiban

 

Kultuszát a badeni telepesek hozták magukkal: október 20-án ünnepi szentmisével és körmenettel emlékezve tisztelegtek.

A település lakói a 18. században főleg zsellérek voltak, akik az itt birtokos pápai Esterházyak, a Somogyiak és a század végétől a Vallis grófok földjein dolgoztak.

 

Az 1800-as évektől sok mindent tudhatunk a falu történetéről, mert Ranolder János veszprémi püspök 1850-es rendeletére az akkori plébános, Vidovics Ágoston szinte mindent feljegyzett a Kovácsi Plébániának Történetes Könyvében, a Historia Domusban. Utódja, Ászner János folytatta elődje munkáját, írásaiból tudhatjuk, hogy „Kovácsiban délutáni litánia vagy vesperas előtt - minden ünnepen vesperas van - a szent olvasó társulatbéliek imádkoznak németül ­többnyire német eredetűek lévén és ha búcsúra menvén Czellbe vagy máshova - búcsújárás alatt németül imádkoznak, énekelnek, ez német processio.”

Ászner János jegyezte fel a következőket is: „A plébániába jövén 1858 március elején a kovácsiak nagy mozgalmat, mondhatnám lázadást indítottak azért, hogy ezentúl nálok két vasárnap egymás után lévén isteni szolgálat, az egyik vasárnap német prédikáció és ugyan akkor mise alatt kizárólag német ének vagy ima legyen ... Svábjaim folyamodtak a püspökhöz, Ranolder János püspök vizsgálatot rendelt ... A felterjesztett vizsgálati jelentésre püspök Öexellenciája megrendelte, hogy a Kovácsiban két egymás utáni vasárnap egyikén német prédikáció és német isteni szolgálat, ének legyen és az iskolában német és magyar nyelv használtassék.”


 

Pápakovácsi a 20. században
 

Pápakovácsi népessége 1910-ig növekedett és elérte a 848 főt. A 20. század folyamán a földnélküli mezőgazdasági munkások tömegesen hagyták el a falut, 1921–1930 között 106 lakos vándorolt el, s így népessége 1930-ra 700-ra csökkent. 

Ezt követően 1941-ben 684, 1949-ben 717, 1960-ban pedig 614 lakosa volt, 64-el kevesebb, mint száz évvel korábban 1869-ben.

Területe 1937-ben 992 katasztrális hold. Ebből 765 hold a szántó, a többi kert, rét és legelő. Ekkor 492 őstermelőt, 80 iparost, 50 közszolgálati és közlekedési alkalmazottat, 40 nyugdíjast és 30 házicselédet tartottak számon.

A lakosság többsége 1969-ben a pápai ipari üzemekben, kisebb része pedig a Ganna–Döbrönte–Pápakovácsi Táncsics Termelőszövetkezetben dolgozott, melynek központja Gannán székelt. Pápakovácsiban üzemegység működött 1914 katasztrális holdon, 60 fős létszámmal. Fő üzemág az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-hízlalás volt. Egy munkaegység 1968-ban 29 forintot ért. Az 1974. évi újabb egyesülés óta a kupi Egyenlőség Tsz-hez tartozik. A község külterülete Attya-puszta, Ó-Döbrönte, Gyula-major és Kup-Külsőerdészlak 172 lakóval.

Pápateszéren nagyobb beruházások az 1960-as évektől valósultak meg. Kuétúrház, orvosi rendelő, szövetkezeti bolt, autóbusz-várakozó és ravatalozó épült. Iskoláját 1969. szeptember 1-től körzeti iskolának nyilvánították, ahol a szomszéd községek diákjai is tanulnak. Az 1970-es években törpevízmű, 1982-ben posta, óvoda, sportpálya és összekötő út épült. Felújították a szolgálati lakásokat és a tanácsházat, valamint a járdákat és a belterületi utakat.

Pápakovácsi szociális otthonában idős, munkaképtelen embereket gondoznak. A szociális otthon 1959. december 1-én nyílt meg, jelenleg 110 lakója van.


Intézményrendszer

Közigazgatás
 

Pápakovácsi Pápától 9, Ajkától 26 km-re fekszik, a Pápa-Devecser útvonalon közelíthető meg. Pápakovácsi 1945. január 1-én kisközség, körjegyzőség székhelye volt. 1950. október 22-től 1969. június 30-ig a településen önálló tanács és hivatali szervezet működött. Ekkor a környező községeket több menetben közigazgatásilag Pápakovácsihoz csatolták, ahol a községi közös tanács működött.

Községi tanácsa 1969. július 1-én egyesült a Ganna-döbröntei és a kupi községi tanácsokkal, Pápakovácsi központtal.

1984. január 1-től Pápa város irányítása alá tartozó városkörnyéki községi közös tanács székhelye volt.

1991-től a körjegyzőségtől levált Ganna és Döbrönte, azóta csak Kup és Nóráp tartozik a Pápakovácsi körjegyzőséghez.

Jelenleg a lakosság száma: 598 fő

Belterülete: 54 ha

Külterülete: 1316 ha

Pápakovácsi község Önkormányzata 8596 Pápakovácsi, Fő u. 19.

Polgármester: Vilman Csaba

Német Kisebbségi Önkormányzat 8596 Pápakovácsi, Fő u. 19. Elnök: Rédling Andrásné

 



 

Iskola
 

A falu iskoláját 1969. szeptember 1-től körzeti iskolává szervezték át, azóta fogadja a gannai, döbröntei, kupi és 1995 óta a nórápi gyermekeket is. A körzeti iskolában a megalakulástól kezdve volt fakultatív német nyelvoktatás Benkő Jenőné vezetésével, aki egyben az 1971-ben alakult gannai asszonykórus megszervezője és vezetője volt.

Személye biztosította a nemzetiségi hagyományok őrzését és ápolását. 1982-ben az iskolában nemzetiségi tánccsoport alakult a gyermekekből. Táncruhájuk a hagyományos viselet alapján készült. Gyakran vettek és vesznek részt nemzetiségi találkozókon, vetélkedőkön, versenyeken.

A rendszerváltás után, - amint a személyi feltételeket sikerült megteremteni: nemzetiségi tanító, német nyelvtanár - beindult a nemzetiségi óraterv szerinti német nyelvoktatás (1992).

Az eredményesebb munka érdekében az iskola pedagógusai kapcsolatot kerestek németországi iskolával és 1997-ben próbálkozásaik sikerrel jártak, sikerült kontaktust teremteni Tannheim község vezetésével és iskolájával. Az iskolák közötti csereüdültetés 1998-ban kezdődött el, azóta a közös programok kiszélesedtek, erősödtek, önkormányzatok közöttivé váltak. A tárgyalások során, a kapcsolatok tartása tekintetében a felfogásunk megegyezett abban, hogy a két település partnerkapcsolata akkor lehet igazán tartalmas és jó, ha minél több csoport, közösség, család között alakul ki személyes ismeretség, baráti viszony.

A következő területeket vettük figyelembe: a gyermekek csereüdültetése, kulturális csoportok, civil szerveződések, sportegyesületek cseréje, gazdasági kapcsolatok. A kölcsönös látogatások legnagyobb eredménye azóta is a hatásosabb nyelvtanulás.

 
 

Intézmények:
 

Kastély Oktatási Központ 8596 Pápakovácsi, Fő u. 20. Tel: 06-89/351-010

Mesevár Óvoda 8596 Pápakovácsi, Fő u. 20. Tel: 06-89/351-446


Hagyományok

Településkép, utcaszerkezet 
 

Pápakovácsi Fő utcája a falu legrégebbi, központi fekvésű utcája. Itt áll a település összképéből kiemelkedő kastély, amelyet a gróf Somogyi-család építtetett, később a Wallis családé lett. Tulajdonosai főleg nyáron tartózkodtak itt. Ma iskola működik benne. A kastély körül magas kőfallal körülvett díszpark határozza meg a település belső képét és elhelyezkedését.

A Fő utcából ágazik el több mellékutca, többek között a Kis utca és a Nórápi utca, amely csak az 1960-as évektőlépült be. Az Ilona utca vagy Partos a domboldalon épült egysoros utca, amelynek házakkal szembeni oldalán 10–15 méter mély szakadék húzódik. Somogyi Ilona grófnő osztott itt telket a cselédjeinek. A Kütyü mélyen fekvő, vizenyős, sáros településrész, amely szintn csak az utóbbi évtizedekben épült be.

A pápakovácsi határ déli részét elfoglaló Főső-major az Esterházy-birtok gazdasági központja volt.

 


 

Szakrális környezet
 

A népesség vallási hovatartozása
 

A németek betelepítéséig Pápakovácsi szinte teljesen református - kálvinista ­hitvallású volt, mivel a Pápa környéki falvak lakossága is csatlakozott a reformációhoz.

1759-ben a szervezték újjá a római katolikus plébániát, az anyakönyvek vezetését az alapítás évében megkezdték. A plébániának temploma nem volt, de egy plébánost, egy káplánt és egy iskolamestert kapott. 1910-ben a lakosság száma 700 fő volt, akik közül 593 római katolikus, 10 evangélikus vallású volt.

 

1885-ben Somogyi Ilona grófnő irgalmas rendi nővéreket telepített a községbe. Református lakói Adászteve1re járnak. Az Attyapusztai templomot a Karmelita szerzetesrend 1946. augusztus 11-én szentelte fel Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére. A közelmúltban a Kármelita szerzetesrend ismét visszatelepült Pápakovácsiba.

 



 

Templomai
 

Szent Anna templom 
 

A késő barokkstílusú templomot Esterházy Károly építtette 1787–93 között. A Somogyi család 1882-ben felújíttatta a plébániaházzal együtt. Hajója kétboltozatos, berendezése barokk- és copfstílusú. Oltárképét Donát János festette 1807-ben. Búcsúját július 26-án tartják.

 


 

Attyapusztai Kármel-hegyi Boldogasszony templom
 

A templom 1950-ben épült Attyapuszta településrészen. Minden hónap 13-án Fatimai engesztelő nap. Búcsújáró kegyhely bármikor látogatható. Búcsúját július 16-án vagy a következő vasárnap tartják.


Látnivalók

A település a déli-­Bakonyalja szélén 170 magasan fekszik és a pápai síksághoz tartozik. A homokos, kavicsos területen szántóföldek, a déli részen ezek mellett kisebb erdők, füves-fás legelők vannak. Határát a Séd patak osztja ketté. A pápai kistérséghez tartozik.

 



 

Templom
 

A falu barokk stílusú templomát 1787–1793 között a nagy templomépítő: Esterházy Károly egri püspök építtette, Szent Anna tiszteletére szentelték fel. Az oltárképet Donát János 1807-ben, a Szent Vendel képet Richard Richardson 1836-ban festette.

A templomban Medgyesi Somogyi gróf és Regéczi Brenzenheim hercegnő címerei láthatók.

 
 

Somogyi-kastély 
 

Pápakovácsi főutcájának meghatározó építménye a 18. században épített barokk Somogyi-kastély, amelyet 1816-ban klasszicista stílusban építettek át. Ma általános iskola. A kétemeletes, zömök építmény utcai homlokzatának közepét címerpajzsos timpanon zárja. A nyugalmat, erőt sugárzó épület faragott kő ablakkeretei máltai kereszt díszítésűek.

 


 

Rendezvények:
 

Falunap - június Búcsú - július

Nemzetiségi találkozó - október

 

Szállás lehetőség:
 

Aranypatkó Vendégház - Pápakovácsi-Attyapuszta 3. (falusi turizmus) Tel: 06-89/351-218 Vadvirág Vendégfogadó - Pápakovácsi-Attyapuszta 8. (falusi turizmus)


Források

Közreműködő személyek: Dr. Orbán Jenőné (az általános iskola nyuglmazott igazgatónője), és Rédling Andrásné(Pápakovácsi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke) Fotó: Babos János

 

Irodalom
 

 

Bél Mátyás: Veszprém megye leírása. Veszprém 1989. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 6. Kovácsi leírása: 14, 71, 130.

 

Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 18. század folyamán. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Pápa, 1994. 225–286.

 

Ila Bálint - Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona.Budapest, 1964

 

László Péter: A pápa-ugod-devecseri uradalom a 17. század második felében. In: Pápai Múzeumi értesítő 8. Pápa, 2002. 109–125.

 

László Péter: A pápa-ugodi Esterházy-uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében. In: Pápai Múzeumi értesítő 8. Pápa, 2003. 57–102.

 

Lichtneckert András: Veszprém megye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései. 1690–1836. Veszprém, 2009. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 21. Pápakovácsira vonatkozó források: 194–196.

 

Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768–1782. Veszprém, 2007. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 19. Ugodra vonatkozó források: 17–18, 20, 119–120.

 

Magyarország Régészeti Topográfiája 4. A pápai és zirci járás. Budapest, 1972.

 

Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye. Pápa, 2000. Pápakovácsira vonatkozó adatok: 153.

 

Stankovics Gyuláné: Die Pápakovácsier katolische Kirche. Pápakovacsier Selbstverwandlung, 2002.

 

Takáts Endre: Veszprém vármegye összeírásai 1696, 1715, 1720.Veszprém, 2002. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 17. Pápakovácsiban összeírt lakosok nevei: 27, 112 (1696), 157 (1715), 268 (1720).

 

Varju Dezső: Vidovics Ágoston pápakovácsi plébános naplója az 1848–49-es eseményekről, részlet a Pápakovácsi Római Katolikus Plébánia Historia Domusából. Pápakovácsi, 1997.

 

 

 

 

 

Levéltári források
 

 

Pápakovácsi község iratanyagában fennmaradt bizonyos feudális kori töredék (Veszprém Megyei Levéltár, későbbiekben VeML): a helység bírájának számadásai, 1810-1812, adókimutatások, porciópénz-kimutatások az adózók szerint, 1826-1844, hiányokkal, és porciószedő (adószedői) lajstromok, 1837-1844. Az irattöredék összterjedelme: 0,04 ifm.

 

A Pápakovácsi Körjegyzőség iratai (VeML V. 389) 1891–1946 közötti időszakból 4,34 ifm terjedelemben kerültek levéltárba.

 

 

 

A Pápakovácsii Községi Tanács(1969-től Községi Közös Tanács) irataiban (VeML XXIII. 873) a tanács és VB ülési jegyzőkönyvek és a tanácsi iratok 1952–1960 és az iktatott iratok 1957–1973 közötti időszakból kutathatók.

 

 

 

A pápakovácsi testületek működésének dokumentumai ugyancsak a Veszprém Megyei Levéltárban kutathatók. A Pápakovácsi Volt Úrbéres Erdőbirtokossági Társulatának iratai 1960–1964-ig (VeML IX. 374) kerültek levéltárba.

 

 

 

Pápakovácsi telekkönyvi iratai a Veszprém Megyei Levéltárban a Pápai Törvényszék, 1875-től Járásbíróság telekkönyvi irataiban (VeML VII. 5. b) találhatók. A telekkönyvi iratok vezetése (az 1868:54. tc. 19. §-a szerint) a törvényszékek hatáskörébe tartoztak, s a kezelést a telekkönyvi hivatal végezte. E jogszabályi rendelkezések jelentettek kiindulópontot az 1855-ben keletkezett és 1967-ig működő, s a magyar igazságszolgáltatásra épülő telekkönyvezésnek. Így alakult ki a telekkönyv és lett az ingatlanok tulajdonjogának és az ehhez kapcsolódó egyes jogok (például jelzálog, haszonélvezet stb.) tárháza. Pápakovácsi telekkönyvi iratainak vezetése a Pápai Járásbíróság hatáskörébe tartozott. Itt vezették a telekkönyvi alapiratokat, melyekben adás-vételi szerződések, hagyatéki határozatok, jelzálog kivetések, az 1920-as évek földreformjának végrehajtására vonatkozó iratok találhatók, kiváló hely-, birtoklás- és családtörténeti források.

 

 

 

A település iskoláinak iratai ugyancsak a Veszprém Megyei Levéltárbantalálhatók. Az 1838–1849 közötti időszak helyi iskolájáról, a tanulók létszámáról, a tanítókról, a nevelés állapotáról (a tanítás nyelvéről) készült kimutatások Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének nevelésügyi irataiban (VeML IV. 1. r) vannak.

 

Veszprém vármegye Tanfelügyelőjének irataiban (VeML VI. 501) található az a törzskönyv, amely az 1884–1887 közötti időszak több mint 300 megyei elemi iskolájának állapotát rögzíti. Az I. törzskönyv adataiban megtalálható a tótvázsonyi iskola alapításának éve, fenntartója, a tanító adatai, a tanulók száma, az iskola épületének és taneszközeinek pontos leírása. A II. törzskönyv az iskolák vagyoni állapotát és kiadásait rögzítette.

 

A pápakovácsi református elemi népiskolájának iratai 1906–1940-ig (VeML VIII. 482.) pápakovácsi római katolikus elemi népiskolájának iratai 1881–1947-ig (VeML VIII. 483.), a Pápakovácsi Állami Általános Iskola iratai 1948–1966-ig (VeML XXVI. 327.) kerültek levéltárba.

 

Pápakovácsi plébániáját 1749-ben a birtokos Esterházy család támogatásával szervezték újra. 1749-től anyakönyvezték helyben a katolikus lakosságot. 1828-ig az anyakönyveket egy példányban vezették ezek a plébániai iratokkal együtt Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban találhatók. 1828 után két példányban anyakönyveztek. A felekezeti anyakönyvek másodpéldányai (1828–1895) a Veszprém Megyei Levéltárban kutathatók (VeML IV. 482). Az állami anyakönyvezés bevezetése után (1895) ugyancsak két példányban vezették az anyakönyveket. Az állami anyakönyvi másodpéldányok (1895-1980) szintén a Veszprém Megyei Levéltárban (VeML XXXI.1.) kutathatók.

 

 
 

 

Készítette: Márkusné Vörös Hajnalka, levéltáros, Veszprém Megyei Levéltár

Keresés


Legfrissebb híreink

Christkindl-kiállítás

2025-06-08 08:00 | Hírek | Kiállítás

Új sorozat a facebookon

2025-05-20 20:01 | Hírek | Egyéb

Youtube csatorna

2024-11-24 20:02 | Hírek | Egyéb


Közelgő események