Földrajzi környezet

Területe 15,47 km2. Környező községek: Pápakovácsi, Döbrönte, Bakonyjákó, Magyarpolány, Bakonypölöske, Kup. A település határának nagy része a Pápai-Bakonyalja területére esik, de délnyugati erdős fele már az Öreg-Bakony kistájba nyúlik át.

       Észak-déli kiterjedése 5,1, míg a kelet-nyugati 5,7 km. A település központi része 220 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Határának legmagasabb pontja, a Gannai-Mánc-hegy 317 m-es csúcsa már az Öreg-Bakony területére esik. Legalacsonyabb pontja a Bittva-patak mentén található: 191 m. A településrészek (Kis- és Nagy-Ganna) a Bittva-patak két partján, arra merőlegesen helyezkednek el.

       Felszínét nagyrészt negyedidőszaki lösz borítja, mely alól kisebb-nagyobb foltokban bukkan felszínre az alatta nagy felületet borító oligo-miocén kavicsos összlet. Ez alól kivételt képez a határ délkeleti – részint az Öreg-Bakonyba – tartozó része, ahol eocén mészkövek alkotják a felszínt. Ide tartozik a Gannai-Mánc-hegy és a Kiskúti-legelő területe.

       Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves típusú. Az éves középhőmérséklet 9,5 ºC, az éves csapadék mennyiség 700-720 mm.

       Határát északon a Bittva-, délen a Kőrös-patak képezi, utóbbi a szomszédos Magyarpolány határában ered. Mindkét vízfolyás a Marcal vízgyűjtőjéhez tartozik.

       Klímazonális növényzete cseres tölgyes volt.

       Megközelítése a Pápa – Városlőd közötti 83-as út leágazásából lehetséges. A legközelebbi vasútállomás Pápa (15 km)

Településtörténet

A település nevének eredete 

A település neve ismeretlen eredetű. Feltételezhetően a szlovák Gadna – nem szép, vagy a szerb Gladna – patak rejtőzik benne. A honfoglaláskor már lakott hely volt, a településnév így maradt fenn. A falut a 17. század közepéig áltlában a Ganna névformával jelölik, megkülönböztető jelzője – bár a Kisganna névalak már a középkorban megvan – csak a század második felében lesz divatos. A településnév mai formáját (a középkori névalak után) 1940-es évektől használják Nagy- és Kisganna egyesítését követően.
 

A gannai kerektemplom

Nagy- és Kisganna középkori története

        A település első említése egy 1171-ben kiállított oklevélen szerepel, amely szerint Tata asszony és testvére, Peregrin Nagy- és Kisgannát a bakonybéli apátságnak adományozzák.

Pál bencés apát Gannát 1373. augusztus 22-én bérbe adja Himfy Benedeknek, majd a család 71 év múlva adja vissza a területet Mihály apátnak.
 

Kis- és Nagy ganna határának térképe (Veszprém Megyei Levéltár)

Zsigmond király 1412-ben heti vásártartási jogot adott a településnek. 1543-ig az apátságé maradt, ekkor a nagy birtokgyarapító devecseri Csoron Andrásnak zálogosították el. 1548-ban a faluban mindössze öt jobbágy és családja élt. A török 1552-ben a lakosokat elhurcolta, így a település lakatlanná vált.

A 17. században az Esterházy család használja területét Ugod, majd Pápa várához tartozóan. Bár a bakonybéli apát 1724-ben eltiltotta az Esterházy családot Ganna területének birtoklásától, mégis néhány év múlva az Esterházy család lett a terület tuladonosa. 

Ganna betelepítése németekkel
 

Gannát 1701-ben még pusztaként (praediumként) említik a források, 1754-ben már településként veszik számba Nagygannát és Kisgannát. Ettől kezdve nyomon követhetjük a kötelező földesúri szolgáltatások (báránydézsma, pálinkafőzés, beszolgáltatott tej, rozs és egyéb gabona) mértékét éveken keresztül. A ránk maradt legkorábbi birtokösszeírás (s így egyben névanyag) 1756. augusztus 19-én készült Nagygannára vonatkozólag, Kisgannán egy évvel később mérték fel a jószágállományt, de a birtokokról csak 1768-ból van adatunk. 

A telepítésről részletes irataink (toborzólapok, listák, birtokkiutalások) nincsenek, de Nagyganna esetében tudjuk, hogy 1748-ban telepített a Bitva déli partjára Esterházy Ferenc dél-bajor, stájer és vasi illetőségű hospeseket.

Gannai legények

Egy 1750-es feljegyzés szerint 29 jobbágy osztozott a területen, s hozzájuk csatlakozhattak azok a helyi dialektusban „krowon”-nak „krobati”-nak nevezett valószínűsíthetően horvát (esetlegesen vend) családok, akik leginkább az akkori nyugat-magyarországi határról érkeztek. Kisgannát 1752. május 25-én vette birtokba nyolc, a badeni őrgrófságból származó család. Talán a később érkezettek hatására megjelentek ezen a településrészen a bajor öntudat jelei is, amiben nagy szerepe volt a házasodásnak is. Több esetben a 18. században kialakult ilyen jellegű kapcsolat (például a bajor-morva telepítésű Bébbel) egészen a második világháborúig megmaradt. 
 

Gannai család, 1937.

A Historia Domus vezetésekor Plosszer Ferenc plébános a 19. század közepén az alábbiakat jegyezte le a telepítésről: „Egy 75 éves férfi Kis Gannáról azt mondá, hogy atyjának testvére még Bajorhonban született, igy hát megközeltitőleg 1740-től 1750-ig lehet e megszállást tenni. Hihető a nagy Esterházy egri püspök szállitotta őket ide, és pedig a Kis Gannaiakat belső Németországból, a Nagy Gannaiakat Stájerból s Magyarhon nyugoti részeiből, mert ezek, mint nevők: Szabadics, Gernalovics, Gerdenics, Vidics, Leszkovics s. a. t. mutatja Horvátok voltak Németekkel keverve, de kik horvát nyelvöket felejtve egyedül a német mellett maradtak, a különbség Nagy és Kis Ganna közt a kiejtésben most is észrevehető.”

Pesty Frigyes helynévgyűjtési kérdőívére, a kezdetekre vonatkozólag a következőket válaszolta Weber Lipót nagygannai bíró 1864. április 5-én: „Megnépesíttetet a mult század középtáján grof Eszterházy Károly egri püspök, s a Pápai uradalom akkori birtokosa által és pedig a nép közt fenálló vélemény szerint, Nagy-Ganna a Stejer részekről, Kis Ganna Bajorországból. E véleményt erősitti, hogy most is maga a népség a Nagy Gannaiakat „Krobat” a Kis Gannaiakat Sváb névvel illeti.” Emellett felsorolja a jellegzetesen horvát neveket, mint a „Csernelávits, Vidits, Nákovits, Leszkovits, Páulits s.a.t.”

Gazdálkodás a 18. században
 

Az 1768-as urbáriumok szerint mindkét településen a contractus szerint (1748. illetve 1752. évi) élnek a szabadmenetelű hospesek, akik három illetve négyévi mentesség után egész telkenként 10 forintot, culinariát 2 forintot és 20 dénár konyhapénzt adnak, 1 öl fát visznek Pápára, és hosszú fuvart adnak a Balatonhoz és Pozsonyba a „marhás gazdák”.

Úrnapi sátor Gannán

A két nagygannai malom bevételének a harmada, valamint a kocsma negyedévig a falué. 

Valamennyi telepített községben az Esterházyak három nyomásra osztják a jobbágytelket és előírják, hogy ebben a korszerűbb formában műveljék a falu határát az új lakosok. Az összeírások (Kisganna: 1768, 1771, Nagyganna: 1756, 1757, 1771. évi, s egy évszám nélküli, ami 1768. körülre helyezhető) jól mutatják a megtelepedést követő időszak jelentős mozgását. Az új telepeseknek még semmilyen kötődése sem alakult ki az adott környezethez, így – főleg ha a gazdasági feltételek is kedvezőbbek voltak – lényegesen mobilisabbak voltak az őslakosoknál.

A birtok gazdaságát bemutató iratokban évente figyelhetjük a falu fejlődését az adózott mennyiség alapján. Az 1781. évi készpénzszámadás alapján Nagyganna már az ötödik legtöbbet fizető falu (753 forint) az uradalomban. Mindkét településen a földművelés és az állattenyésztés volt a legjellemzőbb, de szőlőbirtokaik is voltak.

Gazdasági visszaesés a 19–20. században
 

A két település fejlődése a 19–20. században teljesen leállt. 160 esztendő alatt semmit sem gyarapodott lakossága. Ennek alapvető oka elzárt közlekedés–földrajzi helyzete: sem vasútja, sem műútja nem volt. Kisganna határa 1857-ben mindössze 487 katasztrális hold volt.
 

Gannai temető

1848-ban nemzetőrség alakult, amelyben Kisgannán 23 férfi, Nagygannán 52 férfi vett részt. A lakosságnak a 20. századi két világháborúban is nagy veszteségei voltak.

Kitelepítés
 

        1946-ban majd 1948-ban a Németországba (Drezda, Karlsruhe környékére) történő kitelepítés csökkentette a létszámot. (összesen 446 név szerepelt a kitelepítési listán, de később többen mentesítést kaptak, illetve visszatértek).

Ebben az időben 56 családot, 294 személyt telepítettek be Borsod, Vas és Veszprém megyéből, valamint a Felvidékről.

Bár a két községet 1940-ben egyesítették, fejlődése elzártsága miatt megállt. Legnépesebb év 1941-ben volt: 876 fő. Azóta lakossága folyamatosan csökken.

Ganna a 20. század második felében
 

        A későbbi fejlődés megindítása a termelőszövetkezet megalakításához kapcsolódik. A Roham nevű Tsz 1949 és 1961 között önállóan gazdálkodott, majd Döbröntével egyesült Táncsics Mihály néven. 1973-ban csatlakozott a kupi Egyenlőség Tsz-hez. Határában ma a Pápa-Tapolcafői Forrásfő Ipari és Mezőgazdasági Szövetkezet és több magánszemély gazdálkodik.

        Ganna lakosságszáma a 2008. január 1-i adatok alapján 320 fő, jelentős részük nyugdíjas. Lakosainak 80 %-a német (sváb) nemzetiségű kötődésű, római katolikus vallású.

Intézményrendszer

Önkormányzat
 

Ganna és Döbrönte 1922. november 1-én kilépett a Pápakovácsi Körjegyzőségből és közösen újat alakítottak, melynek Ganna lett a közigazgatási központja. 

Az első tanácstagválasztás után 1950. október 22-től 1962. december 1-ig a községben önálló tanács és hivatali szervezet működött.
 

Ganna címere

1963. január 1-i hatállyal a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ganna székhellyel Ganna és Döbrönte községek területén közös tanács szervezését határozta el, majd 1969. július 1-vel megszűntette és Pápakovácsi székhellyel új községi közös tanács szervezését határozta el.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1973. április 15-i hatállyal, a Pápakovácsi székhellyel működő községi közös tanács területét Tapolcafő községgel, majd 1977. április 1-vel Nóráp községgel egészítette ki. A közös tanács illetékessége így Döbrönte, Ganna, Kup, Nóráp, Pápakovácsi és Tapolcafő községekre terjedt ki.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1981. december 31-i hatállyal, Tapolcafő községt Pápa várossal Pápa néven egysítette és Pápakovácsi községi közös tanács köségeit (Döbrönte, Ganna, Kup, Nóráp, Pápakovácsi) Pápa város városkörnyéki községévé nyilvánította.

Ganna és Döbrönte 1990. szeptember 30-ával kivált a pápakovácsi közigazgatási közösségből, és külön-külön önálló önkormányzati testületet hoztak létre. Az igazgatási ügyek intézésére Gannán körjegyzőséget létesítettek.

A körjegyzőséghez 2007. szeptember 1-ével Bakonypölöske község csatlakozott.

Az önkormányzat 1997-ben rendeletet alkotott a település címeréről és zászlajáról.

A képviselő-testület az elmúlt években két díszpolgári címet is adományozott a község lakossága szolgálatában végzett kiemelkedő érdemei elismeréseként: 1997-ben Meinczinger Mátyásnak, 2000-ben Magyar Gézánénak.

Német Nemzetiségi Önkormányzat, Ganna
 

1998 óta Német Kisebbségi Önkormányzat is működik, mely évente megrendezi a Nemzetiségi Találkozót valamint nyáron 4–14 éves korú gyermekek részére a nemzetiségi és kézműves tábort.

A település infrastruktúrális ellátottság teljes.

A vízvezetékrendszer 1956–57-ben épült meg, autóbusz közlekedés 1958 óta van. 1967-ben orvosi rendelő, 1977-ben óvoda épült, mely 1982-től nemzetiségi intézményként működött egészen 2008. augusztus 30-ig. Ekkor a gyermeklétszám csökkenése miatt az óvoda megszűnt, azóta a gyerekek a Pápakovácsi Kastély Oktatási Központ alatt működő Mesevár óvoda nemzetiségi csoportjába járnak.

Gannai Asszonykórus

A rendszerváltás után nagy fejlődésen ment keresztül a falu. Bevezették a gázt, a telefont, kiépítették a kábeltelevíziós hálózatot, befejeződött a csatorna beruházás és kiépült a szélessávú internethálózat is. Megfelelő a közút és az utcák burkolata, valamint a hulladék elhelyezés.

Felújításra került a művelődési ház, a könyvtár, az óvoda, az orvosi rendelő és a játszótér is megépült. Jelenleg a polgármesteri hivatal teljes külső és belső felújítása folyik.

Iskola
 

Mindkét elődközségben a telepítést követően már volt iskola, amelyben német nyelven folyt az oktatás, magyar nyelvű oktatásra az 1940-es években, a magyar nyelv hivatalossá tétele után került sor.

Jelenleg iskolánk nincs, a tanulók többsége a Pápakovácsi Német Nemzetiségi Iskolába jár. Az egykor itt segédtanítóskodó Táncsics Mihály emlékét az 1964-ben felavatott mellszobra őrzi. Ő volt az 1820-as években az Esterházy Mauzóleum első idegenvezetője, „mutogatója”.

Egyesületek 
 

Ganna szeretettel őrzi hyagyományait. Két alapítvány tekinti feladatának, hogy a kulturális és nemzetiségi hagyományait ápolja.

A Nemzetiségi Hagyományok Ápolása Alapítvány finanszírozza az országos Gannai Nemzetiségi Asszonykórust, amely 1971-ben Benkő Jenőné vezetésével alakult és még jelenleg is aktívan működik.

1993-ban alakult meg a Ganna-Döbrönte Sportegyesület, mely a két település sportjának szervezője.

A település valamint a lakosának biztonságát az 1996-ban alakult Polgárőr Egyesületbiztosítja.

Hagyományok

Szakrális környezet

A népesség vallási hovatartozása
 

A település lakói mindig római katolikusok voltak. Az első vallásos vonatkozású oklevél 1230-ból származik, amikor IX. Gergely pápa a jelenlegi község határához tartozó Mánc hegy alatti Szent kereszt kápolnát védelme alá veszi. 1232-ben II. Endre király a kápolnának ajándékozza a körülötte lévő két nyíllövésnyi földet. 1240-ben részletesen leírják a kápolna határait. 1338-ban a bakonybéli apát egy János nevű remetének adja a kápolnát azzal a feladattal, hogy javítsa ki az épületet és mellette az utasok számára szállást építsen. Ugyanis itt haladt el a Pápát Lövöldel összekötő fontos kereskedelmi út, amely ez utóbbitól ágazott el keleti és nyugati irányba.

Szent Vendel kápolna

Templom
 

A betelepítés után készült kisgannai zsúpfedeles imaház helyett Esterházy Károly, a későbbi egri püspök 1768-ban építteti meg a mai is álló kis kápolnát, Szent Vendel tiszteletére. 1770-től van önálló plébánia. A Nagygannán 1770-ben fából készült templom helyett Esterházy Miklós 1808–1818 között építteti meg a családi mauzóleumnak szánt, a Szent Kereszt Felmagasztalása titulusú neoklasszicista stílusú bazilikát, amelyet a francia Charles de Moreau tervezett és Engel József bécsi építőmester készített. Az Esterházy család a község szép fekvése és csendje miatt döntött a gannai építkezés mellett. A templom Ganna nevezetes idegenforgalmi látványossága.

Esterházy mauzóleum

Látnivalók

Ganna község Veszprém megye északi részén, a Bakony északnyugati részén, a Bittva patak mentén fekszik, a megyeközponttól 50, Pápa várostól 13 km-re. Eredetileg két település volt, Nagy- és Kisganna, amelyeket 1940-ben egyesítettek. 

A gannai kerektemplom

Kisgannai templom
 

1780-ban épült kései barokk stílusban.

Szentháromság szobor
 

A Fő utca 13-as számú ház előtt áll a Szentháromság-szobor, melyet Vajda János pápai kőfaragó készített, és német nyelvű felirata tudatja, hogy Stehger József és felesége állíttatta 1943-ban.

Szentháromság szobor

Szent Kereszt Felmagasztalás plébániatemplom és maulzóleum
 

A mai neoklasszikus épületet 1808 és 1818 között emelték a francia Charles Moreau tervei alapján. A mauzóleum építését elhatározó család számos szóba jöhető települést megvizsgált, míg választásuk Gannára esett.

Szent Kereszt Felmagasztalás plébániatemplom és mauzóleum

A Szent Anna tiszteletére szentelt templom a római panteon kisebb léptékű mása, egyben az Esterházy család mauzóleuma.

A templom görög kereszt alaprajzú, mely fölött hatalmas kupolát láthatunk; építésekor ez volt az ország legnagyobb kupolája. Előcsarnokához 21 lépcső vezet fel. A főoltár carrarai márványból készült, rajta Szűz Mária márványszobra áll. Nagyon értékesek a szentek szobrai és a domborművek, amelyleket Josef Klieber bécsi szobrász faragott. Piétája Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándéka.

Az altemplomban van az Esterházy család kriptája. Bejáratánál tölgyfa emléktábla figyelmeztet: Memento mori. Emlékezzél ember, hogy porból lettél és porrá válsz. A kriptában márvány és bronz szarkofágokban a grófi család 54 tagja nyugszik, köztük az 1883-ban elhunyt Esterházy Miksa, akinek síremlékén emléktábla jelzi, hogy ő alapította a Magyar Atlétikai Clubot, Esterházy Bálint pedig a Monarchia moszkvai nagykövete volt.(A templom megtekintéséhez előzetesen be kell jelentkeznünk a plébánián.)

A község lakói 1990-ben megemlékeztek Ganna első említésének évfordulójáról és a templom előcsarnokában emlékművet állítottak az I. és II. világháború hőseinek.

Esterházy mauzóleum

Kitelepített lakói 1991-ben a falunak ajándékozták a portugáliai Fatimai Szűz brazil cédrusból készített szobrának ember nagyságú mását.

A templom búcsúját szeptember 14-én tartják.

Plébániaház
 

A templom mellett áll az 1770 körül épített plébániaház, amely eredetileg erdészház volt.

1848-as emlékmű
 

A kerektemplom melletti parkban áll az 1848-as forradalom centenáriumát megörökítő emlékmű, melyet a második világháború során megsérült fogadalmi kereszt átalakításával formált Dani Pál, a község neves fafaragó népművésze, akinek több alkotása köztéren is látható.

Táncsics Mihály szobra
 

A faluban volt segédtanító Táncsics Mihály. Születésének 165. évfordulója alkalmából a Fő téren állították fel Kiss István alkotását.

Kivándorlási kereszt
 

A Fő utca 61-es számú ház előtt áll a kivándorlási kereszt, melyet Kethy György készített kőből és márványból. Sajnos ma már nem lehet kibetűzni annak a 40 embernek a nevét, akik Amerikában keresték boldogulásukat a századfordulón.

Az elmúlt években a falusi turizmus jelentőssé vált a településen. 7 falusi vendégház várja a községbe látogató, pihenni, nyaralni, szabadságukat eltölteni szándékozó túristákat.

Szerk.

 

Tornácos Vendégház Gannán

Források

Irodalom

Benkő Jenő: Táncsics Mihály Gannán. Honismereti tanulmányok, 1970.

Dobrovits Dorottya, Cs: Ganna, Plébániatemplom és mauzóleum. Budapest, 1984. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 183.

Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy uradalom megszervezése és gazdálkodása a 18. század folyamán. In: Tanulmányok Pápa város történelméből I. Pápa, 1974. 225–286.

Ila Bálint–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona I. Budapest 1964.

Inyés Dénes: Ganna. Kézirat 1989.

Josef Koller: Unvergessene Heimat Ganna. Gannaer Heimatbuch. Karlsruhe, 1999.

Lázár Lászlóné, Gyimóthy Erzsébet: Ganna falu története. Kézirat [Veszprém] : MKI, [1990]. - 12 fol.

Lichtneckert András: Veszprém megye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései. 1690–1836. Veszprém, 2009.A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 21. Gannára vonatkozó források: 429–431.

Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768–1782. Veszprém, 2007. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 19. Gannára vonatkozó források: 16–17.

Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye. Pápa, 2000. Gannára vonatkozó adatok: 208.

Márkusné Vörös Hajnalka: A Veszprém megyei németek történetének levéltári forrásai. In: A magyarországi németek történetének levéltári forrásai 1670–1950. Szerk: Apró Erzsébet–Tóth Ágnes. Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximilians-Universität, Munchen – MTA Etnikai.nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest 2010. 930–1025.

Meszlényi Zsolt: Amit a gannai anyakönyvek elárulnak. Jókai Füzetek 34. Ganna, 2003.

Meszlényi Zsolt: Részletek a 18. századi gannai források komplex elemzéséből. In: Családtörténeti kutatások határon innen és túl. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 20. Veszprém, 2009. 165-206.

Pölöskei Ferenc, Takács Ferenc: Dunántúli történetek : szociográfiai riportok. Budapest, 1976.

Rácz István: Bittva menti krónika. Pápa 1988.

Rácz István: Jeles dátumok, emlékek Ganna és Döbrönte történetéből. Pápa, 1991.

Rácz István: Bakony alján, erdő szélén...Döbrönte és Ganna életének alakulása a 19. és 20. században. Pápa, 1993. (Jókai füzetek 7.)

Rácz István: 750 éves Döbrönte és Ganna, 1240–1990. Pápa, 1990.

Schleicher Vera: Haza-történet. Egy kitelepített család házzal kapcsolatos életstratégiája. Háztörténetek. A dunántúli németek kulturális jellemzői. Szerk: Márkusné Vörös Hajnalka és Mészáros Veronika 293-308. (német nyelvű kiadásban is!)

Stankovics Marianna: A gannai Esterházy-mauzóleum [kiad. a Római Katolikus Plébánia és Ganna Község Önkormányzata]. – Ganna, 2008.

Varga Péter Pál: A gannai Esterházy mauzóleum. Honismereti tanulmányok, 1970

Levéltári források

A gróf Esterházy család pápai ágának központi levéltára a Magyar Országos Levéltárba(későbbiekben MOL) került: A pápai uradalom vegyes iratai (MOL P983), A pápai uradalom lajstromozott iratai(MOL P 1216), az Ugodi Erdőgazdaság (MOL P 1540).

A ma kutatható P1216 és P1540 jelzetű iratok az 1950-es évek végén elhunyt ugodi plébános hagyatékából kerültek az országos levéltárba. Ezek leginkább a szűkebb értelemben vett pápai és ugodi, valamint kisebb részben a devecseri uradalmak ügyeivel foglalkoznak.

A Veszprém Megyei Levéltárban (későbbiekben VeML) található források:

Kisganna 1752. évi német nyelvű telepítési szerződése másolatban Veszprém vármegye közgyűlési iratiban maradt meg (VeML IV. 1.b) 531/1830. számon. A szerződés végén táblázatosan megismételték a jobbágyok szolgáltatásait. Nagyganna 1748-ban kelt telepítési szerződése a Veszprém Megyei Levéltár úrbéri irataiban az urbáriumok (VeML IV. 1.g.aa.) között található.

A Veszprémi Törvényszék úrbéri törvényszéki irataiban (VeML VII. 1.b.) őrzik Ganna úrbéri birtokrendezésének, tagosításának és elkülönítésének iratai (1857–1859). A perdokumentumok mellékletei között található: a helység urbáriuma és úrbéri tabellája (1768), a legelőbecsű (1859), és a telkesek kezén lévő maradványföldek egyéni kimutatása 1859.

A birtokrendezési és kiosztási térkép mérete miatt a térképgyűjteménybe került (VeML XV. 11.): T-535. Gróf Esterházy Móric nagygannai birtokának 1890-ben felvett térképe T-124.

A település kataszteri felmérésinek (1923, 1942) szöveges anyaga az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Veszprém megyei anyagában (VeML VI. 103.b.), a hozzátartozó térképek térképgyűjteményben (VeML XV. 11.b.) elérhető.

A Gannai Körjegyzőség iratai(VeML V. 335.)a 19. század végétől 1950-igmaradtak meg. A községi iratok a Pápai Levéltárban kutathatók.

Ganna telekkönyvi iratai a Veszprém Megyei Levéltárban A Pápai Járásbíróság telekkönyvi irataiban (VeML VII. 5. b) találhatók. A telekkönyvi iratok vezetése (az 1868:54. tc. 19. §-a szerint) a törvényszékek hatáskörébe tartoztak, s a kezelést a telekkönyvi hivatal végezte. E jogszabályi rendelkezések jelentettek kiindulópontot az 1855-ben keletkezett és 1967-ig működő, s a magyar igazságszolgáltatásra épülő telekkönyvezésnek. Így alakult ki a telekkönyv és lett az ingatlanok tulajdonjogának és az ehhez kapcsolódó egyes jogok (például jelzálog, haszonélvezet stb.) tárháza. Gana telekkönyvi iratainak vezetése a Pápai Járásbíróság hatáskörébe tartozott. Itt vezették a telekkönyvi alapiratokat, melyekben adás-vételi szerződések, hagyatéki határozatok, jelzálog kivetések, az 1920-as évek földreformjának végrehajtására vonatkozó iratok találhatók, kiváló hely-, birtoklás- és családtörténeti források.

Ganna német lakosságának kitelepítésével kapcsolatos iratok 1946–1949 (kiosztási birtokívek, földhözjuttatottakról kimutatások, kataszteri birtokívek, leltárak, jegyzőkönyvek és határozatok) a Veszprém Megyei Földhivatal Birtokrendezési Osztályának irataiban (VeML XXIV.201.b.), a kitelepítettek névjegyzékei, németek által visszahagyott javak leltárai, jegyzőkönyvek és határozatok a Veszprém Megyei Földhivatal Telepítési Osztályának és a nagyteveli telepfelügyelőjének irataiban (VeML XXIV.201.c, XXIV. 207.) találhatók.

A Gannai Községi Tanács irataiban (VeML XXIII. 774.) a Tanács és VB ülési jegyzőkönyvek és a tanácsi iratok 1950–1969 közötti időszakból kutathatók.

A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a helyi termelőszövetkezet működésének dokumentumait őrzi a gannai Táncsics MGTSZ iratai az 1962–1973 közötti időszakból (VeML XXX. 387.).

Az 1960–1980-as évek egyesületi életébe nyújt bepillantást a gannai Táncsics Sportegyesületirattöredéke 1968–1981 (VeML X. 536.)

A település iskoláinak iratai ugyancsak a Veszprém Megyei Levéltárbantalálhatók. Az 1838–1849 közötti időszak helyi iskolájáról, a tanulók létszámáról, a tanítókról, a nevelés állapotáról (a tanítás nyelvéről) készült kimutatások Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének nevelésügyi irataiban (VeML IV. 1. r) vannak.

Veszprém vármegye Tanfelügyelőjének irataiban (VeML VI. 501) található az a törzskönyv, amely az 1884–1887 közötti időszak több mint 300 megyei elemi iskolájának állapotát rögzíti. Az I. törzskönyv adataiban megtalálható a tótvázsonyi iskola alapításának éve, fenntartója, a tanító adatai, a tanulók száma, az iskola épületének és taneszközeinek pontos leírása. A II. törzskönyv az iskolák vagyoni állapotát és kiadásait rögzítette.

A gannai római katolikus elemi népiskolájának iratai 1933–1946-ig (VeML VIII. 485.), a Gannai Állami Általános Iskola iratai 1946–1976-ig (VeML XXVI. 329.) kerültek levéltárba.

Ganna katolikus híveit 1770-ig Pápakovácsi gondozta. A plébániát 1771-ben a birtokos Esterházy-család támogatásával szervezték újra. Ekkortól anyakönyvezték helyben a katolikus lakosságot. 1828-ig az anyakönyveket egy példányban vezették ezek a plébániai iratokkal együtt Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban találhatók. 1828 után két példányban anyakönyveztek. A felekezeti anyakönyvek másodpéldányai (1828–1895) a Veszprém Megyei Levéltárban kutathatók (VeML IV. 482). Az állami anyakönyvezés bevezetése után (1895) ugyancsak két példányban vezették az anyakönyveket. Az állami anyakönyvi másodpéldányok (1895-1980) szintén a Veszprém Megyei Levéltárban (VeML XXXI.1.) kutathatók.

Készítette: Márkusné Vörös Hajnalka, levéltáros, Veszprém Megyei Levéltár