Földrajzi környezet

Területe 37,40 km². Környező települések: Nagyesztergár, Olaszfalu, Lókút, Pénzesgyőr, Porva, Borzavár. Közigazgatási határa részben vagy egészben magába foglalja a Bakonyi kismedencék kistáj három medencéjét. A város belterülete és az attól délkeletre eső határrész a Zirci-medence területére esik. Teljes egészében ide tartozik az Akli-medence, míg a Pénzesgyőri-medence nyugati széle átnyúlik a város délkeleti határrészébe. Mindhárom kismedence az Öreg-Bakony kistájba van beágyazva.

       Közigazgatási határának észak-déli átmérője 10,4, a kelet-nyugati 7,2 km. Belterületének központja 395 m tengerszint feletti magasságban fekszik, határának legmagasabb pontja Aklipusztától délre, a Kőris-erdő nevű részen található 513 m, míg a legalacsonyabb a Cuha-völgyben 365 m.

       A medencét negyedidőszaki lösz borítja. Alatta időbeli sorrendben Kardosréttől nyugatra és északra jura, a településtől délre kréta mészkövek uralják a lösz alatti térszínt, s emelkednek ki helyenként belőle. Az eocén mészkövek ritkák, de néhány kis foltban megjelennek. A várostól északra , a völgyalj környékén oligo-miocén törmelékes összletet fedett le a lösz, mely távolabb helyenként a felszínre is jut.

       Éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten nedves, de közel áll mind a nedves, mind pedig a hűvös éghajlati típushoz. Az éves középhőmérséklet 9,0 ºC, az éves csapadék mennyisége 750-800 mm.

       A Zirci-medence peremvidéke fontos vízválasztó. Itt ered a Gerence-, a Cuha- és a Galya-patak, melyek különböző irányba tartva több száz kilométeres különbséggel érik el a Dunát. A medencén és a településen a Cuha-patak folyik keresztül, amely Cuhai-Bakony-ér néven Gönyűnél ömlik a Dunába.

       Természetes növényzetét tekintve az illír jellegű tölgyesek és a szubmontán bükkösök érintkezési zónájában fekszik. A medence lösszel fedett térszínein szántóföldi gazdálkodást folytatnak. A határ északi és délnyugati részét ma is nagy erdőtömbök borítják.

       A település a Veszprémet és Győrt összekötő 82-es számú út mentén fekszik. Vasúti összeköttetését a Győr –Veszprém vasútvonal biztosítja.

Településtörténet

A település nevének eredete
 

       A település neve szláv eredetű, mint a Cuha pataké, amelynek völgyében fekszik. Értelmezésére több magyarázat is létezik: lehetséges, hogy a szürc = szív szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a szürec = makkoltatás szóból eredeztetik. A település nevének okleveles említései: 1238: Scyrch, 1536: Syrcz, 1543: Czyrcz.

Zirc középkori és koraújkori története
 

 Zirc történetének első írott forrását a Képes Krónikában találjuk. Leírása szerint 1060 decemberében I. András királyt - aki öccse, I. Béla elől menekülve Mosonynál megsebesült - a Bakonyerdőbe, zirci udvarházába hozták. Itt halt meg, itt ravatalozták fel s innen szállították az általa alapított Tihanyi Apátságba, ahol az altemplomban helyezték örök nyugalomra.

  Egy évszázaddal később III. Béla király 1182-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen monostort a cisztercieknek. 

A középkori templom maradványa

Az első szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból jöttek. Clairvaux alapító apátja 1115-től Szent Bernát volt, a 12. század legnagyobb embere és szentje. Zirc kezdettől fogva a ciszterci rend magyarországi központja lett, itt építették fel grandiózus méretű templomukat és a monostort későromán-koraigót stílusban. Ma mindenből két emlék látható. Egy pillérköteget az utókor eredeti helyén megőrzött, melyre 1751-ben Szent Imre herceg barokk szobrát helyezték el. A barokk bazilikában a Szentháromság oltárnál elhelyezett kőlap a középkori templomból való s felirata jelzi, III. Béla fia: Imre is apja szellemében támogatta a francia szerzeteseket. A latin nyelvű felirat: „Ezt az oltárt Imre magyar király alapította az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Amen.” 

 A monostor körül kézműves és a szerzeteseknek közvetlenül szolgáló emberek éltek, akiknek nevét egy 1422-ből fennmaradt oklevél őrizte meg. A 40 zirci jobbágy nevének hangzása szerint magyarok voltak. A török hódítás következtésben a 16. század közepén mind az apátság, mind a falu teljesen elnéptelenedett és 150 évig lakatlan maradt. Az apátsági templom és a szerzetesek otthona elhagyatva romlásnak indult.

Zirc 1659-ben az alsó-ausztriai lilienfeldi apátság kezébe került nyolcezer forint zálogösszeg lefizetése fejében, de első apátját Újfalussy Mártont 1678-ban a portyázó törökök megölték. 1699-ben harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. 

Zirc egy 18. század végi térképen.  Veszprém Megyei Levéltár T-112a

Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, 1715–25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Megindult Zirc újjáalapítása.
 

Újratelepítés a 18. században 
 

A telepítési szerződés 1718-ban kelt. Az anyakönyvek tanúsága szerint az új lakosok az 1710-es évektől különböző helyről érkező, német anyanyelvű családok voltak. Jöttek Zircre Brandenburgból, Hartkirchenből, mások Heinrichauból, Hitzingből, Hollenbachból, Iglauból, Kóburgból, Landshutból, Linzből, Röchendorfból. Több nyelvjárást beszélő, különböző szaktudású (építőmesterek, iparosok, földművesek) és kultúrájú népesség alkotta Zirc társadalmát a 18. század első felében. A század végén vizitáló egyházi vezetők már egy egységes szokásrenddel bíró népességet írtak le. Lakosainak jelentős része iparos, ács, tetőfedő, üveges és építőmester volt, akik az egész Dunántúlon jó hírnévnek örvendtek. Sokan foglalkoztak faszerszámok és asztalosmunkák készítésével. A lakosság nem iparos része a föld művelése mellett fuvarba járt, vagy meszet égetett.

Zirc 1780-ban nyert vásárjogot, amely az uradalmi központ további kiépítését és a gazdasági igazgatás differenciálódását hozta magával, segítve ezzel a település mezővárosi fejlődését.

Zirc mezőváros a 19. században
 

A település fejlődése akkor indult meg igazán, amikor I. Ferenc király 1814-ben az addig külföldi apátságoktól függő cisztercita rendet függetlenítette, s egyesítette a pilisi, pásztói és zirci apátságot, egyben a hazai cisztercita rend központjává Zircet tette. 

Az apátág gyümölcs- és díszkertje, valamint tehenészete ekkor vált híressé. 1863-tól Zircre került az addigi cseszneki járás székhelye, s ezzel a Bakony közepén fekvő település az egész Bakonyvidék igazgatási, gazdasági és kulturális központja lett. Zirc népessége a 19. század végére megkétszereződött. II. József népszámlálásakor 1247 lakost írtak össze, míg 1857-ben a településen 2299 fő lakott.

A jobbágyfelszabadítást követően az apátság és a falu közt 1859-ben megkötött úrbéri egyezmény értelmében 40 gazda jutott egyenként 23 katasztrális hold birtokába. A település másik erős és meghatározó rétege az iparosság volt. Háromszáznál több zirci építőmunkás dolgozott az apátság birtokain és az egész Dunántúlon. Százados múltra tekintett vissza a zirci kőművesek, ácsok, cserepesek és kőfaragók szaktudása. Az egész országban híresek voltak a zirci asztalosok, akik nem csupán a vásárokon kelendő taligákat, gereblyéket, favillákat, hanem a finomabb asztalosmunkákat, mint például az intarziás bútorokat, belső burkolatokat, díszítéseket készítették. Kiemelkedő képviselőjük a már 1784-ben honos Wilde-család, amelynek tagjai külföldön is megbecsülést szereztek iparuknak. Nevükhöz fűződik a zirci apátsági műemlékkönyvtár intarziás burkolatainak és bútorainak mesteri munkája. 

A Reguly Műemlék Könyvtár műemlékbútora

Zirc a 20. század első felében
 

Az első és a második világháború majd minden eseménye nyomot hagyott a település történetében. A háborús sikerek hatására a környező sváb településeken sorra alakultak meg a Volksbund helyi szervezetei. Az 1941-es népszámlálás adatai is bizonyítják a német nemzetiségi öntudat erősödését. Zirc 3062 fős lakosságából 158 vallotta magát német anyanyelvűnek, de ez jóval kevesebb a német nemzetiségű lakosság valóságos számánál.

A háborúban is részt kellett venni a férfiaknak. Először a magyar honvédség tagjaként, később a német sorozások következtében már a Wehrmacht kötelékében harcoltak a magyarországi német származásúak. A város déli részsén, a Veszprém felől érkező út mentén található I. és II. világháborús emlékművön 66 zirci katonai áldozat neve olvasható.

Zirc járási és kistérségi központ (Zirc városközpontja 2007.)
 

A második világháború után a jogfosztás évei következtek, amikor a zirci németek is végigjárták a kor kálváriáját. 1951-ben feloszlatták a rendeket, többek között a cisztercita rendet, megfosztva őket teljes ingó és ingatlan vagyonától, a szerzetesi életforma gyakorlásától.

Az ötvenes évek az együttélés új formáinak „megtanulásával” folytak, ahol a közös feladatok, a szénbányászat és az azt kiszolgáló infrastruktúra is felfordította a korábbi gazdasági struktúrát. A környék gazdasági gondjainak megoldását már az 1930-as évek szociográfusai és közgazdászai is a szénvagyon kitermelésében látták.

A Dudari Szénbányát először 1944-ben a háborús gazdálkodás, majd 1945-ben a kifosztott és súlyos gondokkal küszködő magyar társadalom szükségleteinek kielégítésére nyitották meg. A bánya valóban megteremtette egy másfajta életmód lehetőségeit, de alapvetően át is alakította a kistérség társadalmát.

Az új bánya beindításához és kiépítéséhez először speciális szaktudással rendelkező szakemberek és bányászok érkeztek, elsősorban Várpalotáról, akik egy részére a bányaüzem területén épített lakásokban, mások a falu lakóitól bérelt szobákban laktak. Az új emberek új szokásokat hoztak, de a továbbra is mezőgazdaságból élő falusiak számára csupán terményeinek felvevőpiacát javították.

A vasút megnyitása csökkentette a távolságokat, közel 500 ember járt be naponta Dudarra dolgozni. Azok az emberek, akik eddig nemzetiségi és vallási előítéletek miatt semmiféle kapcsolatot nem tartottak egymással, most napi kapcsolatba kerültek. A bánya vezetése és szakemberei Zircre költöztek, s magukkal hozták a fejlesztéseket, a bányásznapot, a futballcsapatot. Zirc városi rangját 1984-ben nyerte vissza.

Az 1990 óta eltelt időben a település látványos fellendülésen ment át. Infrastrukturális területen minden szolgáltatást sikerült bevezetni. A víz- és áramszolgáltatás mellett megvalósult a szennyvízrendszer, a gázhálózat, a telefon- és kábeltévé-szolgáltatás is. A város gazdasága a térség gazdaságával együtt foglalkoztatta a zircieket, de a dudari bánya bezárása tönkretette ezt a rendszert. Jelenleg a város lakosságának többsége nagy távolságokra ingázik munkahelyére (Győr, Székesfehérvár, Mór, Veszprém, Várpalota). Új lehetőségek, felkutatása a feladat, mert alapvetően a város jó helyi alapokkal rendelkezik a gazdaságfejlesztéshez.

Intézményrendszer

Közigazgatás
 

Zirc az 1198-ban alapított cisztercita rendű apátságnak birtokainak kezdettől fogva igazgatási és bíráskodási központja volt, ide gyűjtötték be az egyes falvak szolgáltatásait, ennek ellenére még a 16. században is csak falu maradt. „Oppidumnak”, vagyis városnak először II. József 1785. évi és az apátság javai 1786-os összeírásában nevezik. Mezővárosi jellege megmarad a feudális kor végéig.

Zirc a közigazgatás átszervezését követően 1873–1950-ig nagyközségi funkciót töltött be, egyben a zirci járás székhelye is volt. Itt működött a Járási Hivatal, a Járási Bíróság.

Zirc címere

Fontos gazdasági tényező volt az 1873-ban alakult Zircvidéki Takarékpénztár és a Zirci Járási Hitelszövetkezet (1904), amely 1912-ben alakult át Zirci Járási Takarékpénztár Részvénytársasággá. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1970. június 30-i hatállyal a zirci járást megszüntette, a községet a veszprémi járáshoz csatolta. Ezzel a község járásszékhely jellege megszűnt.

1950. október 22-től 1973. április 15-ig a községben önálló tanács és hivatali szervezet működött, majd a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1973. április 15-i hatállyal Zirc székhellyel Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu és Zirc községek területén közös tanács szervezését határozta el és 1981. december 31-ig nagyközségi közös tanács székhelyeként működött a veszprémi járásban.

Zirc az 1960-as évektől a dudai szénbányászat és ezzel párhuzamosan a kistérség központja lett. A település infrastrukturális fejlesztésének és a lakosság számának növekedésének köszönhetően városi rangját 1984-ben nyerte vissza.

1990 után elkezdődött önállósodási hullám Zirc városát is érintette, 1992-ben Eplény, 1993-ban pedig Lókút, Nagyesztergár és Olaszfalu vált le Zircről. E négy település egyike sem épült egybe Zirccel, így városhoz csatolásuk a népesség mesterséges emelését szolgálta. Mára kialakult a város optimális nagysága, jelenleg lakosságának száma: 7093 fő.

Német Nemzetiségi Önkormányzat
 

2002 óta működik a településen német nemzetiségi önkormányzat. A helyi és a kisebbségi önkormányzat rendkívül jól működik együtt. Sok közös rendezvény bizonyítja ezt az állítást.

Megalakulása óta a Zirci Német Kisebbségi Önkormányzat programját négy fő témakörhöz csoportosította:

1.            Német nyelvi képzés fejlesztése és támogatása, amelyet az iskolai oktatás területén valósít meg. Támogatják a Benedek Elek Óvoda és a Reguly Antal Szakközépiskola német nyelvi oktatását és külföldi kapcsolatainak ápolását.

2.            Német hagyományok és kultúra ápolását, amelyben elsősorban az önkormányzat civil szervezete, a Hagyományápoló Egyesület játszik nagy szerepet. Az évenként megrendezésre kerülő Német Nemzetiségi Nap rendezvényein az érdeklődők megismerhetik a környék megőrzött német hagyományait és kultúráját.

3.            Nemzetközi kapcsolatok ápolása, amely érinti a helyi Nyugdíjas Klub 15 éves hartbergi (Ausztria) kapcsolatát, a traunsteini valamint a pohlheimi kapvsolatokat.

4.            Jó kapcsolat kialakítása és fenntartása a helyi intézményekkel, a civil szervezetekkel és a lakossággal.

,,Kinderkranz''

Zircen működő civil szervezetek
 

Zircen komoly múlttal rendelkeznek az egyesületek. 1873-tól működött a Zirci Polgári Olvasókör, amely a település értelmiségeit fogta össze. Előadásai, fölolvasásai, zenedélutánjai messziről idecsalogatták a környék intelligenciáját. Nevük 1898-tól Zirci Kaszinó-ra változott.

Fontos feladatot töltött be a Zirci Dalárda, később Cecília-énekkar, amely a templomi többszólamú énekeket magas színvonalon adta elő, az egyházi hagyományokat hűségesen ápolta.

Nagy múltra tekinthet vissza a Zirci Önkéntes Tűzoltó Egyesület, és a kultúrált szórakozást segítő csoportok, mint a Korcsolyaegylet (1881), a Lawn-Tennis-Klub,és a a Sportegyesület.

Napjainkban Zircen 50 egyesület működik. Közülük csupán néhány, a német nemzetiségi kultúra ápolásában szerepet vállaló egyesületet emelünk ki. (Bővebb információ a http://www.civilkd.hu/civilkd_cimlistak/szervezetek.html?o=t2&h=0internetes portálon)

Bál a legényegyletben, 1930-as évek

Békefi Antal Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskör
 

A kultúregyesületet Illés Ferenc vezeti. Az alakuló ülésen vette fel az egyesület Békefi Antal nevét a zirci származású népzene-kutató tiszteletére. A kultúregyesület célja a gazdag zirci néphagyományok feldolgozása, továbbadása, és ezáltal az identitástudat erősítése.

Zirci Németnyelv-barátok Egyesülete       
 

Az egyesület a német nyelv tudatos ápolásáért jött létre. Képviselőik: Dr. Tóthné Venczel Zsuzsa, Rimainé Vittmann Erika és Szűts Istvánné

Német Kisebbségi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
 

 Jelentős szerepet tölt be a település életében az Önkéntes Tűzoltó Egyesület működése.

Iskola, oktatás
 

        Zircen már a 18. század közepétől működött iskola. 1771-ben a katolikus elemi 45 éves rektora német nyelven oktatta az elemi ismereteket: olvasást, írást és aritmetikát.
 

Fiú és leány elemi iskola Zircen

       A 19. században a cisztercita rend tartotta fenn az elemi iskolát, majd Zirc világi vezetése, a Ciszterci Apátság és a civil szervezetek együttműködésének eredményeként 1889-ben felépült a Fiúiskola, 1901-ben a Leányiskola és a Kisdedóvoda.

Az 1950-es évektől a népesség gyarapodásával nőt a gyermeklétszám is, így szükség volt óvodai, iskolai tantermeket építeni. 1957–1981 között 24 általános iskolai tanterem és egy tornaterem épült. Az általános iskolai oktatás szervezéstörténetéről érdemes megemlíteni, hogy az iskolát többször is kettéosztották, aztán összevonták.

Fiú és leány elemi iskola Zircen

Így működhetett a városban 1. sz. Reguly és, 2.sz. iskola, és 1992–2000 között Reguly Antal Általános Iskola és Békefi Antal Általános Iskola. 2000-től Reguly Antal Általános- és Előkészítő Szakiskola néven folyik az alsó fokú oktatás.

       Zirc történetében nagy jelentőségű eseménynek számított az 1962-ben gimnázium megalapítása. Két tanévben a Reguly Antal Általános Iskolával közös igazgatással, ún. 12 osztályos iskolaként működött. Az 1964/65-ös tanévtől önálló iskolává vált és a Ciszterci Apátság épületében folyt a tanítás. 1968-tól saját épületben, 1982-től III. Béla Gimnázium néven, néhány éve új profillal III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolaként működik, ahol igényes képző-és iparművészeti alapképzésben részesülnek a diákok.

       1952-től a Ciszterci Apátságban alapítottak szakmunkásképző intézetet, amely történetének első évtizedében vájárokat, azt követően mezőgazdasági gépszerelőket, később több szakterületre is képezett szakembereket. A mezőgazdasági gépszerelő szak érettségivel együtt is választható volt. Az intézmény Reguly Antal Szakképző Iskola néven, napjainkban új helyén, az Alkotmány utcában, az 1994-ben felépült impozáns iskolaépületben működik, amelyhez nagy alapterületű korszerű tornateremet és diákotthont is építettek. Az ciszterci rend kárpótlásával épülhetett fel az új iskola, hogy a Ciszterci Apátság épületéből a diákságot kiköltöztethessék.

Hagyományok

Településkép, utcaszerkezet 
 

     Zirc annak ellenére, hogy völgykatlan mélyén helyezkedik el, egészséges lakókörnyezetet biztosított és biztosít ma is lakóinak. Az apátság Historia Domusa (háztörténete) szerint az 1831. évi nagy kolera alatt aránylag kevesen haltak meg Zircen.

A település képe, amit az utcára merőlegesen épített házak mutattak egységes volt, a jellege még a régi hazából származott. Az utca felöli oldalon állt a lakóház, mögötte az istállók a pajtával. 

Zirc településképe

A pajta az utcával párhuzamosan állt, és ez zárta le az udvart. A néha összeépített pajták így egy védőfalat képeztek a település köré. A ház mögött általában volt még egy veteményeskert és gyümölcsös. A házak kőből épültek, a fal meglehetősen vastag volt (60 cm), a tető szalmával fedett. 1870-től a jómódúak az építkezésnél már tetőcserepet használtak. Korábban minden helyiség a tornácról nyílt, később fejlődött ki egy másik építkezési mód, amelynél a konyhából jobbra illetve balra lehet a szobákba jutni.

Zirci Kossuth utca

Az utóbbi évtizedekben ez a korábban egységes kép (ház, udvar, utcák) meglehetősen megváltozott, sajnos nem mindig előnyére.

     A település központi magja a Rákóczi- tér, ahol az apátsági templom és monostor, a közintézmények és az egyesületek épületei helyezkedtek el és találhatók meg ma is. Itt tartották a hetivásárokat és két országos nagy-vásárt.

A település szerkezeti átalakulása nagyobb arányokban 1892-ben kezdődött el. Ekkor helyezték át a Nagyesztergári utat mai helyére, majd 1893-ban az apátság az Imre-kert melletti területet parcelláztatta fel új utcákat kialakítva ezzel.

1906-ban átnevezték az utcákat. Ekkor lett a Fő utcából Kossuth Lajos és Széchenyi Ferenc utca, a Hosszú-utcából Deák Ferenc utca, az Újlak utcából Reguly Antal utca, az Új utcából Kálvária út és a Kórházba vivő út Erzsébet utca.

      Zirc városias jellegét az 1950-ess évektől meginduló építkezéseknek köszönheti, amikor a település a dudari szénbányavidék központjává vált.  Zirc lakossága 1945-ben közel 3500 fő volt. A Dudar Szénbánya megnyitását követően a lakosság száma vártnál jóval gyorsabban növekedett. A bányaüzembe az országnak szinte minden pontjáról érkeztek munkások. Az üzem vezetőinek nagy gondot okozott a munkáscsaládok elhelyezése. Zirc rendelkezett alapfokú infrastruktúrával – kórház, iskola, óvoda, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások – így a bányászcsaládoknak itt építettek lakásokat: Köztársaság út (1952), Alkotmány utca (1956), Ikertelep(1957), később az Alkotmány utcai kockaházak (1970-72), folytatás … sajátos hitelkonstrukcióval épült több utca és lakótelep.

Szakrális környezet
 

A lakosság vallási hovatartozása
 

A második világháborúig a település szinte valamennyi lakója római katolikus volt. Ez a tény határozta meg a vallási ünnepeket, a hagyományokat. Az 1941-es népszámlálás alkalmával a Zircen 3062 személyből már csak 87% volt katolikus és 158 vallotta magát német nemzetiségűnek. A 20. század közepén, a lakosság egy részének kitelepítésével és a bevándorlással ez a helyzet megváltozott.

Templom
 

       A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Építése 1732–1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be.  

A templom belseje sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét. A szószék és a szentély faragott stallumaiigazi remekművek.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.

A zirci apátság templom

A zirci apátság templom belső tere

Kálvária
 

A kálvária mai területét már a 19. század elejétől Kálvária-dombnak nevezték, s rajta kereszt állt. Első írásos említése a zirci plébánia 1817. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvében található. A számba vett 5 kereszt közül az egyik az ún. Kálvária-hegyen volt, melynek alapítója ismeretlen, jogi személy nem gondoskodott róla.
 

A kálvárián álló fakereszt helyére 1895-ben építették fel a ma is meglévő keresztúti állomásokat és egy kis kápolnát. Az építkezést 1895. augusztus elején kezdték el és az új kálváriát már november végén felszentelhette Medits Nándor lazarista atya.

A század végén alapvetően megváltozott a keresztút környezete. A kálvária melletti - magántulajdonban lévő - területet megvásárolta a zirci járás közönsége az építendő kórház számára, ahol hamarosan (1900. március 1-én) már betegeket fogadott az Erzsébet-kórház. Új utcákat alakítottak ki, és a régiek elnevezését megújították. Ekkor lett az Új utcából Kálvária út, a kórházba vezető útból Erzsébet utca.

1901-ben a kápolna bővítésére került sor. Az új kápolna alapkőletételét 1901. április 22-én tartották. Az átalakítás során nyerte el a kápolna mai formáját. Ekkor toldották meg a meglévő épületet egy toronnyal, amelynek keleti oldalán kiugró szószéket, alatta Krisztus koporsójának sziklaüreget alakítottak ki. A szentsír mellett a falba mélyítve még két stációállomást is elhelyeztek.

A nagy gonddal és odafigyeléssel rendben tartott kálvária a szerzetesrendek meghurcolása és az államosítások után elhanyagolódott. A kálvária-kápolna külső tatarozását Dudás Ottó plébános ösztönzésére az 1960-as évek elején, a kápolna belső felújítását és a keresztúti képek kijavítását az 1970-es évek elején - Hegedűs József Amand plébános működése alatt - végezték.

Keresztek

1.      Zircen az első keresztet 1721-ben a romokban heverő falusi templomnál a mai kistemplom mellett állították fel.

2.      A Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradtságos nehéz keresztjét, melynek tiszteletére 1750-ben az újra éledő apátság, útra néző keresztet állított, a régi templom imakórusa, főoltára helyén, a Győr felé vezető út mentén, a mai Arborétum falában.
 

3.      A Jámbor alapítvány 1760-ban új kőkeresztet állított a megyei út melletti magaslatra, a mai Kossuth Lajos utcában.

4.      A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.

5.      A Borzavárra vezető út melletti téren 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet. A keresztet utoljára 1977-ben az ÁFÉSZ újíttatta fel, rossz állapota miatt azonban ismét felújításra szorulna.

6.      1873-ban Wittmann Mihály és neje kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpád-kori romtemplom területén. 1933-ban Bittmann János zirci kőfaragó restaurálta, 1982-ben a romtemplom feltárásakor áthelyezték a keresztet a kistemplom sekrestyéje mellé.

7.      A vörös márvány keresztet 1890-ben a felsőtemetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.

8.      A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. A keresztalapítványra, fenntartás céljából 50 Ft-ot tettek. 1992-ben Jezsó Béla alsóörsi lakos a tönkrement keresztet kijavíttatta és új öntött feszületet készíttetett a keresztre. Lázár Kelemen atya 1992. májusában szentelte fel.

9.      A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban fakereszt állt.

10. A kőkeresztet a veszprémi út mentén a kakas-hegyi bejáratnál egy tönkrement fakereszt helyén állíttatta 1908-ban 100 korona alapítványi tőkével Vajda Ödön apát úr. Anyaga: zirci vörös márvány, felirata: Isten dicsőségére 1908.

11. A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910 tavaszán a Kossuth Lajos utcai házának utcafrontján, a 4 hónap alatt meghalt 3 gyermekének az emlékére állíttatta zirci márványból. Felirata: „Oh ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzétek és lássátok, ha van-e fájdalom, mint az az én fájdalmam. „

12. Már csak a maradványai láthatók a Bakonybéli úton a Három-hegy utca kijáratánál, annak a kőkeresztnek, melyet 1917-ben Rommer József és neje állíttatott.

13. Az apátsági templom jobb oldali harangtorony bejárati falán 1919-ben helyeztek el egy keresztet.

14. Az apátság folyosóján elhelyezett kereszt 1919, 1990.

15. A kereszt a felső temetőben található. Ájtatos alapítványát a hívek már 1907-ben létrehozták 275 koronás tőkével, a kereszt felállításához szükséges pénz azonban csak 1926-ra gyűlt össze. A kereszt Ádámi János zirci kőfaragó munkája. Felirata: „Szent és üdvösséges gondolat a megholtakért imádkozni 1926.” A keresztet 1986-ban egy nagy vihar ledöntötte, helyreállítására a hívek összefogásával, helyi vállalatok segítségével került sor.

16. A kereszt Bittmann János kőfaragó munkája, az alsó temetőben látható. 1935-ben a zirci gazdaközösség állíttatta. Felirata: „Isten dicsőségére és a szenvedő lelkek tiszteletére 1935.”

17. Az apátsági sírkert főkeresztjét 1990-ben Liska Szilveszter atya állíttatta. Feszülete a feltámadó Krisztust ábrázolja.

18. Deutsch Mór sírköve az Izraelita temetőben, a II. világháború után állíttatták.

19. Wittmann János állított keresztet a mai Reguly utcában, a keresztkút környékén.

20.   Eszlinger János állított keresztet az Új utcában (mai Kálvária utca).

(In: Dombi Ferenc: Zirc keresztjeinek története. In.: Zirc és Vidéke, 2001. 3, 4, 5, 7, 9, 12. szám, 2002. 2. szám)           

Szokások
 

       A 18. században a községbe érkező németek másik kultúrát, szakrális hagyományt hoztak magukkal. Ez részben feledésbe merült, vagy asszimilálódott, részben összefonódott a magyar kultúrával, részben pedig tovább él. Az emberek mindennapi életét, gondolkodásmódját, ünnepeit a vallásosság határozta meg, illetve jellemezte, amit az óhazából hoztak a csaknem kizárólagosan római katolikus betelepülők.

Látnivalók

Földrajzi helyzet 
 

Zirc város a Magas-Bakony központja. A hegy fennsíkján, a Zirci-medencében helyezkedik el. Északon a Szesztra (nővérek) - hegy, nyugaton a Pintér-hegy, dél-nyugaton a Három-hegy határolja. A keleti irányú széltől a 20 hektáros Arborétum védi a települést.

Arborétum 
 

Az Arborétum világszinten jegyzett fáskert-gyűjtemény. Nem az Ős-Bakony része, hanem előrelátó emberek alkotása. Az Arborétumot a Ciszterci Apátság alapította a Bakony fafajtáinak, lágyszárú növényeknek a megmentésére. Az Arborétum a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. 

Az Arborétum 20 hektáros területe napjainkra a Magyarország területéről begyűjtött fafajok és egyéb növényeken kívül, a világ öt kontinenséről származó olyan fás- és lágyszárú növények gyűjteménye, amelyek a Magas-Bakony 400 m tengerszintfeletti mikroklímájában jól érzik magukat. A park centrumban egy hársfacsoport árnyában Békefi Remig apátúr, művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Zirc, Damjanich u. 9.

Apátsági templom és a cisztercita apátság
 

Az 1732-1752 között épített apátsági templom legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch oltárkép, a Wagenmaister freskók, a koncertorgona, a szószék, a faragott szobrok, berendezések. A templomhoz csatlakozó klasszicista monostort 1726-1927-ig építették. Zirc, Rákóczi tér 1.

Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár
 

     Az Országos Széchenyi Könyvtárhoz tartozó intézmény őrzi az 1700-as évektől a ciszterciek által gyűjtött 65.000 kötetes gyűjteményt, melyben számos, páratlan értékű ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat ritkaság található.

Dísztermének építészeti megoldása - dongaboltozat - és a zirci Wilde család asztalosmesterei által a Bakony fafajaiból faragott intarziás bútorzata maga is műemlék. Zirc, Rákóczi tér 1.

Bakonyi Természettudományi Múzeum 
 

 Az 1972-ben alapított múzeum a Bakony természeti képe néven 1962 óta folyó tudományos kutató program eredményeit mutatja be. A változatos domborzatú, több mint 4000 km-es Bakony-hegység geológiáját, növény- és állatvilágát élőhelyek szerint csoportosításban láthatják a látogatók, de gyönyörködhetnek a Kárpát-medence ásványai kiállításban is.

Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház
 

    A zirci születésű híres magyarságkutató etnográfus, nyelvtudós Reguly Antal szülőházában kapott helyet az életútját és tudományos kutatásait, valamint Zirc és a Magas-Bakony helytörténeti, néprajzi tárgyi emlékeit, szellemi értékeit őrző múzeum. Az épületegyüttes földszintes szárnyában tíz bakonyi népi kismesterséget bemutató és oktató műhelyt alakítottak ki. Állandó kiállításaik:

1.      Reguly Antal élete, utazásai, tudományos kutatásai: Finnország (Lappföld), Oroszország (Szibéria) …

2.      A Bakony művészete: pásztorművészet, a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a fazekasok, kovácsok remekei, a háziipar díszített tárgyai, a paraszti tisztaszoba ...

Az alkotóházban megtekinthetők a népi kismesterségek műhelyei: bőrműves, toplász, fazekas, gyertyakészítő, mézeskalácsos, szövő, kosárfonó-csuhézó, kovács, bognár, méhész- barkács műhelyek. Zirc, Rákóczi tér 10.

Mezőgazdasági Gépmúzeum
 

    A 19. századtól használatos erdő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be az agrárműszaki gyűjtmény.

Források

Készítette: Márkusné Vörös Hajnalka, levéltáros Veszprém Megyei Levéltár

Irodalom

 

Oklevél a ciszter levéltárból

Békefi Remig (szerk.): Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi Rend. Veszprém, 1896.

Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Veszprém, 1989. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 6. Zirc leírása: 53–54, 117.

Horváth Konstantin: Zirc története. Zirc, 1930.

Illés Ferenc – Tóth Sándor: Zirc és környéke. Budapest, 1982.

Lichtneckert András: Veszprém megye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései. 1690–1836. Veszprém, 2009. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 21. Zircre vonatkozó források: 431–434.

Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768–1782. Veszprém, 2007. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 19. Zircre vonatkozó források: 264–266.

Márkusné Vörös Hajnalka: A Veszprém megyei németek történetének levéltári forrásai. In: A magyarországi németek történetének levéltári forrásai 1670–1950. Szerk: Apró Erzsébet–Tóth Ágnes. Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximilians-Universität, Munchen – MTA Etnikai.nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest 2010. 930–1025.

Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban. In: Háztörténetek. A dunántúli németek kulturális jellemzői. Szerkesztette: Márkusné Vörös Hajnalka – Mészáros Veronika. Veszprém, 2006. 231–244.

Neuhauser Frigyes: A zirci német nyelvjárás hangtana. Budapest, 1927.

Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye. Pápa, 2000. Zircre vonatkozó adatok: 208.

Takáts Endre: Veszprém vármegye 1696, 1715 és 1720. évi összeírása. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17.Veszprém, 2002. 275 (1720).

Tamás Ivett–Ladányi Lingl József: A zirci régió németsége = Das Deutschtum der Sirtzer Region. Zirc, 2000. 111 p.

Levéltári források

 

Zirc úrbérrendezési térképe 1850. Veszprém Megyei Levéltár T-186

Zirc 1718-ban kelt telepítési szerződése a Veszprém Megyei Levéltár (későbbiekben VeML) A Cisztercita Rend Zirci Apátságának Történeti Levéltárában (Archivum Vetus) (VeML XII. 2.a.) található.

Zirc mezőváros feudális kori irataiból számadások (1830-31, 1848-49) és adókivetési táblázatok (1846-47) kutathatók Zirc nagyközség irataiban (VeML V.435.b). A település polgári kori irataiban háztartási és adókivetési iratok (1853-1878), tanítói szerződések (1855, 1858), az 1875. évi választásokkal kapcsolatos iratok, valamint egy 1877-ben készült kimutatása zirci árvákról képviseli a kor közigazgatási munkáját.

Zirc nagyközség 20. század első felében keletkezett közigazgatási iratainak nagyobb csoportjai:

I.            Képviselőtestületi jegyzőkönyvek és mutatók (1925-1945),

II.          Általános iktatott iratok (1937-1949), iktató- és mutatókönyvek (1924-1946),

III.       Fontosabb iratok, benne szabályrendeletek (1909-36), földhaszonbérleti szerződések (1923-1940), községi létesítmények tervrajzai, választói névjegyzékek (1940).

IV.        Háztartási iratokban a település költségvetése (1941-1947), számadási főkönyvei (1927-1947), személyi járandóságok számlakönyvei (1927-1946).

V.           Az adóügyi iratokban föld-, jövedelem-, vagyon- és házadó kivetési lajstromok (1944-1947), adóbeszedési napi jegyzékek a szesz, sör és húsfogyasztásról (1941-42) és ellenőrzési könyvek (1939, 1947) kutathatók.

VI.        A közmunkák megváltásának iratai (1942-1946),

VII.      Nyilvántartásokat vezettek a munkásigazolványokról (1898-1950), a személyazonossági bizonyítványokról (1927-1943), az árvákról és elhagyott gyerekekről (1916-1939), hadigondozottakról (1916-1930), bűntetettekről (1926-1944), az anarchistákról (1911-1941), a lefoglalt sajtótermékekről (1933-1939), házszámok változásáról (1948) és a földhözjuttatott személyekről (1930-31).

Zirc Községi Tanács irataiban (VeML XXIII. 948) a tanács és VB ülési jegyzőkönyvek és a tanácsi iratok 1950–1983 közötti időszakból kutathatók.

        Zirc Város Tanácsának iratai (VeML XXIII. 676–678) 1984-tól 1990-ig kerültek a Veszprém Megyei Levéltárba.

A Cisztercita Rend Zirci Apátságának Történeti Levéltárában(Archivum Vetus) (VeML XII. 2.a.) található Polány németekkel való betelepítésének dokumentumai: telepítési szereződés (1718), névsorok, úrbéri szerződések, szerződések, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, határjárások, egyházlátogatási jegyzőkönyvek, a zirci jobbágyok birtokainak, állatállományuknak összeírásai, a rend építkezéseivel kapcsolatos iratok.

A Cisztercita Rend Zirci Apátságának gazdasági irataiban az Erdőmesteri Hivatal anyagában (VeML XI. 601.b.) található a zirci uradalom erdőrendezési iratai (1804–1843), faeladási és erdészeti számadások (1812–1876). A vegyes gazdasági iratokban (VeML XI. 601c) kutatható a plébánia elszámolásai (1848–1913), a zirci uradalom számadásai (20. század). A régi gazdasági levéltárban (VeML XI. 601e) az uradalom személyi állományára vonatkozó összeírások (1805–1844), konvenciós táblák (1805–1844), dézsmajegyzékek (1812–1841); bírószámadások (1812–1847), zirci építkezések: monostor, templom, iskola (19-20. század), a polányi gazdaság pénzügyi elszámolásai és leltárai (1813–1771). A polányi jobbágyok ház adás-vételi szerződései, hagyatéki leltárai, házassági szerződései (18–19. század első fele) kutathatók.

A Veszprémi Törvényszék úrbéri törvényszéki irataiban (VeML VII. 1.b.) található Zirc úrbéri birtokrendezésének, tagosításának és elkülönítésének iratai (1856-1859). A perdokumentumok mellékletei között található: a helység urbáriuma (1768), bemondási tábla (1854), a legelő- és erdőbecsű (1859, 1858), a település telektáblája (1862) és a maradékföldek egyéni kimutatásai (1852, 1862).

A birtokrendezési és kiosztási térképek méretük miatt a térképgyűjteménybe kerültek (XV. 11.): T-209-210, T-255-256, T-186 Zirc beltelkeinek és határának kéziratos térképei (1850, 1862). T-152 Kisházasok legelőkiosztási földek térképe (1850 körül), T-123 Bükkös erdő térképe (1860).

A település kataszteri felmérésinek (1923, 1942) szöveges anyaga az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Veszprém megyei anyagában (VeML VI. 103.b.), a hozzátartozó térkép térképgyűjteményben VeML XV.11.b.) elérhető.

Zirc német lakosságának kitelepítésével kapcsolatos iratok 1946–1949 (kiosztási birtokívek, földhözjuttatottakról kimutatások, kataszteri birtokívek, leltárak, jegyzőkönyvek és határozatok) a Veszprém Megyei Földhivatal Birtokrendezési Osztályának irataiban (VeML XXIV.201.b.), a kitelepítettek névjegyzékei, németek által visszahagyott javak leltárai, jegyzőkönyvek és határozatok a Veszprém Megyei Földhivatal Telepítési Osztályának és a nagyteveli telepfelügyelőjének irataiban (VeML XXIV.201.c, XXIV. 207.) találhatók.

A Zirci Járási Ipartestület 1923-ban alakult. Székhelye Zirc volt, hatásköre a zirci járás településeire terjedt ki. Az ipartestület működési területén többségében német anyanyelvű és identitású iparosok működtek. Az ipartestületi iratok sorozatai: I. Ipartestületi elöljárósági- és közgyűlési jegyzőkönyvek (1941–1949), II. Ügyviteli iratok: iktatott iratok (1945–1948), hadifogságban lévő iparosok jegyzéke (1946) és az Ipartestület könyvtárából kikölcsönzött könyvek jegyzéke (1941–1943). III. Tanoncszerződések (1923–1944). IV. Munkakönyvi alapiratok: a) munkakönyvek bejegyzéseiről vezetett nyilvántartás (1905–1949), b) iparossegédek törzskönyve (1923–1925. A segédlajstromokhoz és a tanonc-felszabadítási iratokhoz betűsoros mutató készült.

A település iskoláinak iratai ugyancsak a Veszprém Megyei Levéltárbantalálhatók. Az 1838–1849 közötti időszak helyi iskolájáról, a tanulók létszámáról, a tanítókról, a nevelés állapotáról (a tanítás nyelvéről) készült kimutatások Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének nevelésügyi irataiban (VeML IV. 1. r) vannak.

Veszprém vármegye Tanfelügyelőjének irataiban (VeML VI. 501) található az a törzskönyv, amely az 1884–1887 közötti időszak több mint 300 megyei elemi iskolájának állapotát rögzíti. Az I. törzskönyv adataiban megtalálható a zircii iskola alapításának éve, fenntartója, a tanító adatai, a tanulók száma, az iskola épületének és taneszközeinek pontos leírása. A II. törzskönyv az iskolák vagyoni állapotát és kiadásait rögzítette.

A zirci iskolák iratai közül a Zirci Állami Polgári Fiúiskola iratai(VeML VIII. 108.) kerültek levéltárba, amely az 1927–1929 közötti időszakból az anyakönyveket tartalmazza 0,06 ifm terjedelemben. A zirci községi iparostanonciskola iratai (VeML VIII. 606.) 0,29 ifm terjedelemben 1891–1950-ig, a zirci katolikus népiskola iratai (VeML VIII. 28) 0,88 ifm terjedelemben 1835–1948 időkörben kutathatók a Veszprém Megyei Levéltárban. Ez utóbbi négy állagra tagolódik: a) az elemi népiskola (1882–1902), b) az elemi fiúiskola (1902–948), c) az elemi leányiskola (1902–1948) és d) az iskolaszék (1835–1946) irataira.

A zirci állami általános iskola iratai (XXIV. 166) 0,64 ifm terjedelemben 1946–1976 között, a MÜM zirci 307. sz. iparitanuló intézetének iratai (VeML XXVI. 602) 13, 11 ifm terjedelemben 1947–1984 között és a zirci III. Béla Gimnázium iratai (VeML XXVI. 27).

Érdekes egyedi iskola- és helytörténeti dokumentumok a Zirci Esperesi Kerület Tantestületének Egyesülete és a Zirci Tanítókör iratai (VeML X. 106) az 1924–1937 közötti időszakból és Dombi Ferenc szakoktató (Zirc) vegyes iratgyűjteménye (VeML XV. 107).

Zirc katolikus lakosságát 1718-tól helyben anyakönyvezték. 1828-ig az anyakönyveket egy példányban vezették ezek a plébániai iratokkal együtt Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban találhatók. 1828 után két példányban anyakönyveztek. A felekezeti anyakönyvek másodpéldányai (1828–1895) a Veszprém Megyei Levéltárban kutathatók (VeML IV. 482). Az állami anyakönyvezés bevezetése után (1895) ugyancsak két példányban vezették az anyakönyveket. Az állami anyakönyvi másodpéldányok (1895–1980) szintén a Veszprém Megyei Levéltárban (VeML XXXI.1.) kutathatók.

Készítette: Márkusné Vörös Hajnalka, levéltáros Veszprém Megyei Levéltár