Földrajzi környezet

Területe 17,65 km². Környező települések: Porva, Zirc, Lókút, Hárskút, Bakonybél. A belterülettől északkeletre fekvő határrész az Északi-Bakony kistájcsoport Öreg-Bakony kistájában mozaikosan szétszórt Bakonyi kismedencék kistáj Pénzesgyőri-medencéjéhez tartozik.

       Határának észak-déli kiterjedése 7,3, a kelet-nyugati 5,0 km. Legmagasabb pontja a Som-hegy csúcsi részén 633 m, a legalacsonyabb a Kerteskői-szurdok bejáratánál 328 m. A belterület központja 360 m tengerszint feletti magasságban található.

       Geológia felépítése változatos. A medencét északról lezáró Som-hegy nyugati részét triász mészkő, csúcsi régióját jura korú kőzetek, míg keleti lejtőit már kréta üledékek építik fel, melyek a községtől déli irányban is megtalálhatók. A földtörténeti középidő üledékeinél fiatalabb eocén mészkő, valamint az oligo-miocén kavics foltokban bukkan elő a medencét borító negyedidőszaki lösz alól. Az eocén mészkő vezérkövülete a Szent László pénze (Nummulites), mely az egykori tengerben élt egysejtű állat mészváza. Népies nevét kerek – pénz- formájáról kapta, s innét ered a település nevének előtagja is.

       Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves típusú. Éves középhőmérséklete 8,5 ºC. A csapadék éves mennyisége 750-800 mm.

       Vizeit a területén több ágból összefolyó Gerence-patak gyűjti össze, s továbbítja a Marcal irányába. A patak által kialakított rövid szurdok (Kerteskői-szurdok vagy Szömörke-völgy) a Bakony egyik legszebb szurdokvölgye.

       Természetes növényzete a szubmontán bükkös volt. A Somhegy déli oldalán törmeléklejtő-erdőket találunk, délre néző tisztásán (Plötzl-oldal) a meredek lejtő miatt a Balaton-felvidékhez hasonló növényzet alakul ki.

       A településen a Zirc – Bakonybél – Pápa közút halad át. A legközelebbi vasútállomás Zirc (11 km).

Településtörténet

A település nevének eredete
 

Pénzesgyőr a Magas-Bakony szívében, a Gerence-patak (szláv szó: jelentése: határ) völgyében fekvő, hegyekkel övezett kis község, alig 350 lakossal. Tengerszint feletti magassága 360m. Mind a déli, mind az északi oldalán 450-500m magas, erdő borította hegyek emelkednek.

A település nevét a környéken sokfelé található, a népnyelv szerint „Szent László pénze”-ként ismert tengeri egysejtű (Nummulites) maradványairól kapta.

Régészeti emlékek
 

        Az ókor idején bizonyítottan lakott terület volt. A legrégibb emlékek közül magam is találtam az Akli-határ nevű táblában csiszolt kőszerszámot.

Jóval több lelet került elő a rézkori, korai és középső bronzkori időből. A halomsíros kultúra népe ellepte a Magas-Bakonyt. A Somhegyen mai is látható 300m hosszban az őskori sánc, melyet kr. előtt mintegy másfél évezreddel épített egy urnás temetkezésű népcsoport (illírek, kelták).

A római kor idején már néptelen e vidék. Az avarok kiszorították a keltákat, a rómaiak pedig nem lakták a Bakonyt. A magyarok egykori jelenlétére a környék földrajzi nevei utalnak. „Kerteskő” volt a Bakonybéli Apátság birtokhatára. 1060-ban I. András királyt Bakonybél és Zirc között érte az a baleset, melynek következtében Zircen elhunyt. Tihanyban temették el. A mai település a középkorban nem volt lakott. Mint birtok a török háborúkig Bakonybélé, onnét kezdve Zirchez kerül.

Pénzeskút betelepítése 
       A település újkori történelme Pénzeskút-puszta néven az 1780-as évektől kezdődött. A cseszneki Eszterházy család birtokára, a szomszédos Lókútra, a Duna mentéről és Bohémiából betelepített sváb illetve szlovák lakosság túlnépesedése következtében rajzottak ki az első letelepülők Pénzeskútra. Pénzeskút tehát másodlagos településként jött létre. A község és a vele élő német nemzetiség történelme egykorú. Az uradalmi birtokon az erdők felégetésével kialakult szántóföldeken majorsági zsellérként növénytermesztést folytattak (gabonafélék, takarmánynövények: burgonya, rozs,). A bakonyi erdők dús legelőin számottevő volt az állattartás (szarvasmarha, sertés, juh). Az első telepesek között jelentős számban voltak iparosok: szénégetők, hamuzsírkészítők, üveghutában dolgozók.

A Lókút melletti Óbánya után a pénzeskúti Nova Hután, 1815-től már a Somhegy pusztai üveghutában is pénzeskútiak dolgoztak. Valószínűsíthető, hogy késői leszármazottaiknak szerepük lehetett a mai Ajka Kristály jogelődjének létrehozásában. Az 1780-as évektől az 1922-es Nagyatádi-féle földreform végrehajtásáig az Eszterházy, Bertalan, Marton, Zámory és Rupprecht birtokosok zsellérei voltak.

Pénzeskút puszta térképe 1798. VeML T-659

Pénzeskút birtokosai a 19. században
 

Pénzeskút történetében fontos időszak volt a báró Splény család bérlősködésének ideje. Az összmagyarsággal együtt katonát adtak, kiálltak a magyar szabadságharc mellett, sikertelenül harcoltak 1849-ben az úrbéri viszonyok eltörléséért. Pénzeskúton kaptak menedéket nagyanyjuknál Guyon Richárd tábornok gyermekei. Itt tartóztatták le őket Splény Ignác özvegyével 1849. július 21-én, ugyanakkor, amikor a szomszédos Lókút-Óbánya településen Kossuth gyermekeit is őrizetbe vették. A pénzeskúti gazdaság is jelentős eredményeket ért el.

Splény után a következő tulajdonos Zámory Kálmán inkább politikai, közéleti szereplő volt, mint jó gazda. Eötvös Károly Bakony című művében több történetet is írt róla. Elsősorban a svábokat lebecsülő, magyarkodó mentalitását örökítette meg.

Pénzeskút fénykorát Rupprecht Tasziló földbirtokos idején élte. Ő volt, aki lehetővé tette a földmegváltás révén a szabad birtokos parasztság létrejöttét. 1907-ben megalakul a posta (mely 2003-ig működött), új út épült Zirc-Pápa között. Nevéhez fűződik a Halastó és a szeszgyár kialakítása. A lendületes fejlődés következtében a lakosság létszáma ekkor már meghaladta a 400 főt. Ez a túlnépesedés váltja ki azt az igényt, hogy a puszta új területekkel bővüljön.

Új puszták betelepítése (Kőrisgyőr és Kerteskő) 

       Új területek benépesítésére a Gerencén túli (déli part) Szentgálhoz tartozó, később Kőrisgyőr puszta néven emlegetett terület volt alkalmas. Első telepese 1892-ben a csárdaépítő Fogl János volt. 1915-ben már 30 ház állt. (Ma mindössze 22 lakott ház van az utcában!)

A másik betelepülési irány Rainprecht I. Antal tulajdonában lévő Kerteskői birtok. 1904-től a tulajdonos nevéről Antalházának nevezett új lakóhely alakult ki. Lakói uradalmi cselédek, főként magyarok voltak. Ez utóbbi két terület így már harmadlagos telepítésnek számít.

A lakók száma:

1907-ben                    1938-ban                    1956-ba

(község megalakulása)

Pénzeskút    468 fő                         656 fő                         399 fő

Kőrisgyőr    228 fő                         218 fő                         143 fő

Antaháza     30 fő                           58 fő                           84 fő

Összesen   726 fő                      932 fő !                       626 fő

Ma 355 fő. Az utolsó 50 évben közel felére csökkent.

Egy másik út a túlnépesedés levezetésére az Amerikába való kivándorlás. Ezt Pénzeskútról 41 személy választotta.

Kőrisgyőr egyik legrégebbi, jellegzetes lakóháza, a Fogl-féle ház

A világháborúk szorításában 
 

       Az első világháborúba bevonult 61 főből 9-en hősi halált haltak. A templom 130 kg-os nagyharangja ekkor esett áldozatul, ágyút öntöttek belőle.

Emléktábla Kerteskőn a Rainprecht kúria falán

A háború utáni közigazgatás Pénzeskútat a Lókúti Jegyzőséghez, Kőrisgyőrt és Antalházát, Szentgálhoz csatolta.

      Az új kisbirtokosok mellett két középbirtok adta munkalehetőség tartja el a népességet. Pénzeskúton 1917-től a zsidóüldözésig Fischer Antal és fia, Lajos, Antalházán 1917-től pedig az államosításig a Rainprecht dinasztia három egymást követő tagja volt a tulajdonos. Közülük a középső, dr. Rainprecht Antal volt a magyarországi páneurópai tagozat megalapítója 1926. június 4-én. Ifj. Rainprecht Antal 1945 után megjárja a recski munkatábort, majd Ausztriába emigrált. Elhunytával kihalt a család.

Keményen érinti a puszták népét a II. világháború. 1940-ben, mivel a lakosság körében jelentős a németség, megalakul a Volksbund. Ez megosztotta a magyar uradalmi cselédséget és a német nemzetiségűeket. A nemzeti öntudat és a beígért előnyök következtében 12-en jelentkeztek SS katonának.

Németek kitelepítése
 

Németország magyarországi megszállása után még jobban felerősödött a lakosság kettészakadása. Így nem csoda, ha ebben a túlfűtött hangulatban a szovjet csapatok előretörésével 1944. december 20-án 238 személy kérte önként Németországba történő szállítását. Ehhez képest az 1948-as kitelepítések „mindössze” 34 családot érintettek. A fenti ellentétek sok igazságtalanságot hoztak az elkobzott Volksbund, SS tulajdon és a földek kiosztása idején. Elkobzás alá esett 74 család, 272 személy tulajdona. 1945-ben 503 a svábok és 154 a magyarok létszáma. A két kitelepítés következtében a német nemzetiségűek aránya 50% alá csökken. Ekkor már működésbe léptek az addig látens kommunista személyek is.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése
 

       1949. szeptember 28-án megalakult a termelőszövetkezeti csoport (TSZCS). Elsőként a földosztás után a földjükkel semmit kezdeni nem tudó, volt uradalmi cselédekből. Mivel egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és mentek az iparba dolgozni, létszámuk a földlemondások következtében egyre nőtt. 1950. október 22. a helyi tanácsok megválasztása. A településrészek 3-3 tagot választanak Lókút, illetve Szentgál községek tanácsaiba.

1952-ben a volt Rainprecht birtokon Állami Ménest alapítanak, melyet 10 év múlva az ország legnagyobb állami gazdasága, a nagyhírű Bábolnai Állami Gazdaság vesz át. Ettől kezdve nem csak a legnagyobb, de a leghíresebbek közé is tartozik a Kerteskői Ménes (Imperiál nevű mén).

Pénzesgyőr megalakulása 

      A legjelentősebb fordulópontot a puszták történelmében 1956. július 1. hozza. Az Elnöki Tanács Pénzesgyőr néven községgé egyesítette a Lókúthoz tartotó Pénzeskút pusztát, a Szentgálhoz tartozó Kőrisgyőrt és a Bakonybélhez tartozó Kerteskőt.

Az addigi külterületi lakott helyekből létrejött egy község, Magyarország egyik legfiatalabb falva. Mindez óriási esélyt adott a fejlődésre. Az önállóság 10 évig tartott.

A tanácsi időszak kezdetén létrejön a helyi intézményrendszer. Addig elmaradt fejlesztések valósultak meg (Zirc-Bakonybél aszfaltos út, templomépítés, járdakialakítás, ravatalozók építése). Megújult az iskola, az orvosi rendelő, kultúrház épült. Az ÁFÉSZ folyamatosan korszerűsítette bolthálózatát, vendéglőt alakított ki.

A központosítási törekvések elérték a falut. Pénzesgyőr a Bakonybéli Közös Községi Tanács társközségévé lett. Ezzel kialakult egy oly mérvű gazdasági függőség, mely a további fejlődés gátjává vált. 1974-ben körzetesítésre kerül az iskola felső tagozata. Ugyancsak ettől az évtől egyesülnek a Zirc környéki TSZ-ek Bakony MGTSZ néven. Innét kezdve munkahelyek szűnnek meg, felerősödik az elvándorlás, megindult a község máig tartó demográfiai hanyatlása.

A legfontosabb előrelépés a rendszerváltás hajnalán (Hajagon lévő szovjet bázis megszűnésével) a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése volt. Ez végleg megoldotta a község legégetőbb problémáját, az egészséges ivóvízzel való ellátást.

Rendszerváltás (1990) után
 

      Mint derült égből a villámcsapás, oly meglepetésszerűen és gyorsan következett be mindenki számára az 1990-es rendszerváltás. Az addig háttérben sokat bírált szocialista rendszer igazi demokratikus piacgazdasággá való átalakítása óriási kihívás az akkor már népességében megfogyott, értelmiség nélkül maradt kis bakonyi falu számára. A régi párt és tanácsi erők maradi, konzervatív, szocializmushoz hű hagyományaival szemben kellett az új, sokak számára ismeretlen, járatlan útra lépni. Most derült ki, hogy a 40 év átnevelése bizony minden látszat ellenére megtette hatását. Ismét meg kellett küzdeni az önállóság, a szabadság felértékelésért, meggyőzni az embereket az új rendszer adta lehetőségek megértéséért és azok akarásáért.

Kopátsy Sándor üdülője előtt álló székely kapu figyelmeztető bölcsessége: „Ahol nincs vezetés, elvész a nép!”. Ez a Pénzesgyőrre is érthető mondás igaz az 1956 előtti pusztai népekre, és az önállóság kivívása utáni korokra egyaránt. Sok-sok elszalasztott lehetőség tanúskodik a szentpáli szavak igazáról. Ezt a politikai felelősséget felismerve vállaltam el a községben egyedül maradt egyik utolsó értelmiségként a polgármesteri jelölést. A vezetést három cikluson át gyakoroltam, míg az ellenzéki erők más céljai, valamint a 12 év alatt kialakult választói irigység már ezt nem akarta.

A falufejlesztés éveiben alapvető hiányosságokat kellett pótolni. Leaszfaltoztuk az összes belterületi utcát, kialakítottuk az önálló hivatalt napi ügyfélfogadással, elértük, hogy minden oszlopra villanyvilágítás kerüljön. Végre száműzésre került a négyállomásos tekerős telefon. A TV átjátszó torony megépülése után a kulturált szórakozás érdekében kábeltévé hálózatot építettünk ki. A kultúrházon nem csak a tábla hirdette, hogy itt lenne a kultúra helye, hanem rendszeressé váltak jeles fővárosi művészek színvonalas fellépései.

       Megalakul a Német Kisebbségi Önkormányzat. A hiányos kereskedelmi ellátás kiegészítésére, az egyre több idős ember problémáinak segítésére falugondnoki szolgálatot hoztunk létre. A helyben történő heti orvosi rendelések száma a duplájára nőtt. Létrejönnek Pénzesgyőrött az első civil szerveződések, polgári társaskörök alakulnak. Sok társadalmi munka árán megvalósul az önkormányzat első vállalkozása, a 32 főt üdültetni tudó faházas kemping megépítésével.

       A pozitív törekvések ellenére minden bizonnyal a rendszerváltás már megkésve érte Pénzesgyőrt. Az előző évtizedek tudatos falurombolási törekvései eredményesek voltak. Az összevonások, intézmények bezárása, munkahelyek megszűnése, a mezőgazdaság leépülése Kerteskőn és a TSZ-nél, a posta bezárása, a polgárok nélküli polgármesterség, a családok felbomlása, a kevés gyermekszületés nem kedvez a megmaradásnak. Az 1980-as évektől beindult elvándorlás megállíthatatlan. A többre képes, ambiciózus fiatalabb korosztály elköltözik. Kialakul a kontraszelekció, vészes az elöregedés. Az új betelepülők sem javítják a lakosság minőségét. Sajnos, a gazdasági nehézségeken túl, az erkölcsi válságból sokkal reménytelenebb a kilábalás. Az állandó lakosok folyamatos apadásával Pénzesgyőr egyre inkább üdülőfaluvá alakul. Ma 20% az üdülők aránya. Az utóbbi időkben a templomot és iskolát nem kímélő intézkedések, és az önkormányzati rendszer hiányosságai ide vezettek.

A későbbiekben a pénzesgyőri lakosokon is múlik, hogyan alakul a jövőjük.

Intézményrendszer

Közigazgatás 
 

      A tanácsi rendszer országos bevezetésével Pénzeskút a lókúti, Kőrisgyőr a szentgáli, Kerteskő a bakonybéli tanács kirendeltsége lett. Az 1956-ban megalakult első önálló tanács 11 tanácstaggal és 5 végrehajtó bizottsági taggal működött. Első elnöke Deutsch Károly volt.

1957-ben újjá alakul a Magyar Szocialista Munkás Párt 9 taggal.

1966. október 1-től összevonásra került Bakonybél és Pénzesgyőr tanácstestülete. Ez a Közös Községi Tanács működött az önkormányzati rendszer kialakulásáig.

Pénzesgyőr címere

A közös tanácstestület 41 tagjából 7, 9 VB tagjából csak 2 volt pénzesgyőri. Ez a döntéshozatali arány évtizedekre meghatározta Pénzesgyőr fejlődésének ellehetetlenülését, elmaradásának okát. Mindennemű fejlesztési, beruházási elképzelésnél a „még Bakonybélben sincs” volt a vezérszó. Amikor felmerült Pénzesgyőr ivóvízellátásának súlyos hiánya, a nyáron gyakran kiapadó nitrátos, ihatatlan vizű kutak miatt az elhárítás így szólt: „Most, hogy kiépült Bakonybélben a vízvezeték, legfontosabb feladat a csatornázás, és majd csak azután lehetséges a pénzesgyőri vízvezeték megvalósításáról beszélni”. Közben eltelt az akkor szokásos tervgazdasági időszámításból több ötéves terv.

Ez a Pénzesgyőr településsel szembeni folyamatos hátrányos helyzet a rendszerváltással beköszöntő önkormányzat megalakulásával szűnt meg. Ismét saját képviselői lehettek a falunak, polgármesterrel az élén, s ami a legfontosabb: saját költségvetéssel. Az első szabadon választott kormány – az Antall-kormány – önkormányzatot és a kis, helyi szerveződéseket erősen támogató ténykedése biztosította az időszak legszebb eredményeit. A helyi választások jelöltjei – azóta is – főként függetlenként indultak. A háttérben azonban erősen meghatározó a személyek MSZP-s és kisgazdapárti kötődése. Bár e szervezetek évtizedeken át a településen semmit sem produkálnak, a választások idején felsőbb vezetőik aktivizálják, mintegy kötelezik tagjaikat, hogy működőképességet imitáljanak. Valószínűleg a párttagok sem nagyon tudnák definiálni hovatartozásuk okát és miértjét.

Német nemzetiség – kisebbségi önkormányzat 
      

Kiállítás pénzeskúti emlékekből

Sokban járultak hozzá Magyarország gazdagodásához, sokszínűségéhez. Sajnos, az ezer évvel ezelőtti szentistváni intelmek sokszor nem hatottak. A Pénzeskúton letelepedett németségnek sokat kellett eltűrnie, főként Trianon után, az elmagyarosítási törekvések miatt. (Magyarosított nevek: Végvári, Véghelyi, Fenyvesi, stb.). Az iskolák államosításával, a Rákosi korszak vallásüldözésével hitüktől is eltiltották őket. Az iskolában az anyanyelv használatát eltörölték (még fakultatív úton sem tanítható a német). Önkéntes menekülésre kényszerültek a nem kívánt szovjet hatalom veszélyei elől. A kitelepítések embertelen végrehajtását szenvedték el. A kollektív bűnösséget éreztették velük. Az őshaza lakóit, a rokonságokat kettészakították (NDK-NSZK). A rokoni kapcsolatok ápolását ellehetetlenítették – különösen a németországi rokonsággal rendelkezők irányába (valutahiány, nyugati útlevél 3 évente, vízumkényszer ki- és beutazók számára, azok gyakori elutasításai).

Az évszázados sérelmek orvoslását tette lehetővé a Magyar Köztársaság 1993. évi nemzeti, etnikai és kisebbségi törvénye. Állami garancia mellett biztosított a kisebbségi jogok gyakorlása. Pénzesgyőrött a lehetőségek kihasználására a helyi német kisebbség először elektor választási jogával élt. Az elektor Rauscher Károly lett. Az első német kisebbségi önkormányzati választás Pénzesgyőrött 1995 novemberében volt (az országos után egy évvel). Elnöke Rauscher Károly, tagjai id. Fogl Antal és Csízi Károly volt. Ezt követően 1998-ban Rauscher Károly elnök mellett Bordáné Kucsera Mária és Fogl Jenőné tagok. 2002-ben Bordáné Kucsera Mária elnökletével testvére, Kucsera István és Pacher Ernőné a tagok. 2006-ban a választási törvény módosításával 5 főre nőtt a megválasztható képviselők száma. A mandátumokért 11-en szálltak ringbe, közülük Bordáné Kucsera Mária, id. Fogl Antal, Fogl Jenőné, Karhusz Mihályné és Páder Rezső kerültek megválasztásra. Az elnöki tisztet Páder Rezső tölti be. Id. Fogl Antal halálával Fogl István jutott be a testületbe. A jelenlegi kisebbségi önkormányzat feladatai mindenekelőtt emberközpontúak. A Pénzesgyőrött 24. óráját élő svábság múltjának megőrzése, sérelmeinek elfeledtetése, nyugodt, békés, közösségi együttlét a cél.

Német Klub 
 

A PNKÖ működésének eredményei:

• a hazalátogató, Németországban élő egykori pénzesgyőriek fogadása,
• a Pénzesgyőr története c. falutörténet pályázat útján való magyar-német kétnyelvű kiadatása,
• körzeti kulturális bemutatók rendezése, azokon való részvétel,
• az önkormányzattól székhelyhez való jutás, ennek berendezése németországi pályázat segítségével,
• technikai eszközök beszerzése szintén pályázat útján,
• nagyobb ünnepeken német nyelvű szentmisék tartása,
• nemzetiségi nyelvoktatás bevezetése a körzeti bakonybéli iskolában,
• német nyelvű táboroztatások támogatása (Nagytevel, Lókút),
• német nemzetiségi napok rendezése.
   

Német Nemzetiségi Klub összejövetele a székház udvarán

Oktatás, közművelődés 
 

       Múlt időben szólhatunk az oktatás, közművelődés rendszeréről. Sajnos, a templom gazdátlanná válása után az iskolát is elhagyták diákjai. Az egykori iskola bezárt, faláról lekerült a Pénzesgyőri Állami Általános Iskola tábla.

Az iskola alig 100 éves története a következő: 1837-től a földesúr engedélyével már működött iskola Pénzeskúton. Az itt élő cselédek gyerekeit először báró Splény Ignácné uradalmi írnoka okította.

A körzeti iskola német nemzetiségi tánccsoportjának előadása a 2008. évi nemzetiségi napon

Az államilag elrendelt hivatalos oktatás római katolikus felekezetű népiskolaként működött. A tanítók látták el a templomban a kántori szolgálatot is. Kinevezésük, felügyeletük az egyház részéről történt. A rossz körülmények és az alacsony javadalmazás következtében gyakori volt a tanítócsere. Egy osztályban 80–120 gyereket is oktattak egy csoportban, osztatlanul. Egyes nevelőket a falu látott el a gyér fizetség mellett. Ez volt a sorkoszt, azaz minden nap más család hívta meg ebédre a pedagógust.

Kőrisgyőr és Antalháza benépesedésével úgy megnőtt a gyereklétszám, hogy a pénzesgyőri iskola nem tudta beiskolázni őket. Felvetődött egy új kőrisgyőri iskola létesítése is, de sem a lakosság, sem az érintett birtokosok ezt az anyagi terhet nem vállalták. A megoldást az iskola államosítása hozta, mely után új iskola épült. Az egyre szaporodó gyermeklétszám miatt ezt is tovább kellett bővíteni.

Az oktatás a Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolában 1910-től I-VI elemi, és I-III továbbképző osztályban történt. Nyelve hivatalosan a magyar, de bizonyára használták a németet is, mivel az iskolába kerülő gyerekek csak németül beszéltek. A vegyes, német-magyar nyelvű oktatás visszaállítását a Volksbund 1941-ben kezdeményezte, de megvalósítására nem került sor.

1948. június 16-tól megszűnt az iskolák felekezeti volta. Pénzeskúton 8 osztályos állami általános iskola alakult. A diákok 4 tanulócsoportban, részben osztott formában, két műszakban jártak az iskolába. A tanulólétszám radikális csökkenése vezetett az iskola megszűnéséhez. 1974-ben Bakonybélhez körzetesítették a felső tagozatot, 1979-ben a szülők tiltakozása miatt az alsó tagozatból még csak a 4. osztály került át. A megmaradt 1–3. összevont osztály az 1979/80-as tanév zárásakor hagyta el utolsóként a pénzesgyőri iskolát. Hasonló sors érte utol a bakonybéli körzeti iskolát is. 2007-től Zircre járnak felső tagozatos tanulói, így a pénzesgyőri iskolások is.

Pénzesgyőr polgári társasköreinek megalakulása

A rendszerváltást követően Pénzesgyőrött – a megyében az elsők között – alakult két egyesület.

Ausztriai kirándulás a Baráti Kör tagjaival

A Pénzesgyőri Kulturális Egyesület a hegyvidéki domborzati viszonyok miatt igen rossz televíziós vétel javítása érdekében, a vizuális kultúra fejlesztése céljából jött létre mintegy 74 taggal. Máig is legjelentősebb a község egészére kiható tevékenysége a kábeltévés hálózat kiépítése volt. Ez lehetővé tette a helyi stúdió kialakítását, helyi adások alkalomszerű szórását. Témái elsősorban községi kulturális, politikai események rögzítése és képernyőn megjelenítése, archiválása volt. Fontos szerepe volt a község lakosságának tájékoztatásában. A kábeltévé műsorszórásának szabályozásával át kellett adni a stúdiót és a hálózatot a Zirci Kábelszatnak működtetésre. Ettől kezdve az egyesületnek fő profilja kulturális események szervezése, segítése.

2003 óta együttműködési megállapodás jött létre a felvidéki királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulással. Rendszeressé váltak közös programok, kirándulások Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon. Részt veszünk az általuk szervezett nemzeti ünnepeken, kulturális rendezvényeken. Együtt ünnepeljük minden évben az óév búcsúztatását, váltott szlovák-magyar helyszínen. A következő év programjait éves közgyűléseinken egyeztetjük. A Kulturális Egyesület további fejlődésének, sokrétűbb, eredményesebb működésének gátja az anyagi lehetőségek korlátja. Mindennemű támogatás nélkül, önerőből, nehéz hatékonyan működni, színvonalas produkciókat megvalósítani. 

Pénzesgyőr Baráti Köre - Freundeskreis von Pénzesgyőr 
 

Pénzesgyőr Baráti Köre közgyűlése a pénzesgyőri kultúrházban

       A beruházás közös összefogással megvalósult, és 1991. augusztus 31-én 103 hazalátogató német jelenlétében felavatásra került. Visszatérésük után, miután megtudták, hogy Pénzesgyőr Baráti Köre megalakult, saját köreikben is tagokat toboroztak. Az érdeklődés akkora volt, hogy Fogl Mihály karácsonyi üdvözlőlapján már több mint 100 tagjelöltről számolt be. Így alakult meg Pénzesgyőr Baráti Körének németországi tagozata, mely azóta átlag 130 fővel működik. A szervezett hazalátogatások száma meghaladta a 10-et, melyek minden alkalommal a pénzesgyőri kultúrházban közös vacsorával és kulturprogrammal zárulnak. Pénzesgyőr lakosai két alkalommal látogattak Köschingbe. A 10 és 15 éves jubileumi rendezvényt 8-10 fős delegációval tiszteltük meg Köschingben.

A kapcsolat révén Pénzesgyőr sok támogatást kapott. Évenkénti rendszeres tagdíjuk befizetése jelentős bevételi forrása nonprofit szervezetünknek. Több éven át tonnányi használt ruha gyűjtésével és beszállításával támogatták a lakosságot. Ezt jelképes 20-50-100 forintos áron értékesítették, az érte kapott bevételt körünknek adományozták. Kiemelkedő támogatásban részesült a plébánia. Adományaikból került sor a világítás korszerűsítésére, az elektromos fűtés bevezetésére, a harangozás automatizálására, valamint a temető rendbetételére, bekerítésére.

Itt kell megemlíteni tagjaink sorából az azóta elhunyt Walter Hylla studiendirektort, aki községünkben vásárolt üdülőt. Pénzesgyőrre kerülésével több ízben szolgáltatott német nyelvű misét (megyeszerte más német ajkú településen is). Karitatív tevékenységével a nehezebb helyzetben lévő családokat segítette, de nem feledkezett meg a község, az egyház, és a Baráti Kör támogatásáról sem.

A Baráti Kör ma is a község legjelentősebb közösségteremtő egyesülete. Tagjaink sorába nemcsak pénzesgyőriek, de a községünkből elszármazott magyar és német emberek tevékenykednek. A kör programjai bel- és külföldi kirándulásokban, színházlátogatásokban, baráti összejövetelekben nyilvánulnak meg. Tevékenysége fő támasza a mai Német Kisebbségi Önkormányzatnak. A németországi kapcsolat első számú továbbvivője. Sajnos, sem a két egyesületet, sem a Német Klubot, sem a Német Kisebbségi Önkormányzat tevékenységét a községi önkormányzat anyagilag nem támogatja.

Pénzesgyőrött bejegyezett egyesületként szerepel még a Pangea Egyesület, melynek fő célja a környezetvédelem. Tagjai főként budapestiek. Oktatóközpontjában erdei iskola működik.

A jelenlegi polgármester tevékenységét segíti az általa alapított Pénzesgyőrért Kiemelten Közhasznú Kulturális Egyesület. Tevékenységét elsősorban a Pangea Egyesület által szervezett akciókban való részvétellel fejti ki.

      A polgári Magyarország kialakulása adta az ötletet, hogy Pénzesgyőrött társaskört alakítsunk. Későbbi elnökünkkel, dr. Hudi Józseffel megszerkesztett felhívásunkra közel 70 fő jelentkezett. Így alakult meg az egyesület 1991 végén. A kitelepített németek első rendszerváltás utáni pénzesgyőri hazalátogatása pozitív fogadtatással zárult. Ezen felbuzdulva Fogl Mihály Köschingben, Salzer Mihály Mailingban lakó, mint egykori pénzesgyőriek kezdeményezték egy, a templomkertben felállítandó II. világháborús hősi emlékmű létrehozását.
       A fenti feladatok megvalósítása érdekében működik 2004. óta 24–26 fővel a Német Klub. A sváb közösség együttlétének programjai a következők: visszaemlékezések az egykori eseményekre, a hagyományok felelevenítése, az Unser Bildschirm aktuális TV műsorainak és egyéb videó felvételek vetítése, német zene hallgatása, a község múltjának, magyarországi németség más településeken való tevékenységének megismertetése, Márton-napi kisbúcsú megtartása, ádventi közös készülődés.A községben lakói származását tekintve, egy kisebbség van (1780–1948 között többség), a németség. A Duna mentéről egykor betelepült svábok mindenkor igyekeztek az őket körülvevő, őket befogadó magyar (és kezdetben még szlovák) nemzetiségiekkel egy hazában békésen együtt élni, a magukkal hozott nemzeti sajátosságaikkal: mint szorgalom, tisztaság és rendszeretet, vallásosság, családcentrikusság.

Hagyományok

Településkép, utcaszerkezet
 

       Az első telepesek az erdők felégetésével jutottak földekhez. A lakóházakhoz igyekeztek minél nagyobb termőföldet biztosítani, így mély házhelyekkel, hosszan elnyúló, egyutcás falukép jött létre. A későbbiek során kialakult Új sor (ma Béke utca), majd az 1960-as években született Bocskai utcában a telkek már csak a lakótér kialakításához szükséges nagyság alapján kerültek kimérésre.

A TSZ megalakulása után már nem cél a magánföldek szerzése. A közös tulajdon idején problémás a kertek megművelése is. Jellemző épületforma a sematikus kockaház.

       A II. világháború végéig, a kitelepítésekig, egy-egy portán egymás mögött több család élt együtt, kis alapterületen nagy létszámmal. A faluban csaknem kétszer annyi a lakos, mint napjainkban, de lényegesen kevesebb lakásszámban. Jellegzetes az oldalhatáros, hátrafelé építkezés. A régebbi épületeken (100–120 év) hengeres, hordós, később szögletes oszlopzatú gádorok találhatók. Ebben az időben még általános a szalmatetős ház, a földes, döngölt padlózat. A füstös konyha kemencéjének kürtője vezeti ki a fűtési gázokat, a füstöt.

       A házak építőanyaga a Bakonyban található terméskő, mészkő, ragasztóanyaga a sár. Vályogot elvétve használtak. Pénzeskúton 4–6 portára jut egy közkút, Kőrisgyőrön az egész falurészben a sziklás altalaj miatt mindössze egy kút van. Ebből, a Gerence-patak vizéből és a tetőkről felfogott esővízből gazdálkodik az 1980-as évek végéig a lakosság.

Német Nemzetiségi Klub székhelye

Tehénitatásra többnyire a patakot használják. A TSZ majorhoz közeliek, a háború előtt kialakított Fischer gazdaság vízvezetékéből hordják a vizet. Kerteskő, a Rainprecht időkben foglalt saját forrásból önellátó.

       A házak berendezése az 1970-es évektől többnyire nem szükség szerinti, hanem gyakran öncélú vagy hivalkodó, a mindenkori divatmánia, a szomszédok egymást másolása következtében. Általában szoba-konyha, módosabbaknál két szoba és konyha. Utóbbi esetben az egyik szobát lakják, a másik az un. tiszta- vagy vendégszoba. Régen általános, ma főként fiatalabb lakások és lakók körében, szerencsére egyre ritkább a nyári konyha használata. Ez lehet az épület része, vagy különálló építmény. A gazdasági munkát végzők napi tevékenységüket itt végezték, gyakran itt is aludtak (szegénység, fűtés-megtakarítás). A mai építkezések nem követik a hagyományokat. Jellemző a komfortra törekvés (fürdőszoba, központi fűtés). A régi épületek átalakításai sajnos hagyományrombolók, stílustalanok. Beépítik, beüvegezik a gádorokat, háromrészes ablakot tesznek a régi, kis nyílászárók helyére gyakran külső tokos redőnnyel.

       Külön kell megemlíteni a középbirtokosi kúriákat. Pénzeskúton a Fischer kastély – melynek 1947-től templommá alakítása miatt csorbult eredeti építészeti stílusa – a körülményekhez képest küllemében viszonylag jól vészelte át a funkcióváltást. Kerteskőn, a Rainprecht-féle Antalházán, az 1900-as évek elején épült, a ma gazdasági központként szolgáló kastély. Csodálatos környezetben, nagyon szép panorámával a Somhegyre. Egykori gazdái mintagazdaságuk központjául és nyaralóként használták. Az utóbbi, privatizációt váró évek tették elhanyagolttá, szándékosan leamortizálták. Egykori tulajdonosainak leszármazottai éppen ezért a szocialista korra is jellemző gondozatlanság miatt nem foglalkoztak a visszaszerzés és hazatérés gondolatával.

Szakrális környezet
 

A népesség vallási hovatartozása
 

       Az 1770-es évek végén a Bakony vidékére betelepült svábok római katolikus vallásúak voltak. Pénzeskút puszta első lakói a zirci ciszterci rend által Lókúton megalakított egyházközség híveiként gyakorolták vallásukat. A pusztai népeknek egyházi önállóságuk nem volt. A szolgáltatásokért stólapénzt fizettek. Első temetkezési helyük valószínűleg a mai helyén volt. 1893-ban Vogl Gábor és Nándor keresztet állíttattak ide. Ez a legrégebbi faluban található kőkereszt. A kőrisgyőri temetőben 1900 óta temetkeztek az új puszta megalakulásával. Az első síremlékek német feliratozásúak voltak. Máig két darab maradt fenn belőlük. Néhány év múlva már csak magyar nyelvű sírkereszteket állítanak (?). A pénzeskúti temetőben mindössze 1 (!) darab német feliratú síremlék található, az is az 1960-as évekből (külföldi rokonság).

Templom 

       A hitéletet Pénzeskúton először az általános iskolában kialakított kápolnában gyakorolják. Ez időben összefonódott még az egyház és az iskola. 1905-ben az iskola udvarára fakeresztet állítanak. Később a harangláb a két haranggal is itt kapott helyet. Az első egyházi épületre, egy kápolna létrehozására, Fischer Antal (zsidó felekezetű földbirtokos) tesz javaslatot ő és fia első világháborús megmenekülése indíttatásából. Bár az anyagi fedezet rendelkezésre állt volna, a lakosság közönye miatt nem lett belőle semmi.

Volt Fischer-féle kúria – ma rk. templom és plébánia

Keresztek 

       Kerteskőre (Antalháza) Rainprecht Antal veszprémi püspöki jószágkormányzó állíttatott keresztet. Az I. világháborúban beolvasztott harangot 1921-ben pótolták. 1928-ban a plébános Lókúton beszüntette a német nyelvű istentiszteletet.

Az önálló lelkészség megalakításának elhatározása Mindszenty József veszprémi püspök nevéhez fűződik 1943-ban.

A pénzeskúti plébánia megalakulásának emlékkeresztje 1947-ből

A templom az elkobzott, majd visszaadott Fischer-féle kúria egyházközség által történt megvásárlásával kapott helyet. Ennek emlékét őrzi a templom előtti és a Kőrisgyőrött felállított kőkereszt, valamint a 2002-ben a templom falán elhelyezett márványtábla.

A Rákosi korszak vallásüldözései az új plébániát is érintették. 1948-ban megszűnt az iskola felekezeti volta, 8 osztályos állami iskolává alakult. Eltávolították az iskola udvaráról a keresztet és a harangot. Akadályoztták a hitoktatást. A hívők dacból is támogatták az egyházat.

       1951-ben torony épült a templom bejárata fölé, bővítték a berendezést. Megalakult a Rózsafűzér Társulat, templomi kórus működik. A pénzesgyőri egyházközség felfelé ívelő történetében az utolsó számottevő előrelépés az 1968-as templomfelújítás volt. Vörös József esperes még eredményesen és keményen fogta híveit. Az őt követő utolsó, helyben lakó és dolgozó Mózner László és a mellette szolgáló Borbála apáca halálával elárvult a plébánia. Az iskola körzetesítésével kicsúsztak a helyi hitoktatók kezéből a gyerekek.

       1985 óta több településsel együtt Szíjártó László nagyesztergári esperes-plébános látja el az egyházi szolgálatot. Az egyház életében mind a Rákosi diktatúra, mind a Kádár korszak nagyobb lendületet, több fejlődést hozott, mint az utolsó 20 év.

       A modernizáció és főként a liberalizáció révén felszabadultak az erkölcsi kötöttségek. Mindezek a hagyományos emberi értékek leértékelődéséhez, elvesztéséhez vezettek. Erre a leszálló ágra kerültek a pénzesgyőri hívők is. A tudatzavaros világban szűnőben a tisztelet. Egyre kevesebben járnak templomba. Megszűntek a házasságkötések (még a polgáriak is). Radikálisan csökkent a gyermekszületések száma. Természetessé vált, hogy házasságon kívül születik a gyermekek többsége. Formálissá vált a vallási szolgáltatások igénylése. A temetőkben a sírok mind nagyobb pompája vált divattá. Az idősek eltávozásával a helyükbe lépő fiatalok körében nem él tovább a vallásosság.

Szokások 

Az egyházi évhez kötődő szokások
 

       A népi szokások nagy része vallási eredetű. A húsvéti locsolás ma már silány tartalommal, csupán az arra vállalkozó gyermekkorúak pénzszerzéséről szól. Hasonló a karácsony előtti magyar nyelvű betlehemezés is. A bérmálás a kevés gyermekszám miatt, Lókút községgel kétévente felváltva történik. A búcsú máig a falu legnagyobb ünnepe. Bár sokat veszített régi hangulatából, az elszármazottak hazalátogatásának, a család összejövetelének alkalma. November eleji, gyakran cudar bakonyi időjárásnak köszönhetően, nincs körhinta, céllövölde. A vásári hangulat elsősorban silány minőségű gyermekjátékok árusításában merül ki. A rendszerváltás utáni években vált szokássá a falunap megrendezése. A sport- és kulturális programokon elsősorban fiatalok és gyermekek vesznek részt.

A háború előtt elmaradhatatlan volt a bakonybéli Szent-kúthoz való zarándoklás. Hagyománya mára teljesen elfelejtődött. Egykori rangját jelzi, hogy a pénzesgyőri kitelepítettek rendszerváltás utáni hazalátogatásukkor önként, ezer márkával járultak hozzá a hely felújításához.

A Baráti Kör 10 éves jubileumának megünneplése Köschingben

A bakonybéli Szent-kút és kápolna

       A rendszerváltás óta további 10%-kal csökkent a falu lakossága. Jelenleg a templom és temetők egyházi működtetése egyre nagyobb problémát jelent. Ennek ellenére a mai napig megmaradtak az alábbi szokások, bár egyre kevesebben, főként az idősebbek vesznek rajta részt.

-          A Vízkeresztkor megszentelt vízből visznek haza a házi szenteltvíz tartóba.

-          Torokgyík ellen részt vesznek a Balázs-áldáson.

-          Virágvasárnap barkát szenteltetnek.

-          Húsvétkor feltámadási körmenetet tartanak, viszik szenteltetni a batyut, melyben sonka, kolbász, tojás, kalács és bor van.

-          Úrnapján szép időben a templomkertben feldíszített asztaloknál, rossz időben bent a templomban tartják a körmenetet.

-          Ma is hagyomány a búzaszentelés. A templomban történik. A kikelt zöld növényeket áldja meg a pap a négy égtáj felé való szenteléssel.

-          Halottak napján a pap kíséretével kimennek a temetőben lévő kereszthez, közösen imádkoznak az elhunytak lelki üdvéért. Ekkor szenteli meg a pap az újonnan felállított síremlékeket is.

-          A templom névadójára, szent Mártonra, ünnepi, búcsúi misével emlékeznek.

-          Karácsonyt megelőzően a gyerekek felnőtt kíséretében járják a házakat, és hívják az éjféli misére a lakókat (Krisztkindlizés).

Polgári ünnepek
 

       Keresztelőket most is tartanak. Új gyermek születésekor ma is szokás, hogy a szülő nőt és családját három napig a komaasszony (későbbi keresztszülő) főztje látja el napi három alkalommal.

A temetés rendje sokat kulturálódott. Általánossá vált temetkezési vállalkozók megbízása. Ezáltal számos szokás eltűnt.

A falusi élet modernizálásával, az állattartás megszűnésével nincs lehetőség a régen kalákában végzett, téli közös munkákra (pl.: kukoricahántás, tollfosztás). Éppen így nem beszélhetünk az esküvői ceremóniák népi hagyományainak gyakorlásáról.

Viselet
 

       Népi viseletben emlékezetem szerint utoljára Hudi Istvánné járt az 1970-es években. Nőknél húzott, bő, sötét szoknya, blúz és mellény fejkendővel. Férfiaknál fekete csizma, kalap, sötét nadrág csizmába begyűrve vagy csizmanadrág, és sötét mellény. Ma már csak az idősebb nők viselnek fejkendőt.

Étkezési szokások
 

       Pénzesgyőr telepes község. Az utolsó évtizedekig kizárólagosan a sváb szokások szerint kialakult étkezési hagyományok voltak jellemzőek. Ez nem különbözik a térség más, német lakta településeinek szokásaitól.

A heti étrend megkülönböztette a hétfő – szerda - pénteki tésztanapokat, és a többi főzeléknapokat.

A főzés alapanyagait évszázadokon át maguk termelték. Így jellemző a krumpli, káposzta, hagyma, a tehéntartás következtében a tej és egyéb tejtermékek, főként a tejföl használata. A napi menü és a választék ezért meglehetősen szegényes, szűkös. A burgonyából krumplistészta, darástészta, paprikáskrumpli, krumplisrétes, krumplileves és igen gyakran a húspótló krumplisgombóc készült. Ez utóbbi sokoldalú felhasználásával igyekeztek az ételeket jóllakatóvá tenni. Készítettek hozzá tejmártást, bicskemártást. A hagymalevest pirított gombóccal dúsították. Szokás volt a lisztes sterc aludttejjel, rántásmártás kenyérrel reggelire. Sok tejfölt használtak. A főzelékek főszereplője a krumpli mellett a savanyú és édes káposzta, kelkáposzta és bab. Sokféle módon készítették el. Húst, húsfélét csak vasárnap és ünnepnapokon tudtak enni, azt is módjával, hogy a következő évi disznóvágásig kitartson a tartalék. Leggyakoribb ünnepi húsétel a pörkölt. Az ünnepek süteménye a kalács (hosszú, mákos, diós). Készítettek kukoricaprószát is.

Italok: a Bakonyban nem honos a bortermelés, pálinkát sem nagyon készítettek. Őszi termésbegyűjtésből főztek be italnak málnát, szedret, bicskét.

A kenyérellátás egyéni sütéssel történt. Minden háznál készítették. A legfontosabb az aratáskor a búza beszerzése volt. Ezt megőrlették, és rozsliszttel keverve készült a kemencékben a több napra elegendő kenyér.

Disznóvágás
 

A tél jeles eseménye a disznóvágás. Aki csak tehette, igyekezett legalább egy saját sertést nevelni. Ez adta az éves zsír és szűkösen az éves hússzükségletet. A disznóvágás kalákában történt, ami a segítségen túl azzal az előnnyel is járt, hogy így az egymásnak adott kóstolókból hosszabb ideig jutottak friss húshoz. Fagyasztás nem lévén a tartósítás két módja volt lehetséges: a füstölés, illetve a nyers hús lesütés után zsírban való eltevése. Ez biztosította a munkaebédek kalóriadús ennivalóját. Aratáskor, téli favágáskor, gyakori volt a férfiak több napi távolléte a családtól. Ekkor ők készítették maguknak az ételt a hozott alapanyagokból. A saját termeléssel ki nem elégíthető, létfenntartáshoz szükséges alapvető élelmek beszerzése részes munkával, és a termékek cseréjével volt lehetséges. A vásárlás a szegénység és pénz hiánya miatt akkor volt megengedhető, ha a beszerzésnek nem volt más módja.

Látnivalók

Amit Pénzesgyőr kínálni tud e téren, az a magas-bakonyi csodálatos táj tiszta levegője, természetes környezetének nyugalma. A ma divatos lovassportokat a nagy hagyománnyal rendelkező Kerteskői ménes jogutódja, valamint egyéni vállalkozók biztosítják. Lehetőség adódik náluk lovaglásra, sétakocsikázásra, télen szánkózásra.

A Szömörke-völgy Pénzesgyőr és Bakonybél között, a Gerence-patak csodaszép szurdokvölgye, ide folyik be a Judit-forrás mésztufa gátakat alkotva, kiemelkedő geológiai érték.

       Műemlék jelleggel a volt kúriából kialakított templomépület, valamint a Rainprech Antal kerteskői birtokán fellelhető kastélyépület bír. A hagyományos népi építészet két szép példája a Kőris utcában található, a régi csárda (ma Sörényes Udvarház), és az utca legvégén a Fogl-féle ház. Említésre méltó még a település nevét is adó, kihalt, megkövesedett egysejtűek – a nép által Szent László pénzének nevezett – nummulitesek fellelhetősége.

       Itt található a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Oktatóközpontja, mely a fenntartható életmód módszereinek és a biogazdálkodásnak a népszerűsítését tűzte ki céljául.

Pangea-ház

       Szállás a Kőris utcai Sörényes Udvarházban, a Fő utcai Jázmin Panzióban, és az önkormányzat által működtetett turistakategóriás faházakban – Vendégházakban lehetséges. Innen számtalan gyalog és autós kirándulási lehetőség nyílik a környékre.

Pénzesgyőrről: Szömörke-völgy, Somhegy, geológiai tanösvény Hárskút felé.

Bakonybélben: apátsági templom, Erdők Háza Múzeum, tájház, Szent-kút, Odvaskő barlang, Kőris-hegyi kilátó, Boroszlán tanösvény

Zircen: Ciszterci apátság, Műemlékkönyvtár, arborétum, Bakonyi Természettudományi Múzeum, Reguly Antal Múzeum. Veszprém 30 km-re, a Balaton 45 km-re van.

Források

A pénzesgyőri nemzetiségi regiszter történelmi korszakot érintő részeinek elkészítésében első számú forrásmű dr. Hudi József Pénzesgyőr története Geschichte der Gemeinde Pénzesgyőr c. könyve.

Ezen túl a további művek szolgáltak információs anyaggal:

Veress D. Csaba: Bakonybél története

Veress D. Csaba: Lókút története

Mózner László plébános községtörténelmi leiratai

Eötvös Károly: A Bakony

Donau Kurir ingolstadti német nyelvű napilap

Páder Rezső:Egy polgári társaskör sikertörténete

NAPLÓ - Veszprém megyei napilap újságcikkei

BAKONYBÉL - Bakonybél, Somhegy, Pénzesgyőr havilapja

ZIRC ÉS VIDÉKE c. folyóirat

Bakonybél, Pénzesgyőr községek tanácsi, Pénzesgyőr önkormányzati, Német Kisebbségi Önkormányzat jegyzőkönyvei

Több esetben feleségemmel, Páder Rezsőnével együtt, mint a község egykori pedagógusainak 39 év alatt szerzett tapasztalatai, gyűjtései szolgáltak forrásként.

A nemzetiségi regiszter összeállítója: Páder Rezső, Pénzesgyőr egykori tanára, 12 évig polgármestere, Pénzesgyőr Baráti Körének és Pénzesgyőri Kulturális Egyesületének tisztségviselője, a Német Kisebbségi Önkormányzat jelenlegi elnöke.